Pénz és vásárlás · 3 perc olvasás
Évi 1% díj: hogyan lesz belőle közel 15 milliós különbség?
Az első évben 106 ezer forint a díj. Harminc év végén a díjas és díjmentes modell között már közel 15 millió forint az eltérés. A számításban minden évben ugyanazt a feltételezett hozamot használjuk, hogy külön látszódjon a költség hatása.
Ebben a cikkben
Pontosan mikor vonjuk le az egy százalékot?
A saját modellben 10 millió forintot helyezünk el harminc évre, további befizetés nélkül. Évente 6%-os, díjlevonás előtti növekedést feltételezünk. Ez választott számolási feltétel, jövőbeli hozamra vonatkozó ígéretet nem jelent. Adóval, inflációval és más díjjal most nem számolunk.
Az első év végén a 10 millióból 10,6 millió forint lesz. Az 1%-os díjat ebből az év végi összegből vonjuk le: 106 ezer forintot. Marad 10 494 000 forint. Az éves szorzó 1,06 × 0,99 = 1,0494, tehát a díj utáni növekedés ebben az elszámolásban 4,94%. A levonás módja miatt a 6% mínusz 1% itt csak közelítés lenne.
A különbség év után évre növekszik
Díj nélkül a harmincadik év végének összege 10 000 000 × 1,06 a harmincadikon, kerekítve 57 434 912 forint. A megadott díj mellett 10 000 000 × 1,0494 a harmincadikon, kerekítve 42 484 626 forint marad. A kettő eltérése 14 950 286 forint, megközelítőleg 14,95 millió.
A díjas változat végösszege a díjmentesnek körülbelül 73,97%-a. Ez a viszony közvetlenül a 0,99 harmincadik hatványából is kijön. A 26,03%-os különbség tehát a harminc év végi állapotok összehasonlítása. Nem azt jelenti, hogy egyetlen alkalommal ekkora díjat vontak le.
A díjként kivont összeg későbbi növekedése is kiesik
A két végösszeg különbsége több részből áll. A szolgáltatóhoz kerülnek a levont díjak, és kiesik az a további növekedés is, amelyet a levont összegek a díjmentes modellben később elértek volna. A SEC befektetői tájékoztatója ezt a kisebb, tovább befektetett állományon keresztül magyarázza.
A jelenség már két évnél követhető. Az első év végén a díj miatt 106 ezer forinttal kisebb összeg marad befektetve. Ennek a hiányzó összegnek a feltételezett második évi 6%-os növekménye 6360 forint lenne. Ezen felül a második évben újabb díjlevonás történik. Hosszabb idő alatt ezek a hatások több évjáratból rakódnak egymásra.
Azonos feltételekkel érdemes összevetni a költséget
A valós díjszámítás eltérhet: lehet napi díjelhatárolás, fix számladíj, vételi vagy eladási költség és más levonás. Emiatt két terméket a tényleges díjtáblájuk, azonos összeg és azonos időtáv alapján lehet összehasonlítani. Az első éves díj felszorzása harminccal a növekvő vagy csökkenő állomány hatását kihagyná.
A modell arra alkalmas, hogy láthatóvá tegye egy tartós költség nagyságrendjét. A hozam, a kockázat, a szolgáltatás tartalma és a hozzáférés feltételei külön szempontok. Ha a feltételezett hozamot megváltoztatod, mindkét végösszeget számold újra; így ellenőrizhető marad, melyik eltérés ered a díjból.
A példák és a források
A számpéldák saját, szemléltető feladatok; a megadott feltételezésekből és képletekből újraszámolhatók. Valós vállalkozásra, országos statisztikára vagy jövőbeli eredményre nem vonatkoznak.
Forrásellenőrzés: 2026-11-09. A hivatkozások a fogalmakat és a módszert támasztják alá; a példaszámítások a cikk részei.
Négy kérdés a cikkhez
A válaszokból kiderül, melyik összefüggést érted már, és melyik részt érdemes újraolvasnod. A válaszokat és a pontszámot nem mentjük.
