A könyv olvasói ára és a kiadónak átutalt összeg két külön adat. A terjesztői jutalék, az elszámolás alapja, a kiszállítás és a visszáru feltételei együtt határozzák meg, mennyi fedezet marad egy eladott példányon. A százalék ismerete önmagában kevés a csatornák összehasonlításához.
Az alábbi modell minden értékét egységes, adó nélküli üzleti alapon kezeli. A jutalékok képzeletbeli szerződéses feltételek, aktuális piaci átlagot nem állítanak. A konkrét megállapodásban külön ellenőrizni kell, milyen alapra számítják a levonást.
Közvetlen értékesítés fedezete
Legyen egy példány egységes összehasonlítási ára 6000 Ft. A gyártási költség 1400 Ft, a közvetlen értékesítéshez kapcsolódó csomagolási és fizetési költség 350 Ft. A vevő által külön megfizetett szállítást ebben a példában kihagyjuk, mert azonos összegű bevétel és költség tartozik hozzá.
Egy közvetlenül eladott könyv fedezete 6000 − 1400 − 350 = 4250 Ft. Ebből még fedezni kell a szerkesztés, tördelés, általános működés és a példában külön nem szereplő marketing költségét. A fedezet így nem azonos az egész kiadás végső nyereségével.
Ha rendelésenként több könyv kerül egy csomagba, a 350 Ft részben rendelésenkénti költség lehet. Ilyenkor a darabonkénti felosztást az átlagos kosárhoz kell igazítani, vagy külön egy- és többkönyves rendelésekkel számolni.
Terjesztői értékesítés fedezete
A képzeletbeli terjesztő a 6000 Ft-os alap 45%-át tartja meg. A levonás 2700 Ft, a kiadónak maradó érték 3300 Ft. Az 1400 Ft-os gyártás mellett példányonként további 150 Ft beszállítási és kezelési költséget feltételezünk.
Terjesztői fedezet = 3300 − 1400 − 150 = 1750 Ft.
A közvetlen csatorna így példányonként 2500 Ft-tal több fedezetet ad a felsorolt feltételekkel. Ebből azonban önmagában nem következik, hogy minden forgalmat közvetlenül érdemes megszerezni. A két csatorna más közönséget érhet el, és eltérő saját munkát igényelhet.
Azonos fedezethez szükséges darabszám
Száz közvetlenül értékesített példány 425 000 Ft fedezetet termel. Ugyanehhez terjesztőn keresztül 425 000 / 1750 = 242,86, vagyis legalább 243 teljes áron eladott példány szükséges.
A könyvmegtérülés-kalkulátorban külön változatként vizsgáld a csatornákat. A 243 példány nem előre jelzett kereslet. Azt mutatja meg, mekkora értékesítési többlet ellensúlyozná a kisebb darabonkénti fedezetet.
Vegyes értékesítés
Összesen 500 eladott példányból legyen 200 közvetlen és 300 terjesztői. A fedezet 200 × 4250 + 300 × 1750 = 1 375 000 Ft. Az egy eladott könyvre jutó súlyozott átlag 2750 Ft.
A két csatorna fedezetének egyszerű számtani átlaga 3000 Ft lenne, ami itt túl magas, mert több könyv fogy az alacsonyabb fedezetű csatornán. A tényleges darabszámokkal súlyozott átlagot használd. Az árréskalkulátor az arányok külön ellenőrzéséhez ad segítséget.
Az elszámolás időzítése
A terjesztőnek átadott készlet még nem feltétlenül eladás. A bizományi készlet, a tényleges fogyás, a visszaküldött példány és a pénzügyileg rendezett tétel külön státuszt igényelhet. A pénz beérkezését ezért a szerződéses elszámoláshoz kell kötni.
Ha a gyártást előre kifizetted, a későbbi elszámolás forgótőkét köt le. A fedezeti összehasonlítás mellé készíts pénzforgalmi tervet is. Egy nyereségesnek látszó kiadás finanszírozása gondot okozhat, ha a bevétel később érkezik, mint ahogy az újranyomást vagy működést fizetni kell.
Gyakori kérdések
A 45%-os levonás haszonkulcs?
Ebben a példában szerződéses részesedés a megadott áralapból. A terjesztő saját költségeiről vagy nyereségéről ebből nem lehet következtetni.
Beleírjam a teljes hirdetési költséget minden csatornába?
Csak a tényleges hozzárendelés szerint. Ugyanazt a közös kampányt kétszer elszámolni torzítaná az összehasonlítást.
Mi történik akciós árnál?
Újra kell számolni a tényleges jutalékalappal és azzal, ki viseli az engedmény terhét. A változatlan százalék más forintösszeget adhat.