Nyereséges növekedés: mennyi forgótőkét és hitelkeretet igényel?

A növekvő forgalomhoz gyakran több árut kell előre beszerezned, és nagyobb összeg vár a vevők fizetésére. A beszállítói határidő ennek egy részét finanszírozhatja. A megmaradó pénzlekötést akkor is fedezned kell, ha az új eladások nyereségesek.

Egy saját, hipotetikus kereskedési példában az éves működési eredmény 14,4 millióról 28,8 millió forintra nő. A növekedés közben 12,6 millió Ft-tal emelkedik a működési forgótőke igénye. Az első 90 napban 7,2 millió Ft működési eredmény keletkezik, a működés pénzárama mégis −5,4 millió Ft. A napi fizetési ütemből azt is kiszámoljuk, hogy a köztes finanszírozási csúcs hogyan tér el ettől a záróadattól.

A három állományt külön forintosítsd

Ebben a cikkben a működési forgótőke szűkített fogalmát használjuk:

Működési forgótőke = vevőkövetelés + készlet − szállítói tartozás.

Ez az árukereskedelem három vizsgált állományára vonatkozik. A készpénz, a hitel, az adótartozás és a többi mérlegtétel külön marad. A teljes mérleg szerinti nettó forgótőke tágabb mutató. Az OpenStax forgótőke-fejezete a működési állományokat és a likviditási feladatot együtt tárgyalja.

Beállt, egyenletes működésben a következő közelítésekből indulhatsz:

• Vevőkövetelés = napi hitelértékesítés × átlagos beszedési idő.
• Készlet = napi eladottáru-költség × készletnapok.
• Szállítói tartozás = napi hitelbeszerzés × átlagos fizetési idő.

A vevőkövetelést az eladási ár, a készletet a beszerzési költség alapján számoljuk. A két napi összeg ezért eltér. Szállítóknál a beszerzés a megfelelő alap; az eladott áru költsége csak megfelelő feltételek mellett helyettesíti ezt. Az ACCA forgótőke-útmutatója is külön jelzi ezt a közelítést és a napokban kifejezett mutatók feltevéseit.

A következő példában minden értékesítés és beszerzés utólagos fizetésű. Nincs késedelem, behajthatatlan követelés, visszáru vagy készletveszteség. Az összegek áfa nélküli, egymással összehasonlítható modellértékek. Adót, beruházást, értékcsökkenést, tulajdonosi kivétet és finanszírozási díjat az alapmodellben nem szerepeltetünk.

Az 50%-os növekedés éves üzleti terve

Az áttekinthető napi bontáshoz 360 napos modellévet, azon belül tizenkét 30 napos szakaszt használunk. Ez a saját példa időalapja. Valós naptári kimutatásban a tényleges időszak napjaival és esedékességeivel számolj következetesen.

A régi működés napi árbevétele 400 000 Ft, az eladott áru beszerzési költsége 240 000 Ft. Az egyéb működési kiadás naponta 120 000 Ft. A növekedés után naponta 600 000 Ft árbevétellel, 360 000 Ft eladottáru-költséggel és 160 000 Ft egyéb működési kiadással számolunk. Az utóbbi tételt a napi modellben azonnal kifizetjük.

A nagyobb forgalomhoz tartozó működési költséget már megemeltük. A táblázat szerint a növekedés az eredmény szintjén indokoltnak látszik. Ebből még nem derül ki, mikor kell kifizetni az új készletet, és mikor érkezik be a hozzá tartozó eladási ár.

Mindkét működési szinten 45 nap a vevői beszedés, 60 napnyi eladottáru-költségnek megfelelő készletet tartunk, a szállítóknak pedig 30 nap után fizetünk. A készlet a beállt állapotban állandó, ezért a napi beszerzés megegyezik a napi eladottáru-költséggel.

A szükséges többlet tehát 9 + 7,2 − 3,6 = 12,6 millió Ft. A nagyobb szállítói állomány csökkenti a saját vagy más külső forrásból finanszírozandó összeget. A 37,8 millió az új működési állomány teljes igénye; a már meglévő 25,2 millió finanszírozását nem kell még egyszer új növekedési kiadásként felvenned.

A pénzforgalmi ciklus napokban mutatja az időigényt

A pénzforgalmi ciklus, angolul cash conversion cycle vagy CCC, a példában:

CCC = készletnapok + vevőnapok − szállítói napok = 60 + 45 − 30 = 75 nap.

A növekedés előtt és után egyaránt 75 napot kapunk. A működési forgótőke közben 25,2 millióról 37,8 millió Ft-ra emelkedik. A ciklus hossza tehát változatlan maradhat akkor is, amikor a finanszírozandó pénzösszeg jelentősen nő.

Az új napi eladottáru-költség 360 000 Ft. Ha ezt egyszerűen megszoroznád a 75 nappal, 27 millió Ft adódna. Ez 10,8 millióval kevesebb a helyesen felépített 37,8 milliónál. A különbség oka, hogy a 45 napi vevőkövetelés az eladási ár alapján áll fenn: 45 × (600 000 − 360 000) = 10 800 000 Ft.

Az állományt ezért a három külön alappal számold. A ciklus arra alkalmas, hogy áttekintsd az időzítés változását; a teljes forintigényhez a napi értékeket is meg kell tartanod. A készletnapok értékelési alapjához a készletforgásról szóló részletes cikk ad további példákat.

A növekedési állományváltozás átvezetése 90 nap pénzforgalmára

A növekedést most az első napra teljesen beállítjuk. Az értékesítés rögtön napi 600 000 Ft, az eladott áru költsége napi 360 000 Ft. A szükséges plusz 7,2 millió Ft készletet a 0. napon beszerezzük, és a szállítóval egyeztetett 30 napos határidő alapján a 30. napon fizetjük ki. A folyamatos beszerzés ezután naponta pótolja az eladott árut.

A régi vevőkövetelések az első 45 napban napi 400 000 Ft-tal folynak be. Az új eladásokért a 46. naptól napi 600 000 Ft érkezik. A régi szállítói tartozások az első 30 napban napi 240 000 Ft kifizetést jelentenek; az új, folyamatos beszerzésért a 31. naptól napi 360 000 Ft-ot fizetünk. Ezek szándékosan egyenletes, ismert fizetési ütemek a példában.

Az első 90 nap működési eredménye:

54,0 − 32,4 − 14,4 = 7,2 millió Ft.

A 90. napra a vevő-, készlet- és szállítóállomány elérte a nagyobb forgalomhoz tartozó értékeket. Az eredményből a működési pénzáramhoz így jutunk el:

A készletbeszerzés másik oldalról is ellenőrizhető. A 90 napban eladott áru költsége 32,4 millió Ft, és a készlet további 7,2 millióval nőtt, ezért 39,6 millió Ft beszerzés történt a 0. napi feltöltéssel együtt. A szállítóknak kifizetett pénz 7,2 millió nyitó tartozás + 39,6 millió beszerzés − 10,8 millió záró tartozás = 36 millió Ft.

A vevőktől befolyt pénz 18 millió nyitó követelés + 54 millió árbevétel − 27 millió záró követelés = 45 millió Ft. A közvetlen pénzforgalmi ellenőrzés tehát 45 − 36 − 14,4 = −5,4 millió Ft, ami egyezik az eredményből készített átvezetéssel.

A 12,6 milliós többletállomány tartósan jelen van, amíg ez az értékesítési ütem és ezek a feltételek fennmaradnak. Újabb változatlan negyedévben nem kell ugyanazt a 12,6 milliót ismét hozzáadni a pénzigényhez. További növekedés, hosszabb vevői fizetés vagy nagyobb készlet viszont újabb állománynövekedést okozhat.

Miért nagyobb a köztes finanszírozási csúcs?

A növekedés kezdetén legyen 4 millió Ft szabad készpénz, az ezen kívül elkülönített tartalékhoz nem nyúlunk. A következő táblázat a napi pénzmozgásokat szakaszonként összesíti. A 0. napi készletfeltöltés hitelbeszerzés, ezért a pénzkifizetése a 30. napon jelenik meg.

Az első 29 napban a napi 400 000 Ft beérkezés és a 240 000 + 160 000 Ft kifizetés kiegyenlíti egymást. A 30. napon esedékes készletfeltöltés után a négymilliós kezdő pénzhez képest már 3,2 millió Ft hiány keletkezik.

A következő 15 napban naponta 400 000 − 360 000 − 160 000 = −120 000 Ft a pénzáram. A 45. nap végére a növekedés kezdetétől számított pénzváltozás −9 millió Ft. A négymilliós induló készpénzzel együtt ez 5 millió Ft külső finanszírozási igényt jelent a napi záróegyenlegek alapján.

A 46. naptól a napi pénzáram 600 000 − 360 000 − 160 000 = +80 000 Ft. A 90. nap végére a hiány 1,4 millió Ft-ra csökken. Egy kizárólag erre a negyedév végi hiányra méretezett keret a 30–45. nap fizetéseihez kevés lenne.

Az ötmillió ebben a napi nettósítású, kamat és díj nélküli modellben adódó legnagyobb hiány. A finanszírozás díját, kamatát, a napon belüli fizetési sorrendet és a bizonytalan vevői beérkezéseket külön kell felvenned a tényleges kerethez. Ha a négymillióból valamennyi már más célra lekötött, azt a szabad kezdő pénzből előbb vond le.

Ugyanannyi megtakarított nap eltérő pénzösszeget jelent

Térjünk vissza a nagyobb forgalom beállt állományához. A következő három változatot külön-külön vizsgáljuk. Minden más adat változatlan, nincs árengedmény vagy árváltozás, és a módosított határidőt a partner elfogadja.

A vevői 15 nap 15 × 600 000 = 9 millió Ft-ot ér a megadott állományban. A készlet vagy a szállító ugyanekkora időváltozása 15 × 360 000 = 5,4 millió Ft-ot jelent. Mindhárom esetben 15 nappal rövidebb a ciklus, a pénzhatás mégis eltér.

A kisebb készlethez változatlan kiszolgálást és eladást feltételeztünk. Ezt a raktári és beszállítási adatokkal kell igazolnod. A hosszabb szállítói időt csak ténylegesen elfogadott szerződéses feltételként használhatod. Egy lejárt számla kifizetésének önkényes eltolása más helyzet, és a partner következő szállítását is befolyásolhatja.

Ezek új, beállt állományok. A pénzfelszabadulás időpontját az új feltételek indulása, a régi számlák kifutása és a készlet tényleges felhasználása határozza meg. A 90 napos idősort ezért a kiválasztott változattal újra fel kell építeni; a táblázat megtakarítását nem lehet tetszőleges korábbi napon készpénznek tekinteni.

Mennyibe kerül az egy százalék a gyorsabb vevői fizetésért?

Egy külön, már beállt működésre vonatkozó összevetésben minden vevőnek 1% árengedményt adsz, és mindenki 45 helyett 30 napra fizet. Az eladott mennyiség, a beszerzési és egyéb működési költség változatlan. Az ACCA korai fizetési kedvezményről szóló anyaga az engedmény költségét a kiváltott finanszírozási költséggel veti össze. A következő összegszámítás saját példa.

Az éves árbevétel 216 × 0,99 = 213,84 millió Ft. Az engedmény tehát évi 2,16 millió Ft-tal csökkenti a működési eredményt. A 30 napi vevőkövetelést már az engedmény utáni eladási összegből kell számolni:

213 840 000 / 360 × 30 = 17 820 000 Ft.

Az eredeti 27 milliós vevőállományhoz képest 9,18 millió Ft-tal kevesebb pénz áll a követelésekben. A készlet és a szállítói tartozás ebben a változatban nem módosul, ezért a teljes működési forgótőke is ugyanennyivel csökken.

Tegyük fel külön, hogy a teljes felszabaduló 9,18 millió egy egész éven át ténylegesen fennálló, évi 12%-os, összegarányos kamatköltségű finanszírozást vált ki. A kamatot külön fizetjük, tőkésítést és más díjat itt sem számolunk. Az éves megtakarítás 9 180 000 × 0,12 = 1 101 600 Ft. Ez kevesebb a 2 160 000 Ft árengedménynél: az éves eredményhatás a kettő együttese alapján −1 058 400 Ft.

A 12% feltételezett finanszírozási költség, és ez a beállt állományú összevetés különbözik az előző 90 nap fokozatosan változó hiteligényétől. Ha a felszabaduló összeg csak részben vagy rövidebb ideig vált ki kamatozó forrást, a tényleges kamatmegtakarítás is kisebb.

A 9,18 millió az állomány egyszeri csökkenése, a 2,16 milliós árengedmény a változatlan forgalom mellett minden évben felmerül. A két összeg közvetlen összevetése időtáv nélkül félrevezető lenne. Az engedmény ebben a szűk modellben drágább finanszírozást jelent a feltételezett kiváltott forrásnál. Eltérő behajtási költség, vevővesztés vagy új értékesítés külön pénzáramokat jelentene; ezekből itt nem feltételeztünk előnyt.

A készletforgás-kalkulátor a készletnapokat ellenőrzi

A készletforgás-kalkulátorban a nagyobb, beállt működéshez adj meg 129 600 000 Ft ELÁBÉ-t, 21 600 000 Ft nyitókészletet, ugyanekkora zárókészletet és 360 vizsgált napot. Mivel a példában az állomány végig állandó, a nyitó és záró átlag itt a tényleges átlaggal egyezik. Az eredmény 6-os éves forgás és 60 készletnap.

A 45 napos külön változathoz a készlet 360 000 × 45 = 16 200 000 Ft. Ha mindkét készletmezőbe ezt írod, a forgás 8, a készletnap 45 lesz. Ez a változat a feltételezett kisebb, állandó állományt ellenőrzi; a tényleges elérhetőségét nem bizonyítja.

Az eszköz nyitó- és zárókészletből dolgozik. A 0. napi egyszeri feltöltés és a napi vevői, szállítói fizetések teljes finanszírozási igényét a cikk külön táblázatai vezetik le. A készletnapokból önmagukban nem állítható elő a hitelkeret.

A növekedési döntéshez az eredményt és az esedékességeket együtt add meg

Ebben a példában a nagyobb értékesítés a megemelt működési költséggel együtt is több eredményt ad. A végrehajtáshoz azonban biztosítani kell a 45. nap körüli finanszírozást. A pénzmozgások nélkül kiszámolt éves nyereség és a negyedév végi 1,4 milliós hiány egyaránt hiányos alap lenne a keret méretezéséhez.

A megőrzendő döntési adatok itt a 12,6 milliós többlet működési állomány, a −5,4 milliós 90 napos pénzáram, az ötmilliós köztes forráshiány és az a feltétel, hogy a 46. naptól a vevők az új forgalmi ütemben fizetnek. Ha ez a beérkezés késik, új idősort kell számolni.

A saját vállalkozásodnál számlánként vagy megfelelő vevő- és termékcsoportonként építsd fel ugyanezt. Különösen a nagy vevők fizetése, az egyszeri készletfeltöltés és a ténylegesen szabad készpénz módosíthatja a csúcsot. Ha a terv végül tartós pénzfogyást mutat, a pénzügyi kifutópályáról szóló cikkben a felhasználható keret és a változó havi ütem kapcsolatával folytathatod.

Források és a modell érvényessége

• OpenStax: a forgótőke és a pénzforgalmi ciklus – működési állományok, készlet-, vevő- és szállítói napok.
• ACCA: forgótőke-gazdálkodás – a napi értékalapok, a beszerzés közelítésének feltételei és a ciklus értelmezése.
• ACCA: kamatköltség és korai fizetési engedmény – a kedvezmény és a kiváltott finanszírozás összevetésének módszere.

Az összes vállalkozási összeg, határidő és kamat saját hipotetikus feltevés. Az éves terv, a napi fizetési sor és az árengedményes változat eltérő kérdésre ad választ; a hozzájuk megadott időalapot és feltételeket az eredménnyel együtt kell megőrizni.