Tudományos kalkulátorok: vegyészet, biológia és csillagászat

Kémiai képletből kiszámítja a vegyület moláris tömegét és az elemek tömegarányát.

Mól, tömeg és részecskeszám között vált át kémiai képlet alapján.

Kiszámítja az oldott anyag koncentrációját mol/dm³-ben tömegből vagy mólból.

A C₁V₁ = C₂V₂ összefüggéssel meghatározza a szükséges törzsoldat- vagy végtérfogatot.

Tömegkoncentráció, tömegszázalék, ppm, ppb és molaritás között vált át a szükséges sűrűség és moláris tömeg megadásával.

Rendezett reakcióegyütthatókból kiszámítja a reagens vagy termék várható anyagmennyiségét és tömegét.

Két reagensből azonosítja, melyik korlátozza a termékképződést, és becsüli az elméleti terméktömeget.

Összeveti a tényleges és az elméleti termékhozamot.

Lineáris algebrai módszerrel egész együtthatókra rendezi a megadott semleges reakcióegyenletet.

Erős vagy gyenge sav, illetve bázis ideális, híg oldatának pH-ját becsüli.

A Henderson–Hasselbalch-egyenlettel becsüli gyenge sav és konjugált bázisa pH-ját.

Ekvivalencia alapján meghatározza az ismeretlen koncentrációt vagy szükséges titrálószer-térfogatot.

A PV = nRT összefüggésből kiszámítja a hiányzó állapotjelzőt.

Tömegből, fajhőből és hőmérséklet-változásból becsüli a felvett vagy leadott hőt.

Válassz történelmi nukleáris robbanóerő-példát, helyezd el Magyarország térképén, majd számold ki, hogyan csökken különböző radioaktív izotópok aktivitása.

Abszorbancia, moláris abszorpciós együttható, úthossz és koncentráció között számol.

Kémiai képlet alapján megadja az egyes elemek tömegszázalékát és atomarányát.

Elemenkénti tömegszázalékból vagy tömegből meghatározza a legegyszerűbb egész számarányú képletet.

Két egy-lókuszos szülői genotípusból megmutatja az utódok genotípusarányát.

Több, egymástól független tulajdonság valószínűségét szorozza vagy legalább egy esemény esélyét számítja.

Allélgyakoriságból genotípusgyakoriságot, recesszív fenotípusból pedig allélgyakoriságot becsül.

A szülők fenotípusából felsorolja az elméletileg lehetséges utód-vércsoportokat és a genotípusbizonytalanság tartományát.

Megadja a DNS-szekvencia hosszát, bázisösszetételét és GC-tartalmát.

Elkészíti egy DNS-szekvencia fordított komplementerét.

Rövid DNS-oligonukleotid becsült Tm-értékét számítja gyors vagy nearest-neighbor módszerrel.

A megadott olvasási keretből aminosavsorrá fordítja a DNS- vagy RNS-szekvenciát a standard genetikai kóddal.

Aminosavsorrendből becsült molekulatömeget és aminosav-összetételt számít.

Két szekvencia között megadja az eltérő pozíciókat, azonosságot és szerkesztési távolságot.

Kezdeti populációból és növekedési rátából becsüli a populáció méretét adott idő után.

Eltartóképességgel korlátozott populációnövekedést számít.

Növekedési rátából vagy két mérésből meghatározza a duplázódási időt.

Kezdeti sejtszámból és generációs időből matematikailag becsüli a sejtszámot.

Fajonkénti egyedszámokból kiszámítja a Shannon-indexet és az egyenletességet.

Fajonkénti egyedszámokból kiszámítja a Simpson-dominanciát és diverzitást.

Vmax, Km és szubsztrátkoncentráció alapján számítja a kezdeti reakciósebességet.

Elvetett és kicsírázott magokból számítja a csírázási arányt, valamint a cél növényszámhoz szükséges vetőmagmennyiséget.

Terület, sortáv és tőtáv alapján becsüli az elhelyezhető növények számát.

Azonos hígítási lépések után megadja a végső koncentrációt és az összes hígítási faktort.

Telepszám, hígítás és szélesztett térfogat alapján becsüli a kiinduló mintában a kolóniaképző egységek koncentrációját.

Távolságból megmutatja, mennyi ideig halad a fény, és milyen régi állapotát látjuk az objektumnak.

Kilométer, csillagászati egység, fényperc, fényév és parszek között vált át.

Távolság és állandó sebesség alapján kiszámítja az utazási időt.

A speciális relativitáselmélet egyszerű modelljében összeveti a földi és az utazó sajátidejét.

Távolságból kiszámítja a rádiójel egyirányú és oda-vissza késleltetését.

Kiválasztott cél átlagos távolságából és sebességből becsüli az utazás időtartamát.

Földi tömegből megmutatja a kiválasztott égitesten ható súlyerőt és annak földi kilogramm-erő megfelelőjét.

Földi életkorból kiszámítja, hány helyi év telt volna el a kiválasztott bolygón.

Tömegből és sugárból meghatározza a felszíni gravitációt.

Égitest tömegéből és sugarából meghatározza a klasszikus szökési sebességet.

Tömegből és sugárból kiszámítja a gömbként kezelt égitest átlagos sűrűségét.

Központi tömeg és pályasugár alapján számítja a körpálya periódusát.

Keringési időből és központi tömegből meghatározza a körpálya sugarát.

Központi tömeg és pályasugár alapján számítja a körpályasebességet.

Forgási periódusból és égitestparaméterekből meghatározza a szinkronpálya sugarát és felszín feletti magasságát.

A távcső és az okulár fókusztávolságából kiszámítja a nagyítást.

Objektívátmérőből és nagyításból kiszámítja a kilépő pupilla átmérőjét.

Okulár látszólagos látómezejéből és nagyításból becsüli a valós égterületet.

Objektívátmérőből megbecsüli a Rayleigh- és Dawes-határt.

Pixelméretből és fókusztávolságból megadja az ívmásodperc/pixel képskálát és a szenzor látómezejét.

Távolság, fizikai méret vagy szögméret közül a hiányzó értéket számítja a kis szögek képletével.

Látszó és abszolút magnitúdó, illetve távolság között számol.

A három mennyiség közül a hiányzó értéket számítja az inverz négyzetes törvénnyel.

Nyugalmi és megfigyelt hullámhosszból vöröseltolódást számít, vagy z-ből hullámhosszt.

Bolygó- és csillagsugárból tranzitmélységet, vagy fényességcsökkenésből sugárarányt számít.

Csillaghőmérséklet, csillagsugár, pályatávolság és albedó alapján becsüli az egyensúlyi hőmérsékletet.

A csillag luminozitásából egyszerű, Naphoz kalibrált konzervatív és optimista sugárzási zónát becsül.

Föld-tömegben és Föld-sugárban megadott bolygóból átlagos sűrűséget, felszíni gravitációt és szökési sebességet számít.

Tömegből meghatározza egy nem forgó, töltetlen fekete lyuk eseményhorizontjának sugarát.

Nem forgó gömbszimmetrikus objektum körül összeveti egy statikus óra járását a távoli megfigyelő idejével.

Csillagtömegből egyszerű tömeg–luminozitás skálázással becsüli a fősorozati élettartamot.