Az esztrich rendelésénél a megépítendő réteg térfogatát és a megvásárolandó szárazanyag tömegét össze kell kapcsolni. Az esztrichkalkulátor területből és vastagságból számol térfogatot, majd a megadott kg/m³ értékkel tömeget és zsákszámot becsül. Zsákos anyagnál ezért különösen fontos, milyen adat kerül a sűrűségmezőbe.
A gyártói fajlagos anyagigényből levezetett érték közvetlen kapcsolatot ad a padlóréteghez szükséges szárazanyaggal. A megszilárdult anyag testsűrűsége más mennyiséget jellemezhet, így önmagában nem jó alap arra, hogy hány zsák port rendelj. Az alábbi példák mennyiségi tervezést mutatnak; a szerkezeti rétegrend és az alkalmazható vastagság kiválasztása külön feladat.
Előbb a megfelelő termék adatát keresd meg
A gyártó az anyagigényt megadhatja kg/m²/cm formában. Ez azt jelenti, hány kilogramm szárazanyag kell egy négyzetméterre, egy centiméter rétegvastagsághoz. A Weber weberniv estrich termékoldalán például 19 kg/m²/cm anyagigény szerepel. Ez egy konkrét termék adata; más esztrichre automatikusan nem vihető át.
Egy négyzetméter egy centiméter vastagon 0,01 m³. A 19 kg ehhez tartozik, ezért a kalkulátor szorzásában használható átváltási érték 19 ÷ 0,01 = 1900 kg/m³. Ezzel a beállítással a kapott tömeg a gyártói fajlagos igényből becsült szárazanyag. A mezőbe írt 1900 ebben a használatban számítási átváltóadat; ebből a kész padló valós tömegére és födémterhére ne vonj le külön szerkezeti következtetést.
A terület és a vastagság felmérése
A területet négyzetméterben, a vastagságot centiméterben kéri a kalkulátor. Az 50 mm-es rétegvastagság tehát 5 cm. Ha több helyiség azonos réteget kap, összeadhatod a területüket. Eltérő vastagságnál külön számítsd a térfogatokat, majd az azonos anyaghoz tartozó mennyiségeket összesítsd.
Egyenetlen alapfelületnél az egyetlen pontban mért vastagság félrevezető lehet. Kérj olyan felmérést, amelyből az egyes részek szükséges mennyisége követhető. A tartalék százalékos megemelése nem helyettesíti az ismert mélyebb részek külön számítását. A beton térfogatáról és rendelési mennyiségéről szóló útmutató hasonlóan külön kezeli a geometriai mennyiséget és a beszerzés egységét.
Számpélda: 32 négyzetméter, 5 centiméter
Legyen a szemléltető felület 32 m², a megtervezett vastagság 5 cm. A nettó térfogat 32 × 5 ÷ 100 = 1,6 m³. Válasszunk a példa kedvéért 5% tartalékot: a számítási térfogat 1,6 × 1,05 = 1,68 m³. Az öt százalék itt saját feltételezés, általános kivitelezési előírást nem jelent.
A fenti 19 kg/m²/cm fogyasztási adatnak megfelelő 1900 kg/m³ bevitellel a szárazanyag 1,68 × 1900 = 3192 kg. Huszonöt kilogrammos zsákból 3192 ÷ 25 = 127,68 darab lenne az elméleti igény. A kalkulátor egész zsákra felfelé kerekít: 128 zsákot mutat. Ez 3200 kg megvásárolt anyag, azaz a már tartalékkal növelt terv felett további 8 kg marad a csomagolási kerekítés miatt.
Ugyanezt közvetlenül is ellenőrizheted: 32 m² × 5 cm × 19 kg/m²/cm × 1,05 = 3192 kg. A két út egyezése segít észrevenni a centiméter–méter átváltási hibát. A saját rendelésnél a tényleges kiszerelést add meg, mert a 25 és a 40 kg-os zsák eltérő darabszámot ad.
Mit okoz egyetlen centiméter eltérés?
Ugyanazon a 32 m²-en az 5 cm helyett 6 cm vastagság nettó 1,92 m³-t jelent. Azonos 5% tartalékkal, 19 kg/m²/cm anyagigénnyel és 25 kg-os kiszereléssel:
| Rétegvastagság | Nettó térfogat | Szárazanyag tartalékkal | Egész zsák |
|---|---|---|---|
| 5 cm | 1,60 m³ | 3192 kg | 128 db |
| 6 cm | 1,92 m³ | 3830,4 kg | 154 db |
A két terv között 26 zsák az eltérés.
A vastagság egy centiméteres emelése ebben a példában 20%-kal növeli a számított térfogatot és anyagtömeget. A teljes zsákszám változása a kerekítés miatt kissé más arányú. A 6 cm kizárólag a mennyiségi érzékenységet mutatja; hogy a konkrét szerkezethez milyen vastagság megfelelő, azt az alkalmazás és a termék előírásai alapján kell meghatározni.
Mikor kerekítsd a zsákokat?
Ha ugyanaz az anyag több helyiségben is felhasználható, először a kilogrammokat add össze, és utána kerekíts egész zsákra. Például két külön helyiség egyenként 101 kg-os igénye külön-külön 5 darab 25 kg-os zsákot adna. Együttesen 202 kg-hoz 9 zsák elegendő a matematikai mennyiségi tervben, mert 9 × 25 = 225 kg. A külön rendelésekből adódó 10 zsák 250 kg lenne.
Ez a példa a csomagolási kerekítés hatását mutatja. A munkaszervezés, a tárolhatóság és a ténylegesen közösen felhasználható anyag dönti el, összevonható-e a rendelés. Eltérő termékeket és egymással össze nem vonható ütemeket külön kezelj. A literes és köbméteres adatok olvasásához a térfogatváltásról szóló cikk ad további ellenőrzési lehetőséget.
Mit vigyél magaddal a rendeléshez?
Írd össze a nettó területet, a felmért rétegvastagságot, a választott termék fajlagos szárazanyagigényét, a zsákméretet és a tartalék indokát. A rendelhető mennyiség mellett tartsd meg a számítás előtti kilogrammot is: ebből megállapítható, mennyit tett hozzá az egész zsákra kerekítés. A szállítás és az anyag helyszíni mozgatása külön szervezési kérdés.
A kalkulátor nem határoz meg vízadagolást, száradási időt, burkolhatóságot vagy teherbírást. Ezekhez a kiválasztott termék aktuális dokumentációja és a konkrét rétegrend szükséges. Következő lépésként a termékoldal anyagigényét egyeztesd az ajánlatban szereplő pontos megnevezéssel. A hasonló terméknév még nem biztosít azonos anyagfogyást vagy alkalmazási feltételeket.
Tudáspróba: elég lesz a megrendelt zsák?
1. Mit jelent a 19 kg/m²/cm adat?
- A: Egy köbméter kész esztrich 19 kilogrammos tömegét.
- B: Egy négyzetméterhez, egy centiméter vastagon szükséges szárazanyagot.
- C: Egy zsák megengedett vízmennyiségét.
2. Mennyi a 32 m² és 5 cm nettó térfogata?
- A: 1,6 m³.
- B: 16 m³.
- C: 160 m³.
3. Hány 25 kg-os zsák kell 3192 kg számított anyaghoz?
- A: 127.
- B: 127,68 megvásárolható zsák.
- C: 128.
4. Azonos anyag két összevonható részfeladatánál mikor célszerű kerekíteni?
- A: Minden mért centimétert előbb egész méterre kerekítve.
- B: A kilogrammok összesítése után, egész zsákra felfelé.
- C: A fajlagos anyagigényt lefelé kerekítve.
Megoldások: 1. B, a nevező területet és vastagságot is tartalmaz. 2. A, mert 5 cm = 0,05 m. 3. C, mert a szükséges mennyiséget egész zsákra felfelé kerekítjük. 4. B, így az összevonható részek kerekítési többlete nem halmozódik indokolatlanul.
0–1 pont: gyakorold a centiméter és a méter átváltását. 2–3 pont: ellenőrizd a termék fajlagos anyagigényét és a zsákméretet. 4 pont: készíts helyiségenkénti mennyiségi összesítőt, majd egyeztesd a rendelhető kiszerelést.
Ellenőrzött forrás
A Weber weberniv estrich termékoldala közli a példához használt 19 kg/m²/cm anyagigényt és a kiszereléseket. A területek, vastagságok és tartalékok a cikk saját számítási példái.