Számokból érthető döntésekDigitális és informatikai – cikkek
Gyakorlati magyarázatok, végigszámolt példák és kalkulátorok a következő lépéshez.
Digitális és informatikaiMozgásra induló kameránál a tényleges rögzítési idő és az aktív felvétel bitrátája adja a tárhelyigény alapját. Külön számolunk az elő- és utórögzítéssel, az átfedő eseményekkel és a többkamerás összesítéssel.
Digitális és informatikaiA HTTP bájttartomány első és utolsó pozíciója is a kért részhez tartozik. Pontos példák mutatják meg a darabolást, a megszakadt letöltés folytatási pontját és a részleges válasz ellenőrzését.
Digitális és informatikaiA 12 és 34 hexadecimális bájt együtt 4660-at vagy 13 330-at is jelenthet, a bájtsorrendtől függően. Két példán ellenőrizzük a helyiértékeket, a mezőhatárokat és az importhoz szükséges leírást.
Digitális és informatikaiAz 11111111 bitminta előjel nélkül 255, nyolcbites kettes komplemensként −1. A tartományokból és két konkrét átváltásból megérthető, miért változik meg egy szenzoradat jelentése hibás mezőtípus esetén.
Digitális és informatikaiA teljes, növekményes és különbségi mentés eltérő tárhelyet és helyreállítási lépéseket igényel. Egy ötnapos példán számoljuk ki a tárolt mennyiséget, és megmutatjuk, milyen feltételek mellett érvényes a becslés.
Digitális és informatikaiKét szerver p95 válaszidejének átlaga általában nem a teljes szolgáltatás p95 értéke. Két pontosan végigszámolt mérési sor mutatja meg az eltérést és az összesítéshez szükséges adatokat.
Digitális és informatikaiNégy feldolgozó nem feltétlenül ad négyszeres gyorsulást. Egy száz másodperces feladat soros és párhuzamos részeiből kiszámítjuk a várható időt, a gyorsulás felső korlátját és a szervezési többlet hatását.
Digitális és informatikaiA kérések 90%-át kiszolgáló gyorsítótár az adatmennyiség jóval kisebb részét is átadhatja. Kérésszám, bájtmennyiség és válaszidő alapján ellenőrizzük a találati arány jelentését és a háttérszerver terhelését.
Digitális és informatikaiA sávszélesség és az oda-vissza késleltetés szorzata megmutatja, mekkora adatmennyiségnek kell úton lennie a kapcsolat kihasználásához. Két példán számoljuk ki az adatablakból adódó átviteli korlátot.