A magas osztalékhozam önmagában kevés egy részvény megítéléséhez. A százalék akkor is emelkedhet, amikor a vállalat ugyanannyi osztalékot fizet, a részvény ára pedig csökken. Ilyenkor a nagyobb mutató mögött egy kisebb nevező áll.
Az osztalékhozam-kalkulátorban részvényárat, egy részvényre jutó éves osztalékot és darabszámot adhatsz meg. A program ezekből számol hozamot és éves kifizetést. A következő példák kitalált adatokkal készültek; egyik sem konkrét részvény ajánlása vagy várható eredményének ígérete.
Mit kell elosztani mivel?
A bruttó osztalékhozam képlete:
Egy részvény éves osztaléka / egy részvény megadott ára × 100.
Mindkét pénzösszeget ugyanabban a pénznemben kell megadni. A kalkulátor forintos mezőket jelenít meg. Külföldi papírnál ezért az ár és az osztalék átváltását egységes feltevéssel készítsd elő; a program devizaárfolyamot nem kér le és nem modellez árfolyamváltozást.
Az éves osztaléknál írd fel az adat időszakát és jellegét. Lehet már kifizetett összeg, közölt éves összeg vagy saját feltételezés. Ezek eltérő bizonyosságot jelentenek. Rendkívüli kifizetést se tekints automatikusan évente ismétlődőnek: az Investor.gov külön kezeli az ilyen osztalékot.
Ha egy vállalat több részletben fizet, az éves összesítést add meg. Egyetlen negyedéves kifizetés négyszerezése csak akkor értelmes feltevés, ha az ismétlődés feltételét is vállalod; ettől a következő kifizetés még bizonytalan marad.
Első példa: száz részvény éves osztaléka
Legyen a részvény megadott ára 3 000 Ft, az éves bruttó osztalék 240 Ft/részvény, a darabszám pedig 100.
| Számított tétel | Művelet | Eredmény |
|---|---|---|
| Bruttó osztalékhozam | 240 / 3 000 × 100 | 8% |
| Éves bruttó kifizetés | 240 × 100 | 24 000 Ft |
| Pozíció értéke a megadott áron | 3 000 × 100 | 300 000 Ft |
Kétszáz részvény esetén a kifizetés 48 000 Ft, a megadott áron számolt pozícióérték 600 000 Ft lenne. A százalékos osztalékhozam továbbra is 8%. A darabszám a pénzösszeget növeli, az egy részvényre számolt arányt változatlanul hagyja.
A pozíció értéke mindig a beírt árhoz kötődik. Ha bekerülési árat írsz be, a saját vételi költségedhez viszonyított arányt kapod. Aktuális piaci ár mellett az aktuális árral számolt osztalékhozamot látod. A két szám összehasonlításakor a nevező megnevezése nélkül könnyű félreérteni az eredményt.
Második példa: nagyobb hozam, veszteséges időszak
Tegyük fel, hogy az előbbi részvényt 3 000 Ft-ért vetted, az időszak végére 2 400 Ft-ra esett az ára, közben pedig ténylegesen megkaptad a 240 Ft osztalékot. Az új árral számolt osztalékhozam 240 / 2 400 × 100 = 10%.
A saját időszaki eredményed azonban az induló 3 000 Ft-hoz kapcsolódik. Adók, díjak, devizaváltozás és újrabefektetés nélkül:
Teljes eredmény = (záróár − vételi ár + kapott osztalék) / vételi ár × 100.
Behelyettesítve: (2 400 − 3 000 + 240) / 3 000 × 100 = −12%. Száz részvénynél a piaci érték 60 000 Ft-tal csökkent, a kapott osztalék 24 000 Ft, az együttes változás −36 000 Ft.
Ez az időszaki teljeseredmény-számítás kiegészíti a kalkulátort; az osztalékhozam-eszköz önmagában nem számol árfolyamnyereséggel vagy árfolyamveszteséggel. Több vétel esetén a kiinduló bekerülési értéket az átlagos vételi árról és tranzakciós költségekről szóló útmutató alapján is ellenőrizheted.
Harmadik példa: az osztalék is változhat
Maradjon 2 400 Ft a megadott részvényár, de a következő éves osztalékra csak 120 Ft-os feltételezést használj. A számolt hozam 120 / 2 400 × 100 = 5%, száz részvény éves bruttó kifizetése 12 000 Ft.
A 10%-os előző mutató tehát a 240 Ft-os osztalékadat fennmaradásától függött. A kalkulátorban érdemes egymás után több feltételezést kipróbálni, és külön feljegyezni, milyen árfolyamot és milyen osztalékidőszakot használtál. A képlet helyessége nem igazolja a beírt jövőbeli összeg bekövetkezését.
A nettó összeghez külön adat kell
A program opcionális adómezője a beírt százalékot levonja a bruttó osztalékból. Ez egyszerű becslés. A nulla mezőérték a számításban nulla levonást jelent; az adómentességet ebből nem lehet megállapítani. A számla, az értékpapír, az érintett országok és a személyes helyzet szabályait külön kell tisztázni.
A kalkulátor a kereskedési, számlavezetési és devizaváltási díjakat sem vezeti le automatikusan. Az adómezőbe ne sűríts bele egymástól eltérő, ismeretlen költségeket. Az ellenőrzéshez tarts külön sort a bruttó kifizetésnek, a tényleges levonásoknak és a jóváírt összegnek.
Ha az osztalékot újrabefektetnéd, ahhoz külön időbeli modell szükséges. A kamatos kamatról szóló cikk segít az alapelv megértésében, de részvénynél a hozam és az újrabefektetés ára változhat. A következő ellenőrzésed legyen az osztalékadat forrása, dátuma és ismételhetősége; százalékot csak ezekkel együtt érdemes összevetni.
Források
- Investor.gov: az osztalék fogalma és rendkívüli kifizetések
- Investor.gov: részvények, árfolyamváltozás és osztalék
- Investor.gov: kockázat és hozam
Tudáspróba
1. Mennyi a hozam 3 000 Ft-os ár és 240 Ft-os éves osztalék mellett?
- A) 8%.
- B) 12,5%.
- C) 24%.
2. Mi történik változatlan osztaléknál, ha a számításban használt ár csökken?
- A) Biztosan nő a vállalat profitja.
- B) Automatikusan kétszer fizet osztalékot.
- C) Nő a számolt osztalékhozam.
3. Mennyi a második példa teljes időszaki eredménye díjak és adók előtt?
- A) +10%.
- B) −12%.
- C) −20%.
4. Mit jelent a nulla az opcionális adómezőben?
- A) A modell nem von le adót.
- B) Minden ilyen részvény adómentes.
- C) A szolgáltató már megfizette az összes adót.
Megoldások: 1. A, mert 240 / 3 000 = 0,08. 2. C, mert kisebb nevezőből nagyobb arány adódik. 3. B, mert a 600 Ft árveszteséget a 240 Ft kifizetés részben ellensúlyozza. 4. A, mert a mező feltevést közvetít, adójogi státuszt nem ellenőriz.
Minden helyes válasz 1 pont. 0–1 pont: nevezd meg külön az árfolyamot, az éves osztalékot és az időszakot. 2–3 pont: számold ki ugyanarra a példára az osztalékhozamot és a teljes eredményt. 4 pont: készíts több osztalékfeltevést, és ellenőrizd a tényleges levonásokat, díjakat és jogosultsági adatokat.