Csillagászat és optika

Mikor ismétlődik az együttállás? Szinodikus keringési idő

A két keringési idő különbsége önmagában nem adja az együttállások periódusát. A relatív szögsebességből számolunk, és külön kezeljük az első találkozásig hátralévő időt.

Dajka Gábor5 perc olvasás
Dajka Gábor portréja sárga háttérrel
Dajka Gábor

Két keringő test egymáshoz viszonyított helyzete más időközönként ismétlődik, mint bármelyikük önálló keringése. A szinodikus idő a meghatározott relatív helyzet ismétlődési periódusa. Kiszámításához a keringési frekvenciákat kell összehasonlítani.

A Hold felszíne és megvilágításának határa
Illusztráció: Pixabay · Felhasználási feltételek

Az alábbi modellben a testek ugyanazon központ körül, egy síkban, körpályán mozognak, állandó szögsebességgel. Együttállás alatt itt azt értjük, hogy a központból nézve azonos irányban helyezkednek el. Földi megfigyeléshez kötött látszó együttállás vagy fedés ennél részletesebb geometriai feladat is lehet.

Egy teljes relatív fordulat ideje

A P keringési periódushoz tartozó frekvencia 1 / P. Ez azt fejezi ki, hány fordulat történik egységnyi idő alatt. Ha a két test azonos irányban mozog, a relatív frekvencia nagysága:

frel = |1 / P1 − 1 / P2|.

Egy teljes relatív fordulat ideje ennek reciproka:

S = 1 / |1 / P1 − 1 / P2|.

Azonos időegységet kell használni mindkét P értékhez. Napban megadott periódusokból S is napban adódik. Fokokkal felírva a szögsebesség 360° / P, és S = 360° / |ω1 − ω2|.

A képlet megmagyarázza, miért térhet el a csillagokhoz viszonyított keringési idő a fázisok ismétlődési idejétől. A fázisállapot a megvilágító égitesthez és a megfigyelőhöz tartozó irányokat is bevonja; a relatív mozgást ezért külön kell figyelembe venni.

Első hipotetikus példa: 100 és 150 nap

Legyen P1 = 100 nap, P2 = 150 nap, azonos keringési iránnyal. A frekvenciák 0,01 és 0,0066667 fordulat/nap. Különbségük 1/300 fordulat/nap, ezért S = 300 nap.

Háromszáz nap alatt a gyorsabb test három, a lassabb két teljes fordulatot tesz. A gyorsabb így egy teljes fordulattal előzi meg a másikat. Ez közvetlen ellenőrzése a reciprokos számításnak.

A periódusok egyszerű kivonása 50 napot adna. Ennyi idő alatt az első test fél, a második egyharmad fordulatot tesz; relatív elmozdulásuk csak egyhatod fordulat. Ezért az 50 nap nem az együttállások ismétlődési ideje.

Az ismétlődési idő és a következő alkalom eltérhet

Az előző két pályán a szögsebességek 3,6°/nap és 2,4°/nap. Ha a lassabb test a kiinduláskor 30°-kal a gyorsabb előtt jár, a gyorsabb 1,2°/nap ütemben csökkenti a különbséget.

A következő azonos irányú helyzetig 30 / 1,2 = 25 nap telik el. Az ezt követő együttállás további 300 nap múlva, a kezdethez képest a 325. napon történik.

A 25 nap tehát az adott kezdőhelyzetből számolt várakozás, a 300 nap az ismétlődési periódus. Naptári esemény becsléséhez a periódusokon túl egy referenciaidőpont és a kezdeti relatív szög is szükséges. A képlet önmagában dátumot nem határoz meg.

Második hipotetikus példa: közel azonos periódusok

Legyen P1 = 100 nap, P2 = 105 nap. Ekkor:

S = 1 / (1/100 − 1/105) = 2100 nap.

A két test hasonló ütemben halad, ezért a relatív szög lassan változik. Huszonegy első pályás és húsz második pályás fordulat után kerülnek ismét azonos relatív helyzetbe.

Ha P1 és P2 pontosan azonos, a nevező nulla. Állandó szögsebességű modellünkben a relatív szög változatlan marad: kezdeti együttállás esetén folyamatosan azonos irányban vannak, más kezdőszögnél pedig önmaguktól nem kerülnek együttállásba. Ilyenkor nincs véges, új relatív fordulathoz tartozó S.

Irány, pontosság és a modell korlátai

Ellentétes keringési irányok esetén a relatív szögsebességek nagysága összeadódik. Pozitív periódusokkal S = 1 / (1/P1 + 1/P2). A 100 és 150 napos hipotetikus pár ellenkező irányú mozgásnál 60 napos ismétlődést adna.

Elliptikus pályán a szögsebesség időben változik. Az átlagos periódusokból becsült szinodikus idő ezért hasznos átlagos jellemző lehet, miközben az egyes események pontos dátumához pályaszámítás szükséges. Közel azonos periódusoknál a kis különbség miatt a kerekítési és mérési hibák is erősen befolyásolhatják S értékét.

A keringési idő kalkulátor a pályaperiódushoz kapcsolódó számításban, a grafikus számológép a reciprokok és szögsebességek kezelésében ad segítséget. Először a keringés irányát és időegységét egyeztesd, majd külön válaszold meg az ismétlődési idő és a következő esemény kérdését.

Háromkérdéses tudáspróba

Válassz kérdésenként egy választ. Minden helyes válasz 1 pontot ér.

1. Mennyi azonos irányú, 100 és 150 napos keringések szinodikus ideje?

  • A) 50 nap.
  • B) 250 nap.
  • C) 300 nap.

2. Mitől függ a következő együttállásig hátralévő idő?

  • A) A periódusok mellett a kezdeti relatív szögtől is.
  • B) Csak a két periódus összegétől.
  • C) Csak a két periódus különbségétől.

3. Mi történik pontosan azonos periódusoknál, azonos irányú ideális körmozgásban?

  • A) S nulla lesz.
  • B) A relatív szög állandó marad.
  • C) A testek minden fél periódusban újra találkoznak.

Megoldások és indoklás

  • 1. C: A frekvenciák különbsége 1/300 fordulat/nap, ennek reciproka 300 nap.
  • 2. A: A relatív szögsebesség mellé a ledolgozandó szögkülönbség is szükséges.
  • 3. B: A relatív szögsebesség nulla, ezért a kiinduló szögkülönbség változatlan.

Mit jelent a pontszámod?

  • 0–1 pont: Számold ki külön az 1/P frekvenciákat, és csak utána képezd a különbség reciprokát. Az első példát a teljes fordulatok számával is ellenőrizd.
  • 2 pont: Az ismétlődés számítását érted. Nézd át még a kezdőszögből számolt várakozást és az azonos periódusok határesetét.
  • 3 pont: A három kérdésben megkülönböztetted a periódust, a kezdeti helyzetet és a határesetet. Következőként számolj ugyanazzal a párral ellenkező keringési irányt.

Források

További cikkek

Kapcsolódó olvasnivalók

Gyorskereső

Kalkulátorok és útmutatók keresése

↑↓ választásEnter megnyitásEsc bezárás