Üzlet és marketing

Folyamatban lévő munka és átfutási idő: Little törvénye a műhelyben

Az átlagos folyamatban lévő mennyiségből és a kibocsátásból megbecsülhető az átfutási idő. Két műhelypélda mutatja meg a mértékegységeket, a rendszerhatárokat és a növekvő sorok veszélyét.

Dajka Gábor4 perc olvasás
Dajka Gábor portréja sárga háttérrel
Dajka Gábor

Egy műhely naponta átlagosan 20 munkadarabot fejez be, miközben a folyamat különböző pontjain átlagosan 100 darab várakozik vagy készül. Ebből következtethetünk arra, hogy egy darab átlagosan mennyi időt tölt a műhelyben. A számításhoz pontosan kijelölt belépési és kilépési pont, következetes időegység és kellően stabil megfigyelési időszak szükséges.

Feladatokat jelölő színes cetlik egy tervezőtáblán
Illusztráció: Pixabay · Felhasználási feltételek

Három átlag kapcsolata

Átlagos folyamatban lévő mennyiség = átlagos kibocsátási ütem × átlagos átfutási idő.

Little törvényének jelölése gyakran L = λ × W. L darabban kifejezett átlagos készülő és várakozó mennyiség. λ például darab/munkanap. W ebben az esetben munkanap. Az időegységek szorzáskor kiesnek, így a jobb oldalon is darabszámot kapunk.

Az átfutási idő W = L / λ. A példabeli műhelyben 100 / 20 = 5 munkanap. Ebben a várakozás is benne van. A tényleges megmunkálás ettől akár néhány óra lehet. Az összefüggést a MIT Lean Six Sigma oktatási anyaga is használja a folyamatban lévő munka és az átfutási idő kapcsolatának bemutatására.

Melyik ponttól melyik pontig mérsz?

Döntsd el, mikor kerül egy munka a rendszerbe. A megrendelés elfogadása, az alapanyag megérkezése és a gyártás indítása három eltérő kezdet. A befejezés lehet az elkészült termék raktárra vétele vagy a vevőnek átadás. A mennyiséget és az időt ugyanazon két pont között kell mérni.

Ha az átfutási időt a rendelés elfogadásától méred, a még el sem kezdett, vállalt munkák a folyamatban lévő mennyiséghez tartoznak. Ha ezeket kihagyod, a képletbe tett adatok eltérő rendszert írnak le. A selejtezett, megszakított vagy visszafordított tételek kezelését is rögzítsd: a kilépések és az átfutási idők összhangja számít.

Az átlagos állományhoz rendszeres pillanatfelvételeket használhatsz. A hétfő reggeli készlet egyetlen adatpont. Ha péntekre rendre felhalmozódik a munka, az egész hetet több mérés vagy idővel súlyozott állományátlag jellemzi megfelelően.

Két lehetséges javulás számszerűen

A 100 darabos átlagállományt 60 darabra csökkentjük, miközben a kibocsátás tartósan 20 darab/munkanap marad. Az új átlagos átfutás 60 / 20 = 3 munkanap. A csökkenés 2 nap, az eredeti 5 naphoz mérten 40%.

Másik forgatókönyvben az állomány 100 darab marad, a kibocsátás 25 darab/munkanapra nő. Ekkor 100 / 25 = 4 munkanap. Az új ütem 25%-kal magasabb, az átfutási idő 20%-kal kisebb. Az egymással fordított kapcsolatban álló értékek százalékos változása eltér.

A százalékkalkulátor a változás számszerű ellenőrzéséhez ad általános segítséget. A munkában töltött idő összegyűjtéséhez a munkaidő-nyilvántartó is hasznos lehet; a folyamat teljes várakozási idejéhez külön időbélyegek szükségesek.

A képlet alkalmazásának határai

Az összefüggés önmagában nem mondja meg, melyik gépet kell fejleszteni. A kisebb állomány eléréséhez ütemezés, kisebb tételek vagy kevesebb egyszerre elindított munka is szükséges lehet. Ha túl kevés előkészített feladat marad egy szűk keresztmetszet előtt, a kibocsátás is visszaeshet. Emiatt a változtatás után mindhárom mennyiséget mérd újra.

Tartósan növekvő sorra egy rövid időszak átlagait óvatosan alkalmazd. Ha naponta 25 munka érkezik és 20 távozik, húsz nap alatt 100 darabbal nő az állomány. Az ilyen időszakból számolt egyetlen hányados gyenge ígéret a következő rendelés várakozására. A szezonális csúcs és az induló felhalmozódás külön vizsgálatot igényel.

Az átlag a szélső eseteket sem mutatja. Háromnapos átlag mellett egy sürgős munka fél nap, egy alkatrészre váró tétel két hét alatt készülhet el. Vevői határidőhöz az átfutási idők eloszlását és a késések okait is nézd meg. A példák tervezési modellek, egyedi teljesítési garanciát nem adnak.

Tudáspróba

1. Mennyi az átlagos átfutási idő 80 darab állomány és 20 darab/munkanap kibocsátás mellett?

  • A: 4 munkanap.
  • B: 1600 munkanap.
  • C: 0,25 munkanap.

2. Mi történik a 100 darabos állománnyal, ha húsz napig napi 25 darab érkezik és 20 távozik?

  • A: Változatlan marad.
  • B: 50 darabra csökken.
  • C: 200 darabra nő.

3. Mit kell a folyamatban lévő mennyiséggel azonos rendszerhatáron mérni?

  • A: Kizárólag a gép bekapcsolási idejét.
  • B: A kibocsátást és az átfutási időt.
  • C: A vállalkozás teljes éves árbevételét.

Megoldások és következő lépés

1. A. 80 / 20 = 4 munkanap; a darab és a darab/munkanap hányadosa időt ad.

2. C. Naponta 5 darab halmozódik fel, húsz nap alatt 100. A kezdő 100 darabbal együtt 200 lesz.

3. B. Eltérő belépési és kilépési pontok esetén az adatok különböző folyamatokat írnak le.

0–1 pont: jelöld ki papíron a rendszer két határát, majd rendeld hozzá az első rész három mértékegységét. 2 pont: számold újra a két javulási forgatókönyvet, és ellenőrizd, melyik bemenet változik. 3 pont: gyűjts egy teljes működési cikluson át állomány-, kibocsátás- és időbélyegadatokat; ellenőrizd, hogy az átlagok mellett növekszik-e a sor.

További cikkek

Kapcsolódó olvasnivalók

Gyorskereső

Kalkulátorok és útmutatók keresése

↑↓ választásEnter megnyitásEsc bezárás