Amikor egy eszköz mellé azt írod, hogy 192.168.10.77/26, a perjel utáni szám meghatározza, mekkora hálózati blokkhoz tartozik a cím. Ebből számítható ki a hálózati cím, a tartomány vége és a hagyományos alhálózatban kiosztható hostcímek száma. A helyes számtan azonban még nem dönti el, melyik címet használhatod szabadon: a már kiosztott címeket, a DHCP-beállítást és az útválasztást is ellenőrizned kell.
Mit jelent a prefixhossz?
Az IPv4-cím 32 bitből áll. A /26 azt jelzi, hogy az első 26 bit a hálózati részhez tartozik, a fennmaradó 6 bit pedig a blokkon belüli címzést adja. Hat biten 2 a hatodikon, azaz 64 különböző érték szerepelhet. A teljes blokk tehát 64 címet tartalmaz.
Az általános képlet: címek száma = 2^(32 − prefix). /24 esetén 256, /25-nél 128, /26-nál 64 cím adódik. A nagyobb prefixszám kisebb címtartományt jelent. Az IETF CIDR-leírása, az RFC 4632 a prefixjelölést és a kettőhatvány méretű blokkokat részletezi.
A maszkban a hálózati rész bitjei egyesek. A /26 maszkja 255.255.255.192. Az utolsó 192 binárisan 11000000, ezért az utolsó bájt első két bitje is a hálózati részhez tartozik. A maradék hat bit a 64 címes blokk belső helyét adja.
A 192.168.10.77/26 példa végigszámolva
A 64-es blokkméret miatt az utolsó bájt lehetséges kezdőértékei 0, 64, 128 és 192. A 77 a 64-től 127-ig tartó blokkba esik. A hálózati cím tehát 192.168.10.64, a blokk legnagyobb címe 192.168.10.127.
Hagyományos, broadcastot használó /26 alhálózatban a kezdőcím a hálózat azonosítója, az utolsó a broadcast cím. A kiosztható tartomány 192.168.10.65–192.168.10.126, a hostcímek száma 64 − 2 = 62.
Az IPv4-alhálózat kalkulátorban az IP-címhez 192.168.10.77-et, a prefixhez 26-ot írj. Ellenőrizd külön a maszkot, a hálózati címet és a használható tartományt. A kezdő és záró érték összevetése gyorsan megmutatja, ha egy kézzel beírt konfiguráció véletlenül a szomszédos blokkba csúszott.
A címszám és az eszközszám eltérhet
A 62 kiosztható címbe az alapértelmezett átjáró és minden egyéb címmel rendelkező hálózati eszköz is beleszámít. Ha a router egy címet használ, és ötöt statikus eszközöknek tartasz fenn, 56 marad további kiosztásra. Ez a példa még nem tartalmaz külön növekedési tartalékot.
Egy munkaállomás több hálózati interfésszel több címet is használhat. A vezetékes kapcsolat, a vezeték nélküli kapcsolat és egyes virtuális gépek külön igényt jelenthetnek. Az eszközleltárban ezért a tényleges címigényt számold, és jelöld a csak időszakosan csatlakozó készülékeket is.
Ha 50 kliens, egy átjáró, öt statikus infrastruktúra-cím és tíz címnyi saját növekedési tartalék kell, az összeg 66. A /26 hagyományos 62 hostcíme ehhez kevés. A következő nagyobb blokk /25, amelyben 126 használható hostcím van. A tartalék mértékét a saját tervezett bővülésed indokolja.
A DHCP-készlet mérete külön számítás
Tegyük fel, hogy a /26 példában a dinamikus készletet 192.168.10.80-tól 192.168.10.120-ig állítod be. A két végpontot is beleszámítva 120 − 80 + 1 = 41 cím adódik. Ez kisebb, mint az alhálózat teljes 62 hostcíme.
A DHCP-foglalás, a kézzel beállított statikus cím és a kizárt tartomány együtt határozza meg a ténylegesen kiosztható készletet. Dokumentáld, mely címekre melyik szabály vonatkozik. Ugyanazt a címet ne add oda kézzel egy eszköznek, miközben a DHCP-kiszolgáló szabadon kioszthatja másnak.
A kalkulátor a matematikai tartományt mutatja. A hálózatodon szabad címek listáját, az aktív bérleteket és a foglalásokat nem olvassa ki. Ezeket az adminisztrációs felületen kell ellenőrizned, megfelelő jogosultsággal.
Miért különleges a /31 és a /32?
A „mindig vonj le kettőt” szabály csak a szokásos broadcastos alhálózatok egyszerű számítása. Az RFC 3021 pont–pont IPv4-kapcsolatnál megengedi a /31 használatát, ahol mindkét cím végpontcímként értelmezhető. Ezt a kapcsolat két oldalának támogatnia kell.
A 192.168.10.10/31 blokk két címe a .10 és a .11. Itt nem szokásos klienshálózatnak tervezel címtartományt. A /32 egyetlen címet azonosít; gyakran útvonal vagy egyedi interfészcím leírásában találkozol vele. Egyetlen címből nem következik új, sok eszköz számára kiosztható helyi hálózat.
A DG kalkulátora /31-nél kettő, /32-nél egy használható címet mutat. Az eredményben szereplő „Broadcast cím” címke ezeknél a kivételeknél a blokk legnagyobb címét jelöli; /31-es pont–pont kapcsolatnál ezt nem szabad hagyományos broadcastként értelmezni. Az eszköz mezőcímkéjét ezért mindig a prefix jelentésével együtt olvasd.
Ugyanabban a hálózatban vannak az eszközök?
A 192.168.10.77 és a 192.168.10.100 /26 mellett ugyanabba a 64–127 blokkba esik. A 192.168.10.130 viszont már a 128–191 blokk része. Attól, hogy az első három számtag azonos, még nem biztos, hogy a két cím azonos alhálózatban van.
Ha a .77-es gépen /24, a .130-ason /26 szerepel, a két eszköz eltérően ítélheti meg a közvetlenül elérhető tartományt. Hibakeresésnél ezért az IP-cím mellé mindig jegyezd fel a maszkot és az átjárót is. Egyetlen képernyőkép az IP-címről nem feltétlenül elég a konfiguráció megértéséhez.
Az IP-cím-elemző a formátum és a tartomány jellegének ellenőrzésére használható. Élő elérhetőséget, útvonalat vagy a szolgáltató kilétét nem állapítja meg. Ha egy cím alakilag helyes, attól az adott eszköz még lehet kikapcsolva vagy tűzfallal elválasztva.
Egy hálózat felosztásának ellenőrzése
Egy /24-es blokkot négy darab /26-os részre oszthatsz. A teljes címszám változatlan: 4 × 64 = 256. Hagyományos hostcímekből azonban 4 × 62 = 248 marad, míg az egyben hagyott /24-ben 254. A felosztás a hálózati és broadcast címek száma miatt hat címnyi különbséget okoz.
A gyakorlati tervhez sorold fel a négy hálózati címet és mindegyik kiosztási tartományát. Jelöld, hol lesz átjáró, mely címek statikusak, és mekkora DHCP-készlet kell. Ezután ellenőrizd, hogy a tartományok nem fedik egymást. A matematikai bontást a VLAN-ok, az útválasztás és a hozzáférési szabályok konfigurációjával külön kell összekapcsolni.
Mit ments el a számítás mellé?
Egy használható címezési jegyzetben szerepel a hálózat célja, a prefix, a maszk, az átjáró és a DHCP-tartomány. Mellé kerülhet a jelenlegi címigény és az a konkrét bővülés, amire tartalékot hagysz. Így egy új nyomtató vagy virtuális gép hozzáadásakor a korábbi döntést is ellenőrizni tudod.
A tartomány újraszámolása gyors művelet, a működő hálózat átállítása viszont hatással lehet a csatlakozó rendszerekre. A kalkulátor eredményét ezért ellenőrzött konfigurációs tervhez használd, és az éles változtatás előtt legyen visszaállítható kiinduló állapot.