Húsz milliméter eső egy 60 négyzetméteres vízszintes vetületű tetőre elméletileg 1 200 liter vizet jelent. Ha a gyűjtési veszteségeket is figyelembe veszed, ennél kevesebb jut a tartályba. A ténylegesen eltárolható mennyiséget pedig a szabad tartálykapacitás korlátozza. Az esővíz tervezéséhez ezért három számítást érdemes külön elvégezni: mennyi érkezhet, mennyi fér el, és mennyit használsz fel.
Az öntözési oldalhoz a gyümölcsfa-öntözési kalkulátor saját területből, megadott vízigényből, hasznos csapadékból és rendszerhatásfokból számol. Az alábbi adatok szemléltető forgatókönyvek. A 25 milliméteres igény és a 80%-os arányok nem általános kertészeti előírások.
Miért egy liter az egy milliméter egy négyzetméteren?
Egy milliméter 0,001 méter. Egy négyzetméteren ekkora vízréteg térfogata 1 × 0,001 = 0,001 m³, ami egy liter. Ebből következik az egyszerű kapcsolat:
Vízmennyiség literben = terület m²-ben × vízréteg mm-ben.
Tíz négyzetméterre 5 milliméter víz 50 liter, 20 négyzetméterre 25 milliméter 500 liter. Ez geometriai átváltás. Nem mondja meg, hogy a növénynek mikor és mennyi vizet kell adni; az ehhez szükséges milliméterértéket a saját növény- és talajadatok alapján kell meghatározni.
Ugyanez a kapcsolat működik a tetőnél és az öntözött talajfelületnél, de a két terület szerepe eltér. A tető a gyűjtőfelület, a kert kijelölt része a felhasználási felület. Ezeket külön sorban tartsd a tervezési jegyzetedben.
A tető melyik területét használd?
A csapadékmennyiségből történő egyszerű becsléshez a vízszintes vetületből indulj, és csak azt a tetőrészletet számold, amelynek vize ténylegesen a tartályhoz jut. Egy két oldalra lejtő tető teljes felülete túl nagy alap lehet, ha csak az egyik oldal ereszét kötötted be.
Tegyük fel, hogy a bekötött tetőrész vízszintes vetülete 60 m², és egy eseményben 20 mm eső hullik. Az elméleti mennyiség 1 200 liter. Saját tervezési feltételezésként 80%-os begyűjtési aránnyal 960 liter érkezésével számolunk. Ebbe a feltételezésbe a gyűjtési veszteségek kerülnek; nem a tartály túlfolyását számoltuk el.
A 80% helyett használhatsz más, saját méréssel vagy rendszeradattal indokolt értéket. Ha az arány csak becslés, ezt jelöld. A szél, a felület, a szűrés és az elvezetés működése miatt két rendszer eredménye eltérhet. Az eső mennyiségét is a saját helyszínedre és időszakodra add meg.
A tartály szabad helye korlátozza a begyűjtést
Egy 1 000 literes tartályban az eső előtt már legyen 200 liter. A szabad hely 800 liter. A fenti 960 liter beérkező vízből így 800 liter tárolható el, 160 liter pedig túlfolyik, ha közben nincs felhasználás vagy másik tárolóba átvezetés.
Az eső után a tartályban 1 000 liter lesz. A tárolt mennyiség növekedése 800 liter, miközben a begyűjtő rendszer elméletileg 960 litert szállított volna. Ezért a tartályba érkező víz és a később ténylegesen felhasználható többlet külön adat.
A RHS esővízgyűjtési útmutatója az eresz, a szűrés, a fedett tárolás és az összekötött tartályok gyakorlati szerepét is bemutatja. A vízmennyiségi tervhez a tároló karbantartását és a rendszer tényleges használhatóságát is hozzá kell gondolni.
Öntözési igény saját területből
Egy következő példában négy fa összesen 20 m²-nyi kijelölt gyökérzónáját öntözöd. A vizsgált időszakra saját döntésként 25 mm nettó vízellátási célt adsz meg. Ugyanebben az időszakban 5 mm hasznos csapadékot veszel figyelembe. A pótlandó nettó vízréteg 20 mm, ami 20 × 20 = 400 liter.
Ha az öntözőrendszer feltételezett kijuttatási hatásfoka 80%, a szükséges kijuttatott mennyiség 400 / 0,8 = 500 liter. Egyenlő elosztás feltételezésével ez 125 liter fánként a teljes vizsgált időszakra. Az egyes fák valódi igénye eltérhet; ez a bontás csupán a megadott mennyiség egyenlő felosztása.
A nettó és a kijuttatott mennyiség megkülönböztetése segít elkerülni a kétszeres korrekciót. Ha egy saját ajánlás már a rendszer veszteségeivel növelt adagot tartalmazza, azt nem szabad még egyszer ugyanazzal a hatásfokkal megnövelni.
Mit jelent a hasznos csapadék?
A lehullott eső és a növény számára az adott talajrétegben hasznosuló mennyiség eltérhet. A kalkulátorban szereplő csapadékadatot ugyanarra az időszakra add meg, mint a vízigényt. Egy heti igényből egy teljes havi csapadékot levonni időben össze nem tartozó adatok keverését jelentené.
Ha a figyelembe vett hasznos eső meghaladja a megadott igényt, a pótlandó mennyiség ebben az egyszerű mérlegben nulla. Ebből nem következik, hogy a talaj minden ponton megfelelő állapotú. A gyökérzóna tényleges nedvességét és a növény viselkedését a számítás mellett is ellenőrizni kell.
Tartsd külön a tetőn mért vagy becsült csapadékgyűjtést és a kert hasznos csapadékát. Ugyanaz az eső két külön folyamatban szerepelhet, de a tartályból kijuttatott vizet később ne számold még egyszer természetes csapadékként.
Mennyi ideig kell működnie a rendszernek?
Ha a teljes, egyszerre működő öntözési kör tényleges vízhozama 100 liter/óra, az 500 liter kijuttatásához 5 óra szükséges. A mezőbe az egész aktív rendszer vízhozamát írd, ne egyetlen csepegtető elemét. Ha több kör egymás után működik, körönként külön számolj.
Egy másik, tisztán számtani példában 24 működő elem egyenként 2 liter/óra tényleges vízhozamot ad. Összesen 48 liter/óra a rendszer hozama, 500 literhez pedig 10,42 óra, körülbelül 10 óra 25 perc kell. A névleges elemenkénti adatot a nyomásviszonyok és a rendszer elrendezése miatt érdemes valós méréssel ellenőrizni.
Ha az 1 000 literre telt tartályból a fenti 500 litert használod el, 500 liter marad. Ez azonos igény mellett még egy ugyanekkora öntözési időszakot fedezne, újabb beérkező víz nélkül. A következő hét igénye azonban változhat, ezért a vízkészletet minden időszak elején frissítsd.
Miért kevés az éves csapadékátlag?
Az éves összeg nem mutatja meg, hogy a víz mikor érkezik. Egy tele tartályra hulló újabb esőből jelentős mennyiség elfolyhat, miközben egy későbbi száraz időszakban üres lehet a tároló. A használhatóságot ezért eseményenként vagy legalább heti bontásban érdemes követni.
A saját naplóban szerepeljen a kezdőkészlet, a becsült befolyás, a túlfolyás, a felhasználás és a zárókészlet. Ezekkel egy egyszerű vízmérleg készül: a zárókészlet a kezdőkészlet plusz beérkezés mínusz felhasználás és veszteség, a tartály kapacitásának korlátján belül.
A magaságyásról szóló útmutató az öntözött felület meghatározásában, a gyümölcsfák térállásáról szóló cikk pedig a kert egészének megtervezésében kapcsolódik ehhez. A víz pénzbeli értékéhez a vízfogyasztási útmutató ad saját díjakra épülő példákat.
Gyakori kérdések
Egy nagyobb tartály biztosan több vizet takarít meg?
Csak akkor hasznosul a többletkapacitás, ha van mivel feltölteni, és a tárolt vizet később fel is használod. A méretezést a beérkezés és a fogyasztás időbeli alakulásából érdemes elvégezni.
Az 500 literes példabeli adag minden négy fához megfelelő?
Ez kizárólag a megadott 20 m², 25 mm igény, 5 mm hasznos eső és 80%-os hatásfok számtani eredménye. Más növény, talaj, időjárás és időszak más bemeneteket igényel.
Ugyanaz a begyűjtési arány és az öntözési hatásfok?
Két külön folyamat aránya. Az egyik azt becsüli, mennyi tetőre hulló víz jut el a tartályig, a másik a kijuttatott öntözővíz hasznosulásával számol. A példában mindkettő 80%, de ettől még külön értékek.