Pénzügy és befektetés

Átlagos vételi ár: darabszám, eltérő árfolyam és tranzakciós költség

Az átlagos vételi árat a megvett darabszámokkal kell súlyozni. Két vásárláson mutatjuk meg az alapképletet, a díjak hatását és azt, mikor kell részletes ügyleti nyilvántartás.

Dajka Gábor3 perc olvasás

Több vétel átlagárát az összes vételi ellenérték és az összes megvásárolt mennyiség hányadosa adja. Az átlagos vételi ár kiszámításához a darabszámokkal súlyozd az egységárakat. Két különböző vételi ár egyszerű számtani átlaga csak azonos darabszám mellett adja ugyanezt az eredményt. Ha a drágább áron több egységet vettél, annak nagyobb súlya lesz az átlagban. A tranzakciós költségekkel növelt saját ráfordítás külön számítási alapot jelent.

Előbb tedd összehasonlíthatóvá a sorokat

Egyetlen azonos eszköz vagy termék vásárlásait vond össze. Különböző részvényekből vagy eltérő termékekből egy közös darabonkénti átlagár általában nem ad használható információt. Az árak és mennyiségek azonos egységben szerepeljenek, például forint/darab és darab.

Devizás vásárlásnál határozd meg, milyen pénznemben vezeted a ráfordítást. Egy forintos nyilvántartásban minden ügylet tényleges forintértékét és kapcsolódó átváltási költségét külön rögzítsd. Az euróban és forintban megadott egységárakat közvetlenül összeadni nem lehet. A következő egyszerű példában minden érték forintban szerepel.

Nyolcvan drágább és húsz olcsóbb egység

Szemléltető vásárlásaink:

ÜgyletMennyiségEgységárVételi ellenérték
Első vétel80 darab1 200 Ft96 000 Ft
Második vétel20 darab900 Ft18 000 Ft

Összesen 100 darabot vásároltunk 114 000 Ft vételi ellenértékért. Az átlagos vételi ár ezért 114 000/100 = 1140 Ft/darab. Visszaellenőrzésként 100 × 1140 = 114 000 Ft, tehát visszakapjuk az eredeti ellenértéket.

A két ár egyszerű átlaga (1200 + 900)/2 = 1050 Ft lenne. Száz darabra vetítve ez 105 000 Ft-ot jelentene, kilencezer forinttal kevesebbet a tényleges vételi ellenértéknél. A hiba abból származik, hogy a két árszinthez azonos súlyt rendeltünk, miközben négyszer annyi egységet vettünk az első áron.

Hogyan módosítják a díjak a ráfordítást?

Tegyük fel, hogy az első ügylethez 600 Ft, a másodikhoz 300 Ft egyszeri vételi költség tartozik. A saját teljes ráfordítás 114 000 + 600 + 300 = 114 900 Ft. Egységenként ez 1149 Ft. A vételi árakból számolt 1140 Ft és a költségekkel növelt 1149 Ft egyaránt helyes lehet, ha egyértelmű a megnevezésük.

Az átlagos vételi ár kalkulátor alapképlete a vételi összegekből és darabszámokból képzett súlyozott átlagot ellenőrzi. A díjakból adódó 9 Ft/darab többletet ebben a példában külön számoltuk. A kalkulátor eredményéről ne feltételezd automatikusan, hogy minden számlavezetési, átváltási vagy későbbi eladási költséget tartalmaz.

Az aktuális ár és az eladás eredménye

Ha az aktuális ár szemléltetésként 1100 Ft/darab, a száz darab piaci értéke 110 000 Ft. A teljes vételi ráfordításhoz képest ez 4900 Ft-tal kevesebb. Amennyiben ezen az áron az egészet eladnád, és az eladás további 700 Ft-ba kerülne, a beérkező összeg 109 300 Ft lenne. A példabeli pénzügyi különbség ekkor 109 300 − 114 900 = −5600 Ft.

Ez saját pénzmozgási számítás. Adózási eredményt vagy jogszabály szerinti bekerülési értéket nem állapít meg. Részleges eladásoknál, eszközátalakításnál és egyéb összetett ügyleteknél a teljes történetet őrizd meg, mert egyetlen átlagárból a megmaradt állomány és a lezárt ügyletek nem mindig követhetők.

Forrás és saját ellenőrzés

A súlyozott átlag számai saját levezetések. A költségek befektetési értékre gyakorolt hatásáról: SEC Investor.gov – Understanding Fees. A következő vásárlás rögzítésekor az ár és a darabszám mellé külön díjoszlopot is vegyél fel; így a kétféle átlag később is egyértelműen visszaszámolható.

További cikkek

Kapcsolódó olvasnivalók

Gyorskereső

Kalkulátorok és útmutatók keresése

↑↓ választásEnter megnyitásEsc bezárás