Nagy számok közelről · 3 perc olvasás
Egymilliárd tonna jég: miért csak ezredmilliméterekben látszik?
Egymilliárd tonna olvadékvíz óriási mennyiség. A világóceán teljes felületén elosztva mégis csak körülbelül 0,0028 milliméteres átlagos réteget ad. A kis magasság és a hatalmas össztömeg egyszerre lehet helyes.
Ebben a cikkben
A gigatonna egymilliárd tonna
Egy tonna ezer kilogramm, egy gigatonna pedig egymilliárd tonna. Egy gigatonna ezért 10⁹ × 10³ = 10¹² kilogramm. A magyar nagy számokkal ez ezermilliárd kilogramm. A milliárdos tonnaérték mellől a tömegegységet is át kell váltani.
A térfogatot most 1000 kg/m³ vízsűrűséggel közelítjük. A vízegyenérték 10¹² / 1000 = 10⁹ m³, vagyis egy köbkilométer. Ez az olvadékvíz modellbeli térfogata. Az azonos tömegű szilárd jég térfogata más, mert a sűrűsége eltér a folyékony vízétől.
A nagy nevező egészen vékony réteget ad
A saját egyszerűsített számolásban az óceán felületét 360 millió km²-re kerekítjük. Egy km² egymillió m², ezért a nevező 360 000 000 × 1 000 000 = 3,6 × 10¹⁴ m². Az egy köbkilométer víz átlagos rétegvastagsága 10⁹ / (3,6 × 10¹⁴), vagyis körülbelül 0,000002778 méter.
Ez 0,002778 milliméter. Ugyanez az összefüggés a NASA tájékoztatójában közelítő átváltási szabályként szerepel: 360 gigatonna hozzáadott olvadékvíz körülbelül egy milliméterrel növeli a globális átlagos tengerszintet. Egy gigatonna ennek a háromszázhatvanad része.
Ezredmilliméterekből centiméter
A modellben 180 gigatonna 0,5 millimétert, 720 gigatonna 2 millimétert jelent. Tíz milliméterhez, azaz egy centiméterhez 3600 gigatonna hozzáadott víz szükséges ugyanezzel az állandó felülettel. Ezek mennyiségi átváltások, időtartamot nem rendelünk hozzájuk.
Ha egy képzeletbeli sorozat minden lépésében 36 gigatonna víz kerül az óceánba, lépésenként 0,1 milliméter adódik. Száz ilyen lépés egy centiméter. A példa a halmozódást mutatja, és nem vetít előre valós éves olvadási ütemet.
A globális átlag nem egy adott kikötő vízállása
Az átváltás a korábban szárazföldön tárolt, majd az óceánhoz hozzáadódó vízmennyiség globális átlagos hatását szemlélteti. A már úszó jég helyzetét külön kell vizsgálni, mert az a megolvadása előtt is kiszorít vizet. Az összes jégtömeget ezért nem lehet automatikusan újonnan hozzáadott vízként kezelni.
A valós part menti vízszintet a víz mozgása, a szárazföld függőleges változása és más térbeli hatások is befolyásolják. A cikk egyszerű térfogat/felület osztása egy átlagos egyenértéket ad. Helyi vízállás értelmezéséhez helyi mérésre és részletesebb modellre van szükség.
A példák és a források
A számpéldák saját, szemléltető feladatok; a megadott feltételezésekből és képletekből újraszámolhatók. Valós vállalkozásra, országos statisztikára vagy jövőbeli eredményre nem vonatkoznak.
Forrásellenőrzés: 2026-11-09. A hivatkozások a fogalmakat és a módszert támasztják alá; a példaszámítások a cikk részei.
Négy kérdés a cikkhez
A válaszokból kiderül, melyik összefüggést érted már, és melyik részt érdemes újraolvasnod. A válaszokat és a pontszámot nem mentjük.
