A hűtő éves fogyasztását két használható módon becsülheted: az energiacímke éves kWh-értékéből, illetve többnapos fogyasztásmérésből. A címke készülékek összehasonlításához ad egységes alapot. A saját mérés a mért időszakban fennálló használatot mutatja. A különbséget először az időtáv és a működési körülmények felől vizsgáld.
A hűtő hátoldalán feltüntetett wattértékből önmagában nem következik az éves energiafelhasználás. Egy pillanatnyi vagy névleges teljesítményt csak akkor szorozhatsz meg az év összes órájával, ha az adott teljesítmény folyamatosan fennáll. A hűtés működése időben változik, ezért évesítéshez összegzett kWh vagy a teljes mérési időre számolt átlagteljesítmény kell.
Mit jelent a címkén szereplő éves kWh?
Az uniós hűtő-energiacímke feltünteti az éves energiafogyasztást, a tárolóterek térfogatát és a zajjellemzőket. A címke QR-kódjával az EPREL adatbázisban a konkrét modellt is ellenőrizheted. A jelölések magyarázatát az Európai Bizottság hűtőkről és fagyasztókról szóló oldala adja meg.
Ha két gépet hasonlítasz össze, a kWh mellett nézd meg, milyen hűtő- és fagyasztótér áll rendelkezésedre. A kisebb fogyasztású készülék akkor jó összehasonlítási alap, ha a szükséges tárolási feladatot is elvégzi. A cikk további számai szemléltető adatok, nem konkrét készülékteszt eredményei.
Kéthetes mérésből éves becslés
Tegyük fel, hogy egy készülék címkéjén 186 kWh/év szerepel. A saját, pontosan 14 napos mérési időszakodban a fogyasztásmérő 8,12 kWh-t mutat. A számítás:
Napi átlag = mért kWh ÷ mérési napok. Évesített fogyasztás = napi átlag × 365.
A napi átlag 8,12 ÷ 14 = 0,58 kWh/nap. Ha az év minden napja ilyen lenne, 0,58 × 365 = 211,70 kWh/év fogyasztás adódna. A címkéhez képest ez 25,70 kWh, azaz 25,70 ÷ 186 × 100 = 13,82% többlet. A százalék nevezője itt a címkeérték, ezért nevezd is meg, mihez viszonyítasz.
Feltételezett 65 Ft/kWh áramárral a címke szerinti éves költség 186 × 65 = 12 090 Ft. A mérésből évesített költség 211,70 × 65 = 13 760,50 Ft. A különbség 1670,50 Ft évente. Ez a különbség önmagában még nem indokol készülékcserét, és nem bizonyítja, hogy a címke hibás.
A mért átlagteljesítményt is kiszámíthatod. Tizennégy nap 336 óra, ezért 8,12 ÷ 336 = 0,02417 kW, vagyis 24,17 W az időszak átlaga. Ezzel már használható az energia = átlagteljesítmény × idő összefüggés. Egy szemléltető 90 W-os pillanatnyi érték egész évre szorzása 788,40 kWh-t adna, ami teljesen más működési feltételezést jelent.
Miért segít a több időszakból összeállított becslés?
Az évesítés feltételezi, hogy a megfigyelt napok reprezentálják az évet. Egy vendégségekkel teli hét, üzembe helyezés utáni lehűtés vagy szokatlan környezeti hőmérséklet miatt ez gyenge feltételezés lehet. Rögzítsd a mérés kezdetét, végét, a készülék beállítását és a használat lényeges eltéréseit. A mérő saját használati és terhelhetőségi előírását kövesd.
Szemléltető szezonális tervként számolj 90 nappal, amikor a napi átlag 0,72 kWh, és 275 nappal, amikor 0,51 kWh. A két rész 64,80 és 140,25 kWh, együtt 205,05 kWh/év. A költség ugyanazzal az árral 13 328,25 Ft. Ez csak akkor jobb becslés a kéthetes értéknél, ha a napcsoportokhoz valós, összehasonlítható mérések tartoznak. A több tizedesjegy nem pótolja a jó mintát.
A hűtőfogyasztás-kalkulátorban az éves kWh-adattal vagy a kiszámított átlagteljesítménnyel vizsgálhatod a költséget. Az áramfogyasztás-kalkulátor a teljesítmény és használati idő kapcsolatát is követhetővé teszi. Első lépésként ugyanannál a gépnél készíts még egy mérési időszakot eltérő körülmények között, és csak utána dönts arról, milyen éves fogyasztást használsz a költségtervben.