Vegyészet

Ideális gáz számítása: miért kelvinnel és abszolút nyomással dolgozunk?

Egy gáz 20 °C-ról 40 °C-ra melegítése nem jelent kétszeres abszolút hőmérsékletet. A gáztörvényben 293,15 K-ről 313,15 K-re történik a változás. Ez a különbség alapvetően meghatározza a térfogat- vagy nyomásváltozás helyes számítását.

Dajka Gábor3 perc olvasás

Egy gáz 20 °C-ról 40 °C-ra melegítése nem jelent kétszeres abszolút hőmérsékletet. A gáztörvényben 293,15 K-ről 313,15 K-re történik a változás. Ez a különbség alapvetően meghatározza a térfogat- vagy nyomásváltozás helyes számítását.

Az állapotegyenlet egységei

Az ideális gáz állapotegyenlete pV = nRT. SI-egységekkel p pascal, V köbméter, n mol, T kelvin, R közelítőleg 8,31446 J/(mol·K). A Celsius-hőmérsékletet 273,15 hozzáadásával alakítjuk kelvinre.

Szemléltető n = 1 mol, T = 300 K és p = 100 000 Pa mellett V = nRT/p ≈ 0,024943 m³, azaz 24,943 liter. Ha a térfogatot literben helyettesíted be SI-egységű R mellett, előbb ezreddel kell szoroznod.

Melegítés állandó térfogaton

Zárt, változatlan térfogatú rendszerben, azonos anyagmennyiségnél p₂/p₁ = T₂/T₁. A 20 °C-ról 40 °C-ra melegítés szorzója 313,15/293,15 ≈ 1,06822. A nyomás a modellben körülbelül 6,82%-kal nő.

Állandó nyomásnál ugyanez az arány a térfogatokra érvényes. A két esetet külön kell kezelni: egyszerre nem feltételezheted változatlannak a nyomást és a térfogatot, miközben zárt rendszerben változik a hőmérséklet.

A számítás ellenőrzése

A nyomás abszolút érték legyen. Ha műszer túlnyomást mutat, a környezeti nyomást hozzá kell adni. A hőmérséklet legyen pozitív kelvinérték. A valós gázok eltérhetnek az ideális modelltől, különösen olyan tartományokban, ahol a kölcsönhatások és a részecskék saját térfogata jelentős. Az eredményt oktatási modellként értelmezd; nyomástartó berendezés méretezésére önmagában nem elegendő.

Kapcsolódó DG Kalkulátor megnyitása

Forrás és módszertani háttér

A számpéldák saját szemléltető számítások.

Saját, végigvezetett számítási példa; a képlet és a modell feltételei a szövegben szerepelnek.

Háromkérdéses tudáspróba

Minden kérdésnél egy választ jelölj meg. A kiértékelés a cikk megértését ellenőrzi.

1. Mennyi 0 °C kelvinben?

  • A) 0 K
  • B) 273,15 K
  • C) 100 K

2. Állandó V és n mellett kétszeres kelvinhőmérséklet mit ad?

  • A) Fele nyomást
  • B) Változatlan nyomást
  • C) Kétszeres abszolút nyomást

3. Melyik nyomás kell a pV = nRT képletbe?

  • A) Abszolút nyomás
  • B) Bármilyen előjeles műszeradat
  • C) Csak a túlnyomás

Megoldások és önálló pontozás

Minden helyes válasz 1 pont. 3 pont: a három összefüggést helyesen alkalmaztad; 2 pont: nézd át a téves válaszhoz tartozó részt; 0–1 pont: számold végig újra a példát. A rövid próba kizárólag e cikk tanulságaira vonatkozik.

1. Mennyi 0 °C kelvinben?

B) 273,15 K – A két skála közötti eltolás 273,15.

2. Állandó V és n mellett kétszeres kelvinhőmérséklet mit ad?

C) Kétszeres abszolút nyomást – p/T állandó az ideális gáz modelljében.

3. Melyik nyomás kell a pV = nRT képletbe?

A) Abszolút nyomás – A környezeti nyomáshoz viszonyított adatot előbb át kell alakítani.

További cikkek

Kapcsolódó olvasnivalók

Gyorskereső

Kalkulátorok és útmutatók keresése

↑↓ választásEnter megnyitásEsc bezárás