Csillagászati kalkulátorok bolygókhoz, pályákhoz és távcsövekhez

Távolságból megmutatja, mennyi ideig halad a fény, és milyen régi állapotát látjuk az objektumnak.

Kilométer, csillagászati egység, fényperc, fényév és parszek között vált át.

Távolság és állandó sebesség alapján kiszámítja az utazási időt.

A speciális relativitáselmélet egyszerű modelljében összeveti a földi és az utazó sajátidejét.

Távolságból kiszámítja a rádiójel egyirányú és oda-vissza késleltetését.

Kiválasztott cél átlagos távolságából és sebességből becsüli az utazás időtartamát.

Földi tömegből megmutatja a kiválasztott égitesten ható súlyerőt és annak földi kilogramm-erő megfelelőjét.

Földi életkorból kiszámítja, hány helyi év telt volna el a kiválasztott bolygón.

Tömegből és sugárból meghatározza a felszíni gravitációt.

Égitest tömegéből és sugarából meghatározza a klasszikus szökési sebességet.

Tömegből és sugárból kiszámítja a gömbként kezelt égitest átlagos sűrűségét.

Központi tömeg és pályasugár alapján számítja a körpálya periódusát.

Keringési időből és központi tömegből meghatározza a körpálya sugarát.

Központi tömeg és pályasugár alapján számítja a körpályasebességet.

Forgási periódusból és égitestparaméterekből meghatározza a szinkronpálya sugarát és felszín feletti magasságát.

A távcső és az okulár fókusztávolságából kiszámítja a nagyítást.

Objektívátmérőből és nagyításból kiszámítja a kilépő pupilla átmérőjét.

Okulár látszólagos látómezejéből és nagyításból becsüli a valós égterületet.

Objektívátmérőből megbecsüli a Rayleigh- és Dawes-határt.

Pixelméretből és fókusztávolságból megadja az ívmásodperc/pixel képskálát és a szenzor látómezejét.

Távolság, fizikai méret vagy szögméret közül a hiányzó értéket számítja a kis szögek képletével.

Látszó és abszolút magnitúdó, illetve távolság között számol.

A három mennyiség közül a hiányzó értéket számítja az inverz négyzetes törvénnyel.

Nyugalmi és megfigyelt hullámhosszból vöröseltolódást számít, vagy z-ből hullámhosszt.

Bolygó- és csillagsugárból tranzitmélységet, vagy fényességcsökkenésből sugárarányt számít.

Csillaghőmérséklet, csillagsugár, pályatávolság és albedó alapján becsüli az egyensúlyi hőmérsékletet.

A csillag luminozitásából egyszerű, Naphoz kalibrált konzervatív és optimista sugárzási zónát becsül.

Föld-tömegben és Föld-sugárban megadott bolygóból átlagos sűrűséget, felszíni gravitációt és szökési sebességet számít.

Tömegből meghatározza egy nem forgó, töltetlen fekete lyuk eseményhorizontjának sugarát.

Nem forgó gömbszimmetrikus objektum körül összeveti egy statikus óra járását a távoli megfigyelő idejével.

Csillagtömegből egyszerű tömeg–luminozitás skálázással becsüli a fősorozati élettartamot.