Pénz és vásárlás · 3 perc olvasás
Három cég 850 milliót számláz: mennyi új érték keletkezett?
A beszállító százmillióért, a feldolgozó háromszázmillióért, az üzlet négyszázötvenmillióért értékesít. Az eladások összege 850 millió forint. Az egyszerű lánc végén megvett termékek értéke mégis 450 millió: a korábbi fokozatok értéke a következő árban újra megjelenik.
Ebben a cikkben
Kövessük ugyanannak a terméknek az útját
Kitalált gazdasági láncunkban egy alapanyag-termelő 100 millió Ft-ért adja el teljes termelését a feldolgozónak. A feldolgozó ebből készterméket állít elő, és 300 millióért értékesíti egy kereskedőnek. A kereskedő ugyanazt a mennyiséget 450 millióért eladja a végső vásárlóknak. Minden szereplő belföldi, az ügyletek egy időszakban történnek.
Az áttekinthetőség kedvéért nincs készletváltozás, külön termékadó, támogatás vagy más vásárolt köztes termék és szolgáltatás. Az alapanyag-termelő vásárolt köztes felhasználását is nullának feltételezzük. Az értékesítési összegek egyszerű összeadása 100 + 300 + 450 = 850 millió forintot ad.
Mit tett hozzá külön-külön a három szereplő?
Az alapanyag-termelő hozzáadott értéke a megadott feltételekkel 100 millió Ft. A feldolgozó 300 milliós értékesítéséből leválasztjuk a felhasznált, 100 milliós alapanyagot, így 200 millió Ft marad. A kereskedő a 300 millióért vásárolt árut 450 millióért adja tovább: az egyszerű példában 150 millió Ft hozzáadott értéket képvisel a kereskedelmi tevékenység.
A három hozzájárulás összege 100 + 200 + 150 = 450 millió Ft. A 850 milliós értékesítési összeg azért nagyobb, mert az alapanyag és a feldolgozott termék korábbi értéke a későbbi eladásokban is benne van. A BEA módszertana a kibocsátásból a folyó termelőfelhasználás levonásával határozza meg a hozzáadott értéket; a kereskedelmi ágazatoknál a kibocsátás megállapítása eleve az árréshez igazodik.
A hozzáadott értékből többféle jövedelem képződik
A feldolgozó 200 milliós hozzáadott értéke nem egyenlő automatikusan 200 millió nyereséggel. Ebből munkajövedelem és más, a termeléshez tartozó jövedelemtételek is képződhetnek. Például ha a saját, tovább egyszerűsített felosztásban 140 millió munkaköltség és 60 millió egyéb bruttó működési jövedelem szerepel, ezek együtt adják a 200 milliót.
A belföldi hozzáadott értékek összegzésével elkerülhető ugyanannak a köztes értéknek a többszörös számbavétele. A teljes hivatalos GDP-számításhoz a megfelelő értékelési árakat, adó- és támogatáskorrekciókat is kezelni kell. A cikk ezek nélküli, zárt terméklánccal mutatja meg az alapösszefüggést.
Mi változik, ha az alapanyag külföldről érkezik?
Tartsuk meg a 100 milliós alapanyagárat és az összes későbbi árat, de az alapanyagot most importáljuk. A belföldi feldolgozó hozzáadott értéke továbbra is 200 millió, a kereskedőé 150 millió. A belföldi lánc összesen 350 millió Ft új értéket képvisel, mert a 100 milliós alapanyag-termelés külföldön történt.
A 450 milliós végső vásárlás és a 100 milliós import különbsége ugyanezt a 350 milliós összeget adja. Ez a kis modell segít abban, hogy egy nagy árbevételi számból ne számolj automatikusan ugyanekkora belföldi gazdasági hozzájárulást. Az értéklánc és a felhasznált köztes érték helye is számít.
A példák és a források
A számpéldák saját, szemléltető feladatok; a megadott feltételezésekből és képletekből újraszámolhatók. Valós vállalkozásra, országos statisztikára vagy jövőbeli eredményre nem vonatkoznak.
Forrásellenőrzés: 2026-11-09. A hivatkozások a fogalmakat és a módszert támasztják alá; a példaszámítások a cikk részei.
Négy kérdés a cikkhez
A válaszokból kiderül, melyik összefüggést érted már, és melyik részt érdemes újraolvasnod. A válaszokat és a pontszámot nem mentjük.
