Üzlet és marketing

Időszakos elszámolás: melyik dátum a teljesítés, és hogyan számít a 60 nap?

Négy dátumos példán mutatjuk meg az időszak vége, a számlakibocsátás és az esedékesség szerepét. Külön végigszámoljuk a 60 napos korlátot és az azonos napra eső határesetet.

Dajka Gábor6 perc olvasás
Jegyzetelés egy asztali naptárban
Illusztráció · Fotó: StockSnap / Pixabay

Egy havi szolgáltatás számláján a teljesítés napja attól is függ, mikor esedékes a díj és mikor bocsátják ki a számlát. A hónap utolsó napja fontos kiindulópont, de a belföldi, általános időszakos elszámolásban több dátumszabály is működik.

Az időszakos elszámolás teljesítési dátumának kalkulátora az elszámolási időszakból, a kibocsátás napjából és a fizetési esedékességből számol. A háromféle dátumot a szerződéshez és a tényleges bizonylathoz igazítva add meg. A program az általad kiválasztott általános belföldi esetet vizsgálja.

Először az elszámolási időszakot azonosítsd

Az időszak azt mutatja, mire állapítottátok meg a díjat. Lehet például január havi szolgáltatás, amelyet februárban számláznak ki. A februári kibocsátás ettől még nem változtatja februárivá a januárra megállapított elszámolási időszakot.

A saját példáinkban az időszak 2026. január 1–31. Minden más dátumot ehhez a január 31-i végponthoz hasonlítunk. A példák feltételezik, hogy az ügylet valóban az Áfa tv. 58. § általános időszakos szabálya alá tartozik. A számla keltezését vagy az esedékességet ne módosítsd csak azért, hogy a kívánt adózási dátum jöjjön ki.

Az általános működés röviden: a kiindulópont az időszak vége. Ha a kibocsátás és az esedékesség is ennél korábbi, a kibocsátás napja lesz a teljesítés. Ha az esedékesség az időszak vége után van, annak napja számít, legfeljebb az időszak végét követő hatvanadik napig. A többi kezelt esetben marad az időszak utolsó napja.

Négy példa ugyanarra a januári időszakra

Az alábbi helyzetek különálló, saját szemléltető példák.

Számla kibocsátásaFizetési esedékességÁfa szerinti teljesítésMiért?
2026. január 5.2026. január 15.2026. január 5.Mindkét adat január 31. előtti
2026. január 31.2026. január 15.2026. január 31.A kibocsátás nem előzi meg az időszak végét
2026. február 5.2026. február 15.2026. február 15.Későbbi esedékesség a 60 napos korláton belül
2026. február 5.2026. május 1.2026. április 1.A 60 napos felső korlát korábbi az esedékességnél

Az első két sor között csak a kibocsátás napját változtattuk. Január 31. már az időszak utolsó napja, így nem teljesíti az „időszak végét megelőző” feltételt. A kalkulátor ezért különbséget tesz a korábbi és az azonos dátum között.

A harmadik sorban a február 15-i fizetési határidő január 31. utánra esik, és még a felső korláton belül van. Itt a február 5-i kibocsátásból nem következik február 5-i teljesítés.

A negyedik sor hosszabb fizetési határidőt használ. Az esedékesség a példában továbbra is május 1.; az általános áfaszabály szerint számított teljesítés viszont április 1. A kalkulátor a fizetési megállapodást nem írja át.

A hatvan nap naptári nap, nem két hónap

Január 31. után 2026 februárjában 28 nap telik el. Március további 31 napja összesen 59 napot jelent. A hatvanadik nap tehát 2026. április 1.

Ezért hibás lenne automatikusan két naptári hónapot hozzáadni, vagy március utolsó napját minden esetben 60. napként kezelni. A hónapok eltérő hosszúsága miatt a két eljárás más eredményre vezethet. Szökőévben a februári napok száma is változik.

A 60 napos korlát kiszámításakor az időszak végét követő nap az első nap. A január 31-i napot nem számítjuk újra első napként. A január 31. és április 1. közötti dátumkülönbség 60 nap.

A teljesítési dátum meghatározása külön feladat a bevallási vagy befizetési határidő munkaszüneti nap miatti kezelésétől. A kapott teljesítési napot ne told át automatikusan a következő munkanapra.

Mire ad választ a kalkulátor, és hol kell külön vizsgálat?

A számoló az általános belföldi, legfeljebb tizenkét hónapos időszak modelljét kezeli. Az eredményhez időrendi táblázatot ad: ellenőrizheted benne az időszak kezdetét és végét, a számla kibocsátását, az esedékességet, a 60 napos határt és a számított teljesítést.

Ez a táblázat akkor is hasznos, ha a saját számlázóprogramod más dátumot ajánl fel. Először hasonlítsd össze a bevitt tényeket. Gyakori eltérés, hogy az egyik helyen az elszámolási időszakot, a másikon a számlázás hónapját használják. Egy másik forrás az előre kitöltött, de ténylegesen eltérő fizetési határidő.

Az eszköz nem állapítja meg a számlakibocsátás határidejét, az alkalmazandó áfakulcsot vagy az áfalevonási jogot. Előleg, határon átnyúló ügylet, pénzforgalmi elszámolás, helyesbítő számla, részletre vétel és jogutód nélküli megszűnés esetén a külön szabályokat is vizsgálni kell. Ilyen helyzetben egy általános dátumeredményt ne másolj át automatikusan a számlára.

A saját munkamenetedben érdemes a szerződés vonatkozó részét, az időszakot és az esedékességet egy helyen ellenőrizhetővé tenni. Így a következő hónapban is látható, milyen feltételezésből született a dátum, és azonnal észrevehető, ha a fizetési megállapodás megváltozott.

Tudáspróba: melyik dátumot választanád?

A kérdésekben az időszak 2026. január 1–31., az ügylet pedig a cikk általános belföldi modelljébe tartozik. Minden helyes válasz 1 pont.

1. Kibocsátás január 5., esedékesség január 15. Melyik a teljesítés?

  • A: Január 5.
  • B: Január 15.
  • C: Január 31.

2. Kibocsátás január 31., esedékesség január 15. Alkalmazható a mindkét dátum korábbi voltára épülő kivétel?

  • A: Igen, mert január 31. még januárban van.
  • B: Igen, mert az esedékesség korábbi.
  • C: Nem; a teljesítés a főszabály alapján január 31.

3. A fizetési esedékesség május 1. Melyik a 60 napos korlát miatt számított teljesítési dátum?

  • A: Május 1.
  • B: Április 1.
  • C: Március 31.

4. A kalkulátor április 1-i teljesítést ad a május 1-jén esedékes díjra. Mi változik ettől a szerződésben rögzített esedékességen?

  • A: A kalkulátor nem módosítja a fizetési esedékességet.
  • B: Az automatikusan április 1-re kerül.
  • C: Az időszak végére kerül.

Megoldások és következő lépés

1: A. Mindkét releváns dátum megelőzi január 31-ét. 2: C. Az azonos nap nem korábbi nap. 3: B. Február 28 napja és március 31 napja után április 1. a hatvanadik nap. 4: A. A teljesítési nap adózási meghatározása nem módosítja a felek fizetési megállapodását.

4 pont: a bemutatott dátumhelyzeteket megkülönböztetted; saját ügyletnél előbb az alkalmazhatóságot ellenőrizd. 2–3 pont: a hibás válaszhoz tartozó táblázatsort vagy a naptári levezetést nézd át. 0–1 pont: írd fel külön sorba az időszak végét, a kibocsátást és az esedékességet, majd rendezd őket időrendbe. A teszt csak e négy helyzet megértését jelzi.

Források és ellenőrzés

Ellenőrzés: 2026. november 3. Az Áfa tv. megnyitott szövegállapota 2026. szeptember 15.

További cikkek

Kapcsolódó olvasnivalók

Gyorskereső

Kalkulátorok és útmutatók keresése

↑↓ választásEnter megnyitásEsc bezárás