Kint 90% a relatív páratartalom, bent 60%. Ebből még nem állapítható meg, hogy a szellőztetés növeli vagy csökkenti a lakás nedvességét. A két levegő hőmérséklete is számít. Hideg időben a magas kültéri százalékhoz jóval kevesebb vízgőz tartozhat, mint a meleg szobában mért alacsonyabb százalékhoz.
A harmatpont- és szellőztetési kalkulátor a hőmérsékletet és a relatív páratartalmat együtt használja. A kültéri levegőt a beltéri hőmérsékleten is értékeli, majd saját légcsere-feltételezéseddel időbeli becslést készít. A számítás megértéséhez három mennyiséget érdemes világosan elválasztani: relatív páratartalom, abszolút páratartalom és harmatpont.
Mit viszonyít a relatív páratartalom?
A relatív páratartalom a tényleges vízgőznyomást az adott hőmérséklethez tartozó telítési vízgőznyomáshoz viszonyítja. Az RH rövidítés ugyanezt a mennyiséget jelöli. Ha a levegő hőmérséklete változik, a százalékos érték akkor is megváltozhat, amikor nem került hozzá új vízgőz.
A National Weather Service magyarázata részletesen tárgyalja a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a harmatpont kapcsolatát. A lényeg a gyakorlati összevetéshez: két különböző hőmérsékletű levegőt a relatív százalék puszta sorrendje alapján nem lehet nedvesebbnek vagy szárazabbnak minősíteni.
Ez a fűtés hatását is érthetővé teszi. Ha a levegőt vízgőz eltávolítása nélkül melegíted, a relatív páratartalma csökkenhet. Ebből önmagában nem következik, hogy a helyiségből víz távozott. A százalék változását mindig a hőmérsékleti adattal együtt olvasd.
A harmatpont a felületek vizsgálatánál segít
A harmatpont azt a hőmérsékletet jelzi, amelyen a vizsgált levegő az alkalmazott feltételek mellett telítetté válik. Ha a levegővel érintkező felület eléri ezt a hőmérsékletet vagy hidegebb, páralecsapódás válhat lehetségessé. A harmatpont a levegő állapotát jellemzi; a fal felületi hőmérsékletét külön kell meghatározni.
A Vaisala mérési fogalomtára a harmatpontot és az abszolút páratartalmat külön paraméterként definiálja. Az utóbbi egysége jellemzően g/m³: adott térfogatú levegőben lévő vízgőztömeget fejez ki, a megadott hőmérséklet és nyomás mellett.
A magas relatív páratartalom, a nedves felület és egy épületszerkezeti probléma eltérő megfigyelés. A kalkulátor kondenzációs összevetést végezhet, de ebből a nedvesség eredete, a falazat állapota vagy a megfelelő javítási mód nem állapítható meg.
Számoljuk végig a 22 °C-os szobát
A szemléltető beltéri adat 22 °C és 60% RH. A kültéri adat 5 °C és 90% RH. A kalkulátor Magnus-közelítésével a beltéri vízgőznyomás körülbelül 15,82 hPa, a kültéri 7,85 hPa. Az abszolút páratartalmak a saját hőmérsékletükön körülbelül 11,62 és 6,11 g/m³.
A kültéri levegő beltéri hőmérsékletre hozott relatív páratartalma körülbelül 29,75%. Ez az összehasonlítható adat mutatja meg a szárítás irányát az állandó nyomású, nedvesség hozzáadása nélküli közelítésben. A kinti 90%-os levegő tehát ebben a példában csökkentheti a benti páratartalmat.
A beltéri harmatpont körülbelül 13,88 °C. Egy feltételezett 12 °C-os felület ennél hidegebb; egy 17 °C-os felület melegebb. A két eset eltérően viszonyul a kondenzációs feltételhez, miközben a szoba levegőjének mért hőmérséklete mindkét helyen 22 °C lehet.
A számok pontosságát a mérés bizonytalansága korlátozza. Ha a felület hőmérséklete és a számított harmatpont nagyon közel van egymáshoz, egy tizedfokos eltérésre nem érdemes biztos állapotminősítést alapozni. Hasznosabb több mérés, eltérő napszak és a hideg felületek külön megfigyelése.
Miért kell a levegőt azonos hőmérsékleten összevetni?
Az abszolút páratartalom térfogatra vonatkozik. Melegedéskor a levegő térfogata és sűrűsége is változhat, ezért eltérő hőmérsékleteken megadott g/m³-adatból óvatosan kell következtetni. A kalkulátor ezért a vízgőznyomást és a kültéri levegő beltéri hőmérsékleten számított RH-ját is megmutatja.
Nyáron fordított helyzet is előállhat: a meleg kültéri levegő egy hűvösebb helyiségben nagy relatív páratartalmat eredményezhet. A kinti százalék alacsonyabb értéke ilyenkor sem elegendő a döntéshez. Add meg mindkét hőmérsékletet, és vizsgáld a közös beltéri hőmérsékletre számított állapotot.
Ha a modell 100% feletti RH-értéket adna, a fizikai kondenzáció módosítaná a vízgőzmérleget. A kalkulátor jelzi ezt a tartományt. Az így kapott számot ne kezeld ténylegesen megvalósuló, stabil beltéri páratartalomként.
Mit jelent a légcsere, és hogyan kerül az idő a képletbe?
Az óránkénti légcsereszám azt írja le, hogy egy óra alatt a helyiség térfogatához viszonyítva mennyi levegő cserélődik ki. A jól kevert modellben az 1/óra légcsere egy óra alatt nem távolítja el az összes eredeti levegőt: a friss és a régi levegő közben keveredik.
A modell vízgőznyomása az idővel exponenciálisan közelít a kültérihez. Egy órás, 1/óra légcserénél a kezdeti eltérés körülbelül 36,8%-a marad meg. Fél óra után az eltérés körülbelül 60,7%-a marad fenn. A számok a keveredési feltevésből következnek, és nem egy bizonyos ablak által garantált teljesítményadatok.
Az előző 22 °C-os, 60%-os példában 1/óra feltételezett légcsere és 30 perc mellett körülbelül 48,10% RH adódik, ha a szoba hőmérséklete állandó, és közben nincs páratermelés. A valós szellőztetés során a helyiség lehűlhet, a légcsere változhat, a felületek pedig nedvességet adhatnak le.
A mérési napló többet mond egyetlen pillanatfelvételnél
Jegyezd fel a beltéri és kültéri hőmérsékletet, a két relatív páratartalmat, a mérés időpontját és a szellőztetés körülményeit. Az érzékelő helyét is tartsd követhetően ugyanott. Egy közvetlenül párás ablak mellett elhelyezett műszer és egy szoba közepén lévő érzékelő eltérő helyi állapotot mutathat.
A szellőztetés előtti és utáni méréseknél figyeld a visszamelegedést. Ha kizárólag a nyitott ablak melletti hideg levegő állapotát hasonlítod a korábbi szobahőmérséklethez, könnyen félreértelmezed a százalékokat. Válaszd szét az azonnali hőmérsékleti változást és a későbbi, összehasonlítható beltéri állapotot.
A kalkulátor légcsereszámát saját feltevésként kezeld. Az ablaknyitás perceiből a program nem mér légáramot. A helyiség térfogata a vízgőztömeg változásának becsléséhez kell; azonos légcsereszám mellett az RH-időgörbe alakját önmagában a nagyobb térfogat nem változtatja meg.
Hogyan kapcsolódik mindehhez a hőszigetelés?
A belső felületi hőmérsékletet az épületszerkezet és a körülmények befolyásolják. A hőszigetelési anyagszükséglet számítása a mennyiségi tervezéshez ad segítséget. A síkfal hővezetési kalkulátora egy egyszerű fizikai modellben mutatja meg a hőáramlás összefüggéseit. Ezekből összetett hőhidak felületi hőmérséklete automatikusan nem következik.
A szellőztetési számítást ezért külön kezeld a szerkezeti vizsgálattól. A három jól azonosítható kérdés: mennyi vízgőz van a levegőben, hogyan változhat ez légcserével, és milyen hidegek az érintett felületek? Ha az adatokat ezekhez rendezed, az eredményből világosabb kérdéseket tudsz megfogalmazni egy további épületfizikai felméréshez is.