1. Főoldal
  2. Cikkek
  3. Esélyek és meglepetések
  4. Ezer szinte hibátlan alkatrészből miért lehet bizonytalan rendszer?

Ezer szinte hibátlan alkatrészből miért lehet bizonytalan rendszer?

Egy alkatrész 99,9%-os eséllyel hibamentes a vizsgált időszakban. Ez magas aránynak tűnik. Ha azonban ezer ilyen, egymástól független alkatrésznek egyszerre kell végig működnie, a teljes rendszer hibamentességének esélye csak körülbelül 36,77%. A követelmény sokkal szigorúbb lett.

Elektronikai áramköri lap kondenzátorokkal
Illusztráció · Fotó: webandi / Pixabay
Ebben a cikkben

Mit jelent itt a rendszer hibája?

A következő modellben ezer szükséges elem van. Bármelyik első hibája a teljes feladat sikertelenségét okozza, nincs tartalék, javítás vagy csere a megfigyelt időszak alatt. Minden elemnél ugyanarra az előre rögzített időszakra értjük a 99,9%-os hibamentességet. Ez kitalált bemenet, valódi eszközről nem közölünk mért megbízhatósági adatot.

A NIST soros megbízhatósági modellje ilyen feltételek mellett szorozza össze az alkatrészek túlélési valószínűségeit. A soros szó itt működési követelményt ír le: minden elemnek működnie kell. Nem állítjuk, hogy a készülék fizikailag egy egyszerű soros elektromos kapcsolásból áll.

A sok kis kockázat összeadódó hatása

Két független, 0,999 megbízhatóságú elem együttes hibamentessége 0,999 × 0,999 = 0,998001. Ezer elemnél ugyanez 0,999¹⁰⁰⁰ ≈ 0,367695, tehát 36,77%. Legalább egy hiba esélye az ellentett eseményből 1 − 0,999¹⁰⁰⁰ ≈ 63,23%.

Közben a hibás elemek várható száma ezer × 0,001 = 1. Ez nem jelenti azt, hogy minden vizsgálatban pontosan egy hiba lesz. Van nulla hibás eset, van egyhibás, és előfordul több hiba is. A teljes rendszerre feltett kérdés azt vizsgálja, sikerül-e a nulla hibás eset; az átlagos hibadarabszám más mennyiség.

Egy plusz kilences sokat javít, de a rendszer célját külön kell számolni

Ha az egyes elemek hibamentessége 99,99%-ra javul, az ezer szükséges elem együttes hibamentessége 0,9999¹⁰⁰⁰ ≈ 90,48%. Az egyedi hibavalószínűség tizedére csökkent, a rendszer eredménye pedig jelentősen javult. A 99%-os rendszerszintű célhoz azonban ez még kevés a megadott modellben.

Keressük azt az egyedi r megbízhatóságot, amelyre r¹⁰⁰⁰ = 0,99. Innen r = 0,99^(1/1000) ≈ 0,9999899497, százalékban 99,998995%. Az egy elemre jutó hibavalószínűség így körülbelül 10,05 hiba egymillió azonos kitettségű elemre. Az ezerelemes rendszer szigorú célja tehát nagyon kicsi egyedi hibaarányt igényel.

A közös ok felülírhatja a szorzást

A függetlenség érdemi feltevés. Közös tápegység, hőmérséklet, gyártási tétel vagy vezérlőszoftver miatt több elem állapota összefügghet. Az egyes megbízhatósági százalékokból ilyenkor nem kapjuk meg automatikusan a teljes rendszer esélyét. Az összefüggés iránya és szerkezete is számít; egy általános korrekciós szorzó nem pótolja a közös hibák vizsgálatát.

Gondolatkísérletként ha az összes elem mindig együtt működik vagy romlik el, és a közös működés esélye 99,9%, a rendszeré is 99,9% lesz. Ez eltér a független ezerelemes számítástól. A példa a függőségi szerkezet fontosságát mutatja, és nem valós tervezési ajánlás a közös hibaforrások létrehozására.

A szükséges elemek számát is vizsgáld

A rendszerszintű megbízhatóságot az elemek minősége mellett az alakítja, hogy pontosan mely hibák teszik lehetetlenné a feladatot. Egy elhagyható kijelzőhiba és egy nélkülözhetetlen vezérlő hibája más hatású lehet. A tartalék út, a hibatűrés vagy a megengedett részleges működés megváltoztatja a modell szerkezetét.

A számolás előtt írd le a vizsgált időt, a feladat sikerfeltételét, a szükséges elemeket és a közös hibaforrásokat. Ezután illeszd hozzájuk a tényleges adatokból becsült valószínűségeket. Egy alkatrész adatlapjának magas százaléka önmagában kevés a teljes rendszerre vonatkozó ígérethez.

A példák és a források

A számpéldák saját, szemléltető feladatok; a megadott feltételezésekből és képletekből újraszámolhatók. Valós vállalkozásra, országos statisztikára vagy jövőbeli eredményre nem vonatkoznak.

Forrásellenőrzés: 2026-11-09. A hivatkozások a fogalmakat és a módszert támasztják alá; a példaszámítások a cikk részei.

Négy kérdés a cikkhez

A válaszokból kiderül, melyik összefüggést érted már, és melyik részt érdemes újraolvasnod. A válaszokat és a pontszámot nem mentjük.

1. Ezer független, egyenként 99,9%-os hibamentességű elem mindegyikének működnie kell. Mennyi a teljes hibamentesség esélye?
Megoldás és levezetés

Helyes válasz: Körülbelül 36,77%

A független működések együttes valószínűsége 0,999¹⁰⁰⁰ ≈ 0,367695. Ez százalékban 36,77%.

A kapcsolódó cikkrész újraolvasása ↑
2. Mit jelent az, hogy a hibás elemek várható száma 1?
Megoldás és levezetés

Helyes válasz: Sok ilyen vizsgálat átlagában egy hiba jut egy rendszerre.

A várható darabszám az ezer darab 0,001-es hibaesély összege. Egy konkrét rendszerben nulla, egy vagy több hiba is lehet.

A kapcsolódó cikkrész újraolvasása ↑
3. Mekkora az együttes hibamentesség ezer elemnél, ha az egyedi érték 99,99%-ra javul és a többi feltétel változatlan?
Megoldás és levezetés

Helyes válasz: Körülbelül 90,48%

0,9999¹⁰⁰⁰ ≈ 0,904833, vagyis 90,48%. A rendszerszintű arányt az új egyedi értékből ismét ki kell számolni.

A kapcsolódó cikkrész újraolvasása ↑
4. Miért nem használható automatikusan a szorzás, ha minden elem ugyanattól a közös áramforrástól függ?
Megoldás és levezetés

Helyes válasz: Mert a közös hiba miatt az elemek állapotai összefügghetnek.

A függetlenség a szorzási modell feltétele. Közös hibaforrás esetén a teljes függőségi szerkezetet is figyelembe kell venni.

A kapcsolódó cikkrész újraolvasása ↑
Dajka Gábor Online Marketing és Pszichológia című könyve

Saját könyv · reklám

Értsd meg, mi történik
a számok mögött.

A kampányszámok megmutatják, mi történt. A vásárlói döntések megértéséhez a figyelem, az észlelés, a meggyőzés és a viselkedés mechanizmusait is érdemes vizsgálni. Az Online Marketing és Pszichológia ehhez ad gyakorlatias, a magyar piacon használható szemléletet.

Megnézem a könyvet Új lapon nyílik. Hivatalos webáruház · Új lapon nyílik