A fonal címkéjén szereplő grammszám és méterhossz akkor lesz igazán használható, ha tudod, a saját mintád mekkora felületet ad ebből. Egy saját próbadarab együtt méri a fonal, a tű, a minta és a kéztartás hatását. Ebből már tervezhető a sál vagy takaró anyagigénye. A próba mosás előtti és utáni mérete azt is megmutathatja, milyen állapotban érdemes a kívánt kész mérettel számolnod.
A következő módszer téglalap alakú, közel azonos szerkezetű felületekre használható. A fonalszükséglet-kalkulátor tömeget és gombolyagszámot becsül, a textilzsugorodás-kalkulátor pedig két irányban számolja vissza a mosás előtti méretet.
Olyan mintát mérj, amilyet valóban készítesz
A Lion Brand próbadarab-útmutatója a szemek és sorok adott hosszra jutó számát kapcsolja a kész mérethez, és hangsúlyozza, hogy a kötési szorosság személyenként eltérhet. Fonalbeszerzésnél ehhez még egy adatot teszünk hozzá: a megmért mintadarab tömegét.
Ugyanazzal a fonallal, tűvel és mintával készíts próbát, amellyel a végleges munkát tervezed. Ha a nagy felület csavart vagy más összetett mintát kap, annak anyagigényét a sima szemekből készített próba nem képviseli pontosan. Több eltérő szerkezetű résznél külön mintákból dolgozz.
A terület és a tömeg ugyanahhoz a darabhoz tartozzon. Ha csak a próba belső tízszer tíz centiméterét méred, de a teljes, nagyobb darab tömegét használod, túlbecsülöd az egy négyzetcentiméterre jutó fonalat. A mérési jegyzetben legyen egyértelmű, hol húzódik a lemért téglalap határa, és a tömeghez beleszámítottál-e hosszú fonalvégeket.
A kész állapot legyen a számítás alapja
A mosott és teljesen megszáradt próbadarabot abban az állapotban mérd, ahogyan a kész tárgyat használni szeretnéd. A kezelési módot a fonal címkéjéhez igazítsd. A Lion Brand munkakezdési ellenőrzőlistája is a mosott, száraz minta ellenőrzését emeli ki, és külön figyelmeztet az eltérő festési tételek lehetséges színkülönbségére.
A mintát mérés közben ne húzd hosszabbra a kívánt eredmény kedvéért. Ha a végleges darabot meghatározott méretre blokkolod, ezt a próbán is következetesen alkalmazd, majd ugyanabban a száraz állapotban mérj. Jegyezd fel a kezelés módját, mert később enélkül nehéz megismételni a becslést.
A mérleg felbontása itt is számít. Egy egészen kis tömegű mintánál egy gramm eltérés nagy arányt jelenthet. Nagyobb, azonos szerkezetű próbadarab mérésével csökkentheted ennek relatív hatását. Ez nem teszi a becslést garantálttá, de javíthatja a kiinduló adat használhatóságát.
Első példa: egy takaró fonaligénye
A szemléltető próbadarab száraz mérete 20 × 20 centiméter, tömege 18 gramm. Területe 400 négyzetcentiméter, így fajlagos tömege 18 / 400 = 0,045 gramm/négyzetcentiméter. A tervezett takaró 100 × 140 centiméter, tehát 14000 négyzetcentiméteres.
A takaró felülete 14000 / 400 = 35 ilyen próbadarabnak felel meg. Az alapigény ezért 35 × 18 = 630 gramm. Ha saját döntésként tizenkét százalék tartalékot veszel fel, 630 × 1,12 = 705,6 gramm fonalat tervezel.
A példabeli fonal címkéje 100 grammhoz 210 métert ad meg. A becsült hossz 705,6 / 100 × 210 = 1481,76 méter. Gombolyagban 705,6 / 100 = 7,056 darab az eredmény, ezért nyolc teljes gombolyaggal számolunk. Ez 800 gramm és 1680 méter megvásárolt fonalat jelent. A tartalékos becslés felett 94,4 gramm marad a csomagolás miatt; ez különbözik az előzőleg felvett tizenkét százaléktól.
Mit tegyél a szegéllyel, rojttal és fonalcserével?
A példában az egész felület ugyanolyan mintájú. Eltérő szegélynél bontsd a munkát részekre: számold ki a középső felületet a saját próbájából, és a szegélyt annak külön mért mintájából. A két terület ne fedje egymást a számításban. A rojtokhoz és összevarráshoz szükséges fonalat külön tételként is felírhatod.
Másik fonal választásakor a grammokat ne másold át automatikusan. Két százgrammos gombolyaghoz eltérő méterhossz tartozhat, és ugyanaz a minta más vastagsággal más felületet adhat. Az új fonalhoz készített próba kapcsolja össze újra a tömeget és a kész méretet.
A kötés szemszám-kalkulátora a tervezett méretből szemeket és sorokat számol. Az anyagmennyiségi és a szemszámos eredményt érdemes ugyanazzal a mintával ellenőrizni. Ha az egyikhez mosás előtti, a másikhoz mosás utáni sűrűséget használsz, két különböző állapotot tervezel egyszerre.
Második példa: textil szabásmérete mosási próba alapján
Most egy téglalap textildarabon mérjük a méretváltozást. A szélesség mosás előtt 50, utána 47,5 centiméter. A hosszirányú jelölés először 40, utána 38,8 centiméter. A megmaradt arányok 47,5 / 50 = 0,95 és 38,8 / 40 = 0,97, vagyis a példában öt, illetve három százalék a zsugorodás.
A kívánt kész méret 70 × 50 centiméter. Emellett oldalanként 1,5 centiméter olyan szélráhagyást kérünk, amelynek a mosás után is meg kell maradnia. A mosás utáni teljes célméret így 73 × 53 centiméter. Ezt kell a két megtartási aránnyal visszaosztani.
A mosás előtti szélesség 73 / 0,95 = 76,8421 centiméter, a hossz 53 / 0,97 = 54,6392 centiméter. Ellenőrzésként 76,8421 × 0,95 közel 73, illetve 54,6392 × 0,97 közel 53 centiméter. A fennmaradó szélráhagyás levonása után megkapod a kívánt hetvenszer ötvenes méretet. A kalkulátorban ez a ráhagyás kifejezetten a mosás utáni állapotra értendő.
A zsugorodási százalék visszaszámítása osztás
Öt százalék zsugorodás után az eredeti hossz kilencvenöt százaléka marad meg. Ezért a kívánt méretet 0,95-tel kell osztanod. Ha egyszerűen öt százalékot hozzáadsz, majd az így kapott méret öt százalékát elveszíted, nem ugyanoda jutsz vissza. A két százalék eltérő alapra vonatkozik.
A területváltozásnál a két irányt összeszorozzuk. Az előző példában 0,95 × 0,97 = 0,9215 marad meg, tehát a terület csökkenése 7,85 százalék. Az öt és három százalék összeadása csak közelítés lenne. Ha valamelyik irányban növekszik az anyag, a kalkulátor negatív zsugorodást mutathat.
A CottonWorks méretváltozási szakanyaga többek között az anyagszerkezet, feldolgozás és kikészítés hatását tárgyalja, és a megfelelően előkészített, pontosan mért próba jelentőségét hangsúlyozza. Egy saját mosási próba az adott kezelésről ad adatot. Más programra, szárításra vagy újabb mosások egész sorozatára ebből nem következik azonos eredmény.
A két számítást következetesen kapcsold össze
A kész állapotú próbadarabból számított fonaltömegre ne tegyél még egyszer automatikus zsugorodási tartalékot. A fajlagos tömeg már ahhoz a kisebb vagy nagyobb kész felülethez tartozik, amelyet megmértél. Más kérdés, ha mosás előtti méretre kell szabnod egy textilt: ott a visszaosztás a szükséges induló méretet adja.
Írd fel a fonal nevét, a címke méter- és grammszámát, a tűméretet, a mintát, a próba száraz méreteit és tömegét. Szabásnál jelöld az anyag két irányát, valamint a kezelés előtti és utáni mérési pontokat. Ha az egész anyagot már beavattad, az aktuális méretből indulj, és ugyanazt az első zsugorodást ne számold rá ismét.
Következő lépésként készíts egy valóban összehasonlítható próbát. A mérési lap mellé mentsd el a kalkulációt, a gombolyagszámot pedig a beszerzés előtt ellenőrizd az elérhető kiszereléssel. Így a vásárlási döntéshez saját adataid lesznek, és később azt is látod majd, hol tért el a tényleges felhasználás a becsléstől.