Pénz és vásárlás · 3 perc olvasás
Honnan kerül százmillió a számlára, amikor a bank hitelt ad?
A hitelfolyósításkor az ügyfél számláján elkölthető pénz jelenik meg, és ugyanekkora tartozása is keletkezik. A két tételt együtt érdemes követni. Egy bankon belüli, százmilliós példában az is láthatóvá válik, mi történik a betétpénzzel, amikor az ügyfél a hitel egy részét visszafizeti.
Ebben a cikkben
A bank és az ügyfél másik oldalról látja ugyanazt
Egy már működő bank új, 100 millió forintos hitelt folyósít egy vállalkozás saját számlájára. Csak ennek az ügyletnek a változásait vizsgáljuk. A bank eszközei között 100 milliós hitelkövetelés jelenik meg, a kötelezettségei között pedig ugyanekkora ügyfélbetét. A vállalkozásnak 100 millió elkölthető számlapénze és 100 millió hiteltartozása lesz.
Az ügylet pillanatában a vállalkozás nettó pénzügyi vagyonának változása így 100 − 100 = 0 millió forint. Fizetési lehetősége bővült, az adósságával később el kell számolnia. A Bank of England pénzteremtésről szóló tanulmánya ezt a hitel és betét egyidejű létrejöttét írja le. A betét az ügyfél követelése a bankkal szemben.
Hatvanmillió átutalása ugyanazon bankon belül
A vállalkozás 60 millió forintot utal egy beszállítónak, aki ugyanennél a banknál vezeti a számláját. A vevő betéte 40 millióra csökken, az eladóé 60 millióval nő. Az ügyletből követett betétállomány összesen továbbra is 100 millió forint, a bank hitelkövetelése pedig változatlan.
A modellben ezért külön sort kap a pénz tulajdonosának változása és a teljes betétállomány. Ha a címzett másik banknál bankolna, a bankok közötti fizetés elszámolásával is foglalkozni kellene. Ezt a lépést most tudatosan kizárjuk. A bankon belüli átvezetés önmagában elég annak bemutatására, hogy ugyanaz a betétpénz új szereplőhöz kerülhet.
A tízmilliós tőketörlesztés két tételt csökkent
Ezután a vállalkozás a megmaradt 40 milliós számlaegyenlegéből 10 millió forint hiteltőkét törleszt. Betéte 30 millióra, tartozása 90 millióra csökken. A bank oldalán a hitelkövetelés és az ügyfélbetét egyaránt 10 millióval lesz kisebb. A beszállító 60 milliója változatlan, a követett betétek összege tehát 90 millió forint.
A három állapot számpárjai így alakulnak: folyósítás után 100 millió hitel és 100 millió betét; az átutalás után ugyanez a két összeg; tőketörlesztés után 90 és 90 millió. A kamatot és díjakat elhagytuk. A kamatfizetés más elszámolási tétel, ezért a tőketörlesztésre kapott következtetést külön vizsgálat nélkül arra nem lehet kiterjeszteni.
Mi tartja korlátok között a hitelezést?
A könyvelés lehetősége önmagában kevés egy jól működő bankhoz. A hitelezésnél a várható visszafizetés, a veszteségeket viselő tőke, a likviditás, a finanszírozás költsége és a banki szabályok is számítanak. A jegybanki feltételek a hitelkeresletet és a hitelezés gazdaságosságát is befolyásolják; ezeket a korlátokat a Bank of England tanulmánya külön elemzi.
A példánk egyetlen ügylet pénzmérlegét mutatja, meglévő banki eszközökkel és tőkével a háttérben. Ebből a leírásból sem korlátlan hitelezés, sem azonnali társadalmi gazdagodás nem következik. A felvett pénz felhasználása és a hitel visszafizethetősége dönti el, milyen gazdasági eredmény társul később az új pénzügyi tételekhez.
A példák és a források
A számpéldák saját, szemléltető feladatok; a megadott feltételezésekből és képletekből újraszámolhatók. Valós vállalkozásra, országos statisztikára vagy jövőbeli eredményre nem vonatkoznak.
Forrásellenőrzés: 2026-11-09. A hivatkozások a fogalmakat és a módszert támasztják alá; a példaszámítások a cikk részei.
Négy kérdés a cikkhez
A válaszokból kiderül, melyik összefüggést érted már, és melyik részt érdemes újraolvasnod. A válaszokat és a pontszámot nem mentjük.
