Pénz és vásárlás · 3 perc olvasás
Tízszer több részvényed lett: tízszer gazdagabb is lettél?
A számládon száz részvény helyett hirtelen ezer szerepelhet, miközben a tulajdonrészed értéke a puszta átszámítástól változatlan. A részvényfelosztásnál ugyanazt a vállalatot több egységre osztják. A darabszám és az ár együttes követése megakadályozza, hogy egy technikai változást üzleti növekedésnek olvass.
Ebben a cikkben
Egy régi részvényből tíz új egység
Kitalált vállalatunknak egymillió részvénye van, egy részvény piaci ára 10 000 forint. A teljes kapitalizáció így 10 milliárd forint. Te 100 részvényt birtokolsz, amelyek számított értéke egymillió forint. A társaság tíz az egyhez arányú felosztást hajt végre: minden régi részvény helyére tíz kerül.
A technikai átszámítás után összesen 10 millió részvény lesz, nálad pedig 1000 darab. Minden más értékelési körülményt változatlannak feltételezve egy részvényre 1000 forint jut. A szorzatok ellenőrzése: 10 millió × 1000 = 10 milliárd, illetve 1000 × 1000 = egymillió forint. A SEC fogalomtára ugyanilyen arányos darabszám- és árváltozással magyarázza a részvényfelosztást.
A tulajdoni arányt mindkét oldalon újraszámoljuk
A felosztás előtt a részesedésed 100 / 1 000 000 = 0,01%. Utána 1000 / 10 000 000 = 0,01%. A számláló és a nevező egyaránt tízszeres lett. A művelet puszta végrehajtása így a példában sem új tulajdonost, sem új befizetést nem hoz létre.
Új részvények külső befektetőnek történő kibocsátásakor más lenne a feladat: ott a meglévő tulajdonos darabszáma változatlan is maradhat, miközben a teljes részvényszám nő. Felosztásnál minden érintett régi részvény ugyanazzal az aránnyal alakul át. Ezért a tranzakció nevét és arányát is el kell olvasni, mielőtt a darabszám növekedéséből következtetünk.
Az egy részvényre jutó eredmény is átskálázódik
Tegyük fel, hogy a vállalat éves nyeresége 500 millió forint, és a vizsgált egyszerűsített évben végig a felosztás előtti vagy végig az utáni részvényszámmal számolunk. Előtte egy részvényre 500, utána 50 forint eredmény jut. A teljes vállalati nyereség közben ugyanaz az 500 millió marad.
A részvényár és az egy részvényre jutó eredmény aránya is változatlan: 10 000 / 500 = 20, illetve 1000 / 50 = 20. Ebből látszik, miért nem elég a tízszer alacsonyabb részvényár alapján olcsóbb vállalatról beszélni. Ugyanahhoz a tulajdonrészhez tízszer annyi új egység tartozik. Tényleges beszámolóban az összehasonlíthatóság érdekében a részvényenkénti adatokat is követni kell.
Egy régi árat csak azonos egységgel hasonlíts össze
Ha egy régi, 10 000 forintos árat a felosztás utáni 1000 forinttal közvetlenül vetnél össze, 90%-os zuhanást számolnál. A példában ez az egységek eltéréséből adódna. A régi árat az új részvényegységre átszámítva szintén 1000 forintot kapunk; innen lehet az érdemi későbbi ármozgást mérni.
A tényleges piaci ár természetesen változhat a bejelentés és a végrehajtás körül. A technikai arány nem garantál változatlan tőzsdei értéket, és a befektetői reakcióból sem ad előrejelzést. A számpélda azt különíti el, mely változás következik már pusztán abból, hogy a vállalat részvényeit más darabszámban tartjuk nyilván.
A példák és a források
A számpéldák saját, szemléltető feladatok; a megadott feltételezésekből és képletekből újraszámolhatók. Valós vállalkozásra, országos statisztikára vagy jövőbeli eredményre nem vonatkoznak.
- SEC Investor.gov: a részvényfelosztás meghatározása ↗
- SEC Investor.gov: egy részvényre jutó eredmény ↗
Forrásellenőrzés: 2026-11-09. A hivatkozások a fogalmakat és a módszert támasztják alá; a példaszámítások a cikk részei.
Négy kérdés a cikkhez
A válaszokból kiderül, melyik összefüggést érted már, és melyik részt érdemes újraolvasnod. A válaszokat és a pontszámot nem mentjük.
