Egy 100 × 150 milliméter keresztmetszetű, 4 méter hosszú gerenda térfogata 0,06 m³. Tíz darab együtt 0,6 m³. A számítás akkor marad pontos, ha a milliméterben megadott keresztmetszetet és a méterben megadott hosszt következetesen váltod át. Az ár és a rendelhető darabszám ezután külön lépésben következik.
A faanyag térfogat-, tömeg- és árkalkulátorban több tételt is összesíthetsz. Ez az útmutató deszkák és gerendák geometriai mennyiségszámításáról szól. A példák nem határozzák meg, mekkora gerenda alkalmas egy adott tetőhöz, födémhez vagy más teherhordó szerkezethez.
Az alapképlet és az egységek
Téglalap keresztmetszetű anyagnál a térfogat a vastagság, a szélesség és a hossz szorzata. Ha minden méret méterben szerepel, az eredmény köbméter. A 100 milliméter 0,1 méter, a 150 milliméter 0,15 méter, ezért a példabeli gerenda térfogata 0,1 × 0,15 × 4 = 0,06 m³.
Milliméteres keresztmetszettel közvetlenül is számolhatsz:
Térfogat m³-ben = vastagság mm-ben × szélesség mm-ben × hossz m-ben × darabszám / 1 000 000.
A milliós osztó a két milliméteres méretből adódik. Ha a hossz is milliméterben van, a nevező már egymilliárd lenne. A NIST térfogati egységekről szóló oldala a köbös mértékegységek értelmezéséhez ad hátteret. A gyakorlatban a mező feliratát minden adatnál külön ellenőrizd.
Kétféle tétel összesítése
Egy szemléltető bevásárlólistán tíz darab 100 × 150 mm-es, 4 méteres gerenda és húsz darab 25 × 150 mm-es, ugyancsak 4 méteres deszka szerepel. A gerendák összesen 0,6 m³-t tesznek ki. Egy deszka 0,025 × 0,15 × 4 = 0,015 m³, húsz darab tehát 0,3 m³.
Az összes faanyag térfogata 0,9 m³, a darabszám 30, a teljes hossz pedig 120 folyóméter. Mindhárom adat igaz, mégis mást mutat. A folyóméterek egyszerű összeadása önmagában nem írja le az anyagmennyiséget, mert a két keresztmetszet eltérő.
A kalkulátor tételsoraiban külön szerepeljen a név, a vastagság, a szélesség, a hossz és a darabszám. Ha ugyanabból a keresztmetszetből 3 és 4 méteres darabok is kellenek, külön sorba írd őket. Így az összesítés később a kereskedő ajánlatával és a szabáslistával is összevethető marad.
Mit jelent a tízszázalékos ráhagyás?
A 0,9 m³ alapmennyiséghez 10% térfogati ráhagyás 0,09 m³ többletet ad, így 0,99 m³ lesz a becsült beszerzési mennyiség. Szemléltető, minden tételre azonos 200 000 Ft/m³ egységárral ennek anyagára 198 000 forint.
Ez a százalékos növelés költségbecslés. Nem dönti el, melyik keresztmetszetből hány teljes szálat kell megvenned. Lehet, hogy a vágási igény miatt több rövid maradék keletkezik, vagy egyetlen hosszú elemhez külön teljes szál szükséges. A valóban rendelhető mennyiség egész darabokból és elérhető kereskedelmi hosszúságokból áll.
A százalékot ezért ne használd a szabásterv helyettesítésére. Előzetes költségkerethez megfelelő lehet, de rendelés előtt a szabásoptimalizáló segítségével vagy saját vágási tervvel is ellenőrizd a darabokat. A vágási résnek és a hibás végek levágásának is helyet kell hagyni.
Miért számít a névleges és a tényleges méret?
Tegyük fel, hogy egy terméket 50 × 100 mm névleges mérettel jelölnek, de a ténylegesen mért keresztmetszete 45 × 95 mm. Tíz darab 4 méteres szál a névleges mérettel 0,2 m³, a mért mérettel 0,171 m³. A különbség 0,029 m³, azaz a névleges érték 14,5%-a.
Ebből önmagában nem következik, hogy az ajánlat hibás. A lényeg, hogy a termékleírásból és az elszámolásból derüljön ki, milyen méret alapján adja meg a kereskedő a mennyiséget és az árat. Két ajánlatot csak azonos feltételekkel érdemes összehasonlítani.
Ha a kész szerkezet illeszkedését vagy geometriai térfogatát vizsgálod, a tényleges méretből indulj. Ha az ajánlatot ellenőrzöd, használd az ajánlatban szereplő elszámolási alapot is, és a kettőt külön jelöld. Ugyanabba a táblázatsorba kevert névleges és tényleges adatokból nem lesz jól ellenőrizhető végeredmény.
Köbméterár, folyóméterár és darabár összehasonlítása
Egy 25 × 150 mm-es deszkából egy folyóméter 0,00375 m³. Ha az egységár szemléltetésként 200 000 Ft/m³, egy folyóméterre 750 forint, egy 4 méteres darabra 3 000 forint jut. Így egy másik kereskedő darabáras ajánlatát ugyanarra az alapra tudod hozni.
A kalkulátor egy futtatásban minden tételhez azonos köbméterárat használ. Ha a gerenda és a deszka egységára eltér, külön számold őket, majd add össze az eredményt. Azonos eljárás szükséges akkor is, ha a sűrűségük különbözik, és tömeget szeretnél becsülni.
A teljes fizetendő összeghez külön add hozzá a szállítást, a vágást, az esetleges felületkezelést és az egyéb díjakat. Az ajánlatok áfatartalma is legyen azonosan kezelve. A legkisebb köbméterár nem feltétlenül jelenti a legkisebb végösszeget egy kis mennyiségű rendelésnél.
Becsült tömeg: miért kell hozzá sűrűség?
A tömeg a térfogat és a sűrűség szorzata. A 0,99 m³ ráhagyásos mennyiséghez szemléltető 500 kg/m³ sűrűséggel 495 kilogramm tartozik. A sűrűség azonban fafajtól és nedvességtartalomtól is függ. Az USDA Wood Handbook fizikai tulajdonságokról szóló fejezete részletesen tárgyalja ezt a kapcsolatot.
Az 500 kg/m³ ezért számítási feltételezés, nem minden faanyagra érvényes adat. Szállítás szervezéséhez kérj a konkrét termékre vonatkozó tömegadatot, és a csomagolást is számítsd hozzá. A faanyag méretváltozás-kalkulátor a nedvességgel összefüggő másik kérdés, a méretváltozás becsléséhez kapcsolódik.
Rendelés előtti rövid ellenőrzés
Futtasd végig a listát a következő sorrendben: darabok méretei, méretek egységei, alapmennyiség, vágási terv, ténylegesen rendelhető szálak, egységárak és járulékos költségek. A terv változatát dátummal mentsd el, így egy későbbi módosításnál látható marad, melyik mennyiséghez tartozott az ajánlat.
Ha magaságyás keretéhez vásárolsz deszkát, a külső méretekből felépített vágási lista mellett a belső méreteket is írd fel. A földigényhez már ezek kellenek. A magaságyás töltőanyagáról szóló cikk ugyanennek a projektnek a következő számítását mutatja be.
Gyakori kérdések
Használható a képlet hengeres rönkre?
A téglalap keresztmetszetre megadott képlet közvetlenül nem írja le a kerek rönköt. Ott a keresztmetszet és a hossz alapján más geometriai számítás szükséges, szabálytalan alaknál pedig az alkalmazott mérési módszer is számít.
Ugyanaz a tömör köbméter és a rakott köbméter?
A darabok térfogatának összege és a köztük lévő hézagokat is tartalmazó rakás befoglaló térfogata eltérő fogalom. Árajánlatnál mindig tisztázd, melyik szerepel benne; ezt nem szabad automatikusan azonos mennyiségként kezelni.
Megmondja a kalkulátor, elég erős-e a gerenda?
Nem végez teherbírási méretezést. A keresztmetszet térfogatából önmagában nem állapítható meg a szerkezet megfelelősége. A kalkulátor a megadott méretek mennyiségét és költségét összesíti.
Tűzifa esetén a rakat hézagaival is számolj
A gerenda vagy deszka méreteiből számolt térfogat más kiindulás, mint egy kaloda tűzifa külső mérete. A darabok közötti hézagok miatt a rakat befoglaló térfogata nagyobb a benne lévő faanyag térfogatánál. Tűzifa vásárlásakor a tűzifa-kalkulátorban válaszd ki a megfelelő kiszerelést és a mérés módját.
A szállítással növelt árak összevetéséhez a tűzifa köbméter- és űrméter-számítási útmutató végigvezetett kalodás és ömlesztett példát mutat. A fűrészáru szabási ráhagyása és a tűzifa rakási tényezője eltérő kérdést kezel: a kalkulátort a vásárolt anyaghoz válaszd.