Pénz és vásárlás · 3 perc olvasás
Emelkedett az árfolyam, a vételi opción mégis veszteség lett
A vételi opció vevője akkor is veszíthet, ha a mögöttes eszköz ára emelkedik. A jogért ugyanis előre prémiumot fizetett, amelyet a kedvező ármozgásnak előbb ki kell termelnie. Egy 10 000 forintos kötési ár és 800 forintos egységenkénti prémium megmutatja, miért kevés a 6%-os emelkedés.
Ebben a cikkben
A jogért fizetett összeg az induláskor távozik
Saját modellünkben egy vételi opció kötési ára 10 000 forint egységenként. A vevő a lejáratkori, kötési ár feletti pozitív árkülönbözetre jogosult. Ha a piaci ár a kötési ár alatt marad, a modell szerinti kifizetés nulla. Pénzben elszámolt, egyetlen lejárati időpontot vizsgáló példát használunk, tényleges részvényvásárlás nélkül.
Az opció prémiuma egységenként 800 forint, a választott szerződés 100 egységre szól. A vevő induló kiadása 80 000 forint. A szerződésméretet feltételezésként rögzítettük; valódi terméknél a szorzót és az elszámolás módját külön kell ellenőrizni. A SEC opciós tájékoztatója is elkülöníti a jogot, a kötési árat és a jog megszerzéséért fizetett prémiumot.
A 600 forintos különbözet még kevés a 800-as prémiumhoz
A mögöttes eszköz induló ára legyen 10 000, lejárati ára 10 600 forint. Ez 6%-os emelkedés. Az opció lejárati kifizetése egységenként 10 600 − 10 000 = 600 forint, a teljes szerződésre 60 000 forint. Az induláskor kifizetett 80 000 forint levonása után az ügylet eredménye mínusz 20 000 forint.
A pozitív lejárati kifizetés és az ügylet nyeresége tehát külön összeg. A 600 forintos különbözetet gyakran belső értéknek nevezik. Ez a lejárati érték a példában a prémium háromnegyedét fedezi, a prémiumra vetített veszteség pedig 25%. Kereskedési díjat, adót és a pénz időértékét ebben a számításban elhagytuk.
Tízezer-nyolcszáz forintnál térül meg a prémium
A járulékos költségek nélküli lejárati nullszaldó egységenként 10 000 + 800 = 10 800 forintos mögöttes árnál következik be. Ekkor 800 × 100 = 80 000 forint a kifizetés, pontosan annyi, mint az induló prémium. A kötési ár puszta elérése még nulla kifizetést adna, a teljes 80 ezres prémium elveszne.
Tizenkétezer forintos lejárati árnál a kifizetés 2000 × 100 = 200 000 forint, az eredmény pedig 120 000 forint. Kilencezer forintos árnál a kifizetés nulla, az eredmény mínusz 80 000 forint. Ez az előre teljesen kifizetett, vásárolt opció modellje: a külön kezelendő díjak nélkül a veszteség legfeljebb a befizetett prémium. Eladott opciókra ez a következtetés nem alkalmazható.
A lejárati képlet nem minden napi piaci ár
A fenti számok mind a lejárat időpontjára vonatkoznak. Lejárat előtt az opció piaci ára a hátralévő lehetőségek miatt eltérhet a pillanatnyi belső értéktől. A hátralévő idő, a várható ármozgás és más szerződéses, piaci körülmények is számítanak. A 600 forintos aktuális árkülönbözetből ezért önmagában nem lehetne egy korábbi napon 600 forintos eladási árat következtetni.
Egy opciós eredmény ellenőrzésénél írd fel külön a kötési árat, a prémiumot, a szerződés szorzóját és a vizsgált időpontot. A saját példánk célja ennek a négy adatnak a követése. Egy kedvező árfolyamirány még nem mondja meg, hogy a megszerzett jogért kifizetett ár az adott ügyletben megtérül-e.
A példák és a források
A számpéldák saját, szemléltető feladatok; a megadott feltételezésekből és képletekből újraszámolhatók. Valós vállalkozásra, országos statisztikára vagy jövőbeli eredményre nem vonatkoznak.
Forrásellenőrzés: 2026-11-09. A hivatkozások a fogalmakat és a módszert támasztják alá; a példaszámítások a cikk részei.
Négy kérdés a cikkhez
A válaszokból kiderül, melyik összefüggést érted már, és melyik részt érdemes újraolvasnod. A válaszokat és a pontszámot nem mentjük.
