A locsoló mellett eltelt húsz perc csak akkor fordítható vízmennyiségre, ha tudod, mennyi víz érkezett a talajra. Egy egyszerű gyűjtőedényes mérésből milliméterben fejezheted ki a kijuttatást. Ez az adat közvetlenül összevethető egy milliméterben meghatározott, saját öntözési tervvel.
A University of Minnesota módszere több, az öntözési területen elhelyezett edénnyel vizsgálja a kijuttatást. A következő számításban a kiválasztott célmennyiség csupán példa. A növény vízigényének meghatározása külön feladat, amelyhez a talaj, az időjárás és a növény állapota is hozzátartozik.
A milliliterhez egy gyűjtőfelület tartozik
Egy milliliter egy köbcentiméter. Ha a térfogatot a nyílás négyzetcentiméterben mért területével elosztod, centiméterben kapod a vízréteg vastagságát. A milliméterhez ezt tízzel kell szorozni:
Kijuttatás milliméterben = összegyűlt ml / nyílás területe cm²-ben × 10.
A vízgyűjtő nyílás vetületét kell mérni. A ferde falú edény aljának területe eltérhet ettől. Egyenes falú, vízszintesre állított edénynél a víz mélysége közvetlenül is mérhető. A kifröccsenő, megdőlt vagy időközben felborult edény adata nem használható változatlanul.
Négy edény húszperces példája
Legyen mind a négy edény nyílása 10 × 10 cm, azaz 100 cm². Húsz perc alatt 40, 50, 60 és 50 ml vizet gyűjtenek. Az átlag 200 / 4 = 50 ml. Az átlagos kijuttatás 50 / 100 × 10 = 5 mm.
Mivel húsz perc az óra harmada, az átlagos ütem 5 × 3 = 15 mm/óra. Ha a választott terv 9 mm kijuttatása, a becsült teljes üzemidő:
9 / 15 × 60 = 36 perc.
Ez a mérési helyzethez tartozó becslés. A 36 perc a kezdettől számított teljes futás. Ha az első húsz perc már az öntözés része volt, további 16 perc adná ki ezt az időt azonos feltételek mellett.
A négy ponton külön 4, 5, 6 és 5 mm gyűlt össze. Az átlag ezért nem jelenti azt, hogy minden pont pontosan ugyanannyi vizet kapott. A legkisebb gyűjtésű pont értékét is őrizd meg a jegyzetben, és ellenőrizd a kijuttatás eloszlását.
Más méretű edény, azonos vízréteg
Egy második edény 12 × 8 cm-es nyílása 96 cm². Ha ugyanannyi idő alatt 48 ml gyűlik bele, a kijuttatás 48 / 96 × 10 = 5 mm. A 48 ml kevesebb az előző 50 ml-nél, a vízréteg mégis azonos vastagságú, mert kisebb gyűjtőfelülethez tartozik.
Különböző méretű edényeknél előbb mindegyik adatot váltsd milliméterre. Az így kapott pontméréseket átlagold, ha az egyes pontok azonos jelentőségűek a mintában. A nyers milliliterek egyszerű átlaga eltérő nyílások mellett félrevezető lehet.
Milliméterből liter egy teljes felületre
Egy milliméter víz egy négyzetméteren egy liternek felel meg. A példabeli 150 m² felületre egyenletesen érkező 9 mm tehát 150 × 9 = 1 350 liter vizet jelent.
Ez a felületre ténylegesen jutó mennyiség. A vízórán mért fogyasztás ettől eltérhet, ha a víz egy része az öntözött területen kívülre kerül. A csapvíz teljes fogyasztását külön mérőadatból vagy ellenőrzött térfogatáramból számold. A két eredmény közötti eltérést előbb a mérési feltételekkel egyeztesd.
Az esővízgyűjtő méretező kapcsolódó vízmérleg-tervezéshez ad segítséget, az egységek pedig a mértékegység-átváltóban is ellenőrizhetők. A saját mérési lapodon szerepeljen a dátum, a futási idő, a nyílás területe, minden edény térfogata és az öntözési zóna. Más nyomás, szél vagy fúvóka esetén végezz új mérést; egyetlen próba nem állandó éves kijuttatási adat.
Források
Tudáspróba
1. Hány milliméternek felel meg 50 ml víz 100 cm² gyűjtőfelületen?
- A) 0,5 mm.
- B) 5 mm.
- C) 50 mm.
2. Ha 20 perc alatt 5 mm érkezett, mennyi a teljes idő 9 mm-hez?
- A) 36 perc.
- B) 29 perc.
- C) 45 perc.
3. Melyik adatokat átlagolod eltérő nyílású edények esetén?
- A) A nyers millilitereket.
- B) Az edények külső magasságát.
- C) Az egyenként kiszámolt milliméteres kijuttatást.
Megoldások és következő lépés
1. B. 50 cm³ / 100 cm² = 0,5 cm, vagyis 5 mm.
2. A. Az ütem 15 mm/óra; 9 / 15 óra 36 perc.
3. C. A térfogatot előbb minden edény saját gyűjtőfelületéhez kell viszonyítani.
Minden helyes válasz 1 pont. 0–1 pont: Vezesd le újra a ml/cm² és a milliméter kapcsolatát. 2 pont: Számold ki a második edény eredményét, majd a 36 perces teljes futást. 3 pont: Készíts többpontos mérési táblát, és külön rögzítsd az átlagot és a szélső értékeket.
