A hőszivattyú éves villamosenergia-igényét a ház hőigénye és a rendszer adott körülmények között elért teljesítménye együtt határozza meg. Egy nagy COP-szám önmagában kevés az éves költség megítéléséhez. Tudnod kell, melyik üzemállapotra vonatkozik, és a megadott energiahatárba mely berendezések fogyasztása tartozik bele.
A hőszivattyú-fogyasztás kalkulátor éves hőigényből, SCOP-feltételezésből és külön megadott kiegészítő fogyasztásból dolgozik. A következő példák összehasonlítási módszert mutatnak. A hőigények, teljesítményadatok és árak szemléltető értékek, ezért az eredményekből egy konkrét ház megtakarítása közvetlenül nem következik.
A COP egy meghatározott működési állapothoz tartozik
A COP a leadott fűtési teljesítmény és a felvett villamos teljesítmény aránya. Ha egy megadott üzemállapotban a berendezés 6 kW hőt ad le és 2 kW villamos teljesítményt vesz fel, a COP értéke 3. Az arány dimenzió nélküli, mert azonos teljesítményegységek osztásából származik.
Az ENERGY STAR fogalommeghatározása a COP-t azonos működési feltételek mellett meghatározott mennyiségek hányadosaként írja le. Ezért a feltüntetett szám mellett a vizsgálati körülményeket is olvasd el. Az eltérő külső és fűtővíz-hőmérséklethez tartozó adatokat feltétel nélkül összehasonlítani hibás döntéshez vezethet.
A hőszivattyú környezeti hőt is közvetít a fűtött tér felé. Emiatt az egynél nagyobb COP a fizikai működéssel összhangban áll. A leadott hő és a felvett villamos energia más rendszerhatárhoz tartozik, mint egy egyszerű elektromos ellenállásfűtésnél.
A SCOP szezonális mutató, a saját mérés más kérdés
A SCOP a fűtési szezonra jellemző teljesítménymutató. A brit állami Energy Technology List meghatározása az éves referencia-hőigény és az éves fűtési energiafogyasztás arányát használja. Az adatlap szezonális értéke meghatározott számítási és vizsgálati feltételekből adódik.
A saját házadban mért éves hányadoshoz ezzel szemben ugyanarra az időszakra vonatkozó hőmennyiség és villamos fogyasztás kell. Ha a hőmennyiségmérő csak a fűtési kört figyeli, a villamos mérő viszont a használati melegvíz előállítását is tartalmazza, a hányados értelmezése elcsúszik.
A számítás előtt írd le a rendszerhatárt: melyik hőmennyiséghez melyik villamos fogyasztás tartozik? Szerepel-e benne a keringetés, a kiegészítő fűtés és a készenlét? Ezt az egyeztetést egyetlen átlagos SCOP-érték sem helyettesíti.
Éves fogyasztás kiszámítva egy feltételezett házra
Legyen az éves hasznos fűtési hőigény 14 000 kWh, a feltételezett szezonális arány 3,5. Tételezzünk fel ezen felül 300 kWh olyan kiegészítő fogyasztást, amelyet a választott 3,5-ös érték még nem tartalmaz.
- Alap villamos energia: 14 000 / 3,5 = 4000 kWh.
- Kiegészítő villamos energia: 300 kWh.
- Együttes éves villamos energia: 4300 kWh.
A költséghez példaként 60 Ft/kWh egységárat használunk. Ez szerkeszthető, feltételezett szám, nem aktuális tarifa. A szorzat 4300 × 60 = 258 000 Ft évente. A havi számtani átlag 21 500 Ft, de a fűtési fogyasztás az év során egyenetlen, ezért ebből havi terhelési profil nem keletkezik.
Ha a kiegészítő fogyasztás már benne volt a szezonális mutatóban, a 300 kWh újabb hozzáadása kettős számítás lenne. A plusz mezőbe kizárólag a választott energiahatáron kívül maradó tételt írd. Ha erről nincs egyértelmű adat, külön feltételezésként jelöld, és kérj pontosítást az ajánlat készítőjétől.
Mi történik gyengébb vagy jobb szezonális működésnél?
Ugyanazt a 14 000 kWh hőigényt és 300 kWh külön fogyasztást tartva 2,8-as szezonális aránynál az éves áramigény 14 000 / 2,8 + 300 = 5300 kWh. A példabeli egységárral ez 318 000 Ft.
Négyes aránynál 14 000 / 4 + 300 = 3800 kWh, vagyis 228 000 Ft. A három eset 228 000, 258 000 és 318 000 Ft közé helyezi a modell eredményét. Ez a sáv a megadott feltételezéseket mutatja, és nincs hozzá automatikus valószínűség rendelve.
Érdemes külön változtatni a hőigényt is. Ha az alapként használt 14 000 kWh húsz százalékkal nagyobb lenne, 16 800 kWh adódna. 3,5-ös aránnyal és ugyanazzal a 300 kWh többlettel 5100 kWh éves villamos igény jön ki. A hőigény bizonytalansága így közvetlenül megjelenik az eredményben.
Miért hibás egyszerűen átlagolni a COP-értékeket?
Tegyük fel, hogy két külön időszakban egyaránt 1000 kWh hőt állítasz elő. Az első időszak COP-ja 2, a másodiké 4. A szükséges villamos energia 500 kWh és 250 kWh, összesen 750 kWh. Az együttes arány 2000 / 750 ≈ 2,67.
A két COP számtani átlaga 3 lenne. Ha ezzel osztanád a 2000 kWh hőmennyiséget, 666,67 kWh fogyasztást becsülnél, ami a példában túl alacsony. A korrekt összesítés az energiamennyiségekből indul: add össze a hőt, majd add össze a villamos energiát, és ezek hányadosát képezd.
Még az egyforma hosszú időszak sem biztosít azonos súlyt. Egy enyhe és egy hideg héten eltérhet a leadott hőmennyiség. A mérési naplóban ezért az időpont mellett a kWh-adatok megőrzése sokkal többet ér, mint a pillanatnyi hányadosok önmagukban.
Az összehasonlítást azonos szolgáltatásra készítsd
Két rendszer költségét ugyanarra a hasznos hőigényre érdemes felírni. Az elektromos fűtés kalkulátora segít a teljesítmény, működési idő és fogyasztás összefüggésében, de egy készülék névleges kW-értékét teljes szezonon át folyamatos működéssel megszorozni rendszerint más feltételezést jelent, mint egy éves hőigényből kiinduló modell.
Az összevetésbe azonos módon kerüljenek be a fix díjak, karbantartási tételek és esetleges külön berendezések. A beruházási költség külön sor legyen az éves fogyasztástól. Egy kedvezőbb működési költségű változat megtérülési idejéhez a teljes többletberuházás és annak időbeli feltételei is kellenek.
A háztartási rezsikalkulátorban a fűtési eredményt a többi tényleges kiadással együtt kezelheted. A számítás során ügyelj arra, hogy a fűtéshez felvett villamos energia ne jelenjen meg még egyszer az általános háztartási áramfogyasztás részeként.
Milyen adatokkal érdemes elindulni?
Gyűjts egy teljes időszakot lefedő fogyasztási adatot, azonosítsd a hőigény forrását, és jegyezd fel az adatlapban szereplő szezonális mutató feltételeit. A korábbi gáz- vagy villanyszámla önmagában még nem hasznos fűtési hőmennyiség: a felhasználás tartalmazhat melegvizet, más fogyasztókat és átalakítási veszteséget is.
Ha több ajánlatot kapsz, ugyanazt az éves hőigényt és ugyanazt a példatarifát add meg mindegyik számításhoz. Külön kérdés legyen, milyen előremenő hőmérséklet, kiegészítő fűtési arány és mérési határ mellett várható az ajánlatban megadott eredmény. Ezekre a feltevésekre később a tényleges üzemeltetési adatokkal vissza lehet térni.
A kalkulátor egyenlete ellenőrizhető, a ház hőigénye azonban helyszíni adatoktól függ. Éves energiaigényből közvetlenül a szükséges gépteljesítmény sem állapítható meg: a csúcshőigény és az éves összeg eltérő tervezési kérdés. A cikk számításai fogyasztási forgatókönyvek összeállítására szolgálnak.