Pénzügy és befektetés

Pénzbeosztás a következő fizetésig: számlák, napi keret és tartalék

A bankszámlán látható összegből még számlák és kötött kiadások esedékesek. Dátumozott példák mutatják meg, mennyi költhető naponta, és miért számít a bevétel érkezése.

Dajka Gábor6 perc olvasás

A következő fizetésig rendelkezésre álló pénzt érdemes a hátralévő napokhoz és a még esedékes kiadásokhoz rendelni. A számlaegyenleg önmagában kevés ehhez. Abból lehet, hogy holnap levonnak egy díjat, három nap múlva vásárolnod kell egy bérletet, és szeretnél egy kisebb összeget érintetlenül hagyni. Ezek után derül ki, mekkora napi költés fér bele.

A következő fizetésig tervező kalkulátor dátumozott bevételekkel és kiadásokkal is számol. Így egy később érkező összeg mellett a korábbi pénzhiány is látható marad. A példák saját, szemléltető háztartási összegeket használnak; a választott tartalék mértéke kizárólag a számítás bemutatását szolgálja.

A ténylegesen hozzáférhető pénzből indulj

Válassz egy kezdőnapot, és írd össze az akkor valóban felhasználható pénzt. Ha a bankszámla mellett készpénzed is van, ezt is hozzászámíthatod. Ugyanazt az összeget viszont csak egyszer vedd figyelembe. A számláról korábban felvett húszezer forint már a készpénzkészleted része, miközben a bankszámlán nincs jelen.

A lefoglalt kártyás tételeket is ellenőrizd. Amennyiben a használt banki egyenleg már levonta a vásárlást, a tervbe ne vidd be ismét jövőbeli kiadásként. Ha még nem jelent meg benne, rögzítsd a megfelelő fizetési napra. A cél az, hogy minden pénzmozgás pontosan egyszer szerepeljen.

A hitelkeretet és egy ismerős bizonytalan visszafizetését kezeld külön a biztos pénztől. Ebben a rövid távú tervben csak olyan bevételre építs alapváltozatot, amelynek összege és érkezése kellően meghatározott. A bizonytalan tétellel készíthetsz egy második forgatókönyvet, de annak eredménye feltételes marad.

Az MNB háztartási költségvetési tájékoztatója a bevételek és kiadások következetes vezetését javasolja a pénzügyi helyzet megértéséhez. Itt ugyanezt a gondolatot rövid időszakra alkalmazzuk, és a tételek napját is figyelembe vesszük.

Hány napra kell elégnek lennie?

A kezdőnapot beleszámítjuk, a következő fizetés napját már az új időszakhoz rendeljük. Ha október 8-án reggel készíted el a tervet, és október 18-án érkezik a fizetés, tíz napot kell finanszírozni: október 8-tól 17-ig. Az október 18-i fizetés ebben az időszakban nem költhető el előre.

Ez a határ különösen akkor fontos, ha fizetésnapon nagyobb számla is esedékes. Annak fedezetét már a következő tervben kell biztosítanod. Az előző időszak lezárásakor megmaradó pénz és az új bevétel együtt adja az új kiindulópontot.

Az esedékes tételeket dátummal és rövid névvel rögzítsd. A rendszeres bevásárlást kezelheted napi szabad keretként, vagy előre meghatározott vásárlási napokra tett tételként. A kettőt ugyanarra a vásárlásra ne alkalmazd egyszerre. Ugyanez vonatkozik az üzemanyagra, az ebédre és a közlekedésre.

Első példa: egyenletes napi keret

A szemléltető tíznapos tervben 100 000 forintod van, ebből 20 000 forintot tartalékként érintetlenül szeretnél hagyni. Az időszakban biztosan ki kell fizetned egy 30 000 forintos számlát. Új bevétellel most nem számolunk.

A szabadon beosztható összeg 100 000 − 20 000 − 30 000 = 50 000 forint. Tíz nappal osztva 5000 forintos napi keretet kapsz. Ez akkor tartható, ha a számla mellett minden további kiadás belefér az ötvenezer forintba. A tartalék már levonásra került, ezért külön nem költhető el még egyszer.

TételÖsszeg
Nyitó pénz100 000 Ft
Védett tartalék−20 000 Ft
Esedékes számla−30 000 Ft
Tíz nap szabad kerete50 000 Ft
Napi átlagos keret5000 Ft

Tegyük fel, hogy az első három napon összesen 19 000 forintot költöttél. A tervezett 15 000 forinthoz képest 4000 forinttal többet használtál fel. A szabad keretből 31 000 forint marad hét napra, tehát 31 000 / 7 = 4428,57 forint a módosított napi átlag. Egész forintos, lefelé kerekített 4428 forinttal számolva négy forint további maradvány marad.

A napi keret lehet átlag is. Egy 9000 forintos nagybevásárlást követhet olcsóbb nap. Ilyenkor a teljes időszaki keretet és az esedékességeket figyeld; az egyetlen nap túllépése önmagában nem jelenti a terv meghiúsulását.

Második példa: a későbbi bevétel előtt elfogyhat a pénz

Most 40 000 forintról indulunk, 10 000 forint tartalékkal. Október 9-én 25 000 forintos számla esedékes, október 14-én pedig 60 000 forint biztos további bevétel érkezik. A következő rendes fizetés továbbra is október 18-án jön.

A teljes tíznapos összeg alapján 40 000 + 60 000 − 25 000 − 10 000 = 65 000 forint lenne beosztható. Ez 6500 forintos napi átlagot sugall. A számla azonban korábban érkezik, mint a pluszbevétel. A köztes állapotot külön meg kell nézni.

Ha október 8-án és 9-én is 3000 forint szabad költéssel számolsz, a második nap végén 40 000 − 25 000 − 2 × 3000 = 9000 forint marad. A kijelölt tartalék alá kerültél, pedig az időszak teljes pénzösszege első ránézésre bőségesnek tűnt.

Próbáljunk ehelyett egyenletes napi 500 forintos, kizárólag szemléltető szabad költést. Október 13. végéig hat nap telt el: 40 000 − 25 000 − 6 × 500 = 12 000 forint marad. Ez még a kijelölt tartalék felett van. A 60 000 forint beérkezése után az időszak záró egyenlege 40 000 + 60 000 − 25 000 − 10 × 500 = 70 000 forint.

A példa azt mutatja, hogy a pénz érkezési ideje szűkíti az egyenletes napi költést. Az 500 forint itt próbabeállítás, nem általános megélhetési ajánlás. Saját tervedben lehet eltérő az első és a második szakasz költése, ha a későbbi bevétel már ténylegesen megérkezett.

Hiányjelzés után konkrét tételeket kell rendezni

Ha a nyitó pénz 30 000 forint, a tartalék 10 000 forint, a még esedékes számlák pedig 28 000 forintot tesznek ki, akkor a tartalék fenntartásához 8000 forint hiányzik. A 30 000 − 28 000 − 10 000 eredménye −8000. A napi szabad költés nullára csökkentése ezt a különbséget nem szünteti meg.

Ilyenkor a tényleges lehetőségeket kell sorra venni: valamelyik tervezett vásárlás elhagyása, egyeztethető fizetési időpont, biztosan elérhető többletbevétel vagy a saját tartalékcél tudatos újragondolása. Megállapodást csak akkor vezess át a tervben, amikor annak feltételei már tisztázottak. Egy remélt halasztás még nem módosítja a fizetési kötelezettség időpontját.

Nagyobb kiadás vagy megváltozott bevétel után frissítsd a számokat. A kalkulátor saját mentése a böngészőben marad, a megosztott link és a letöltött fájl pedig pénzügyi adatokat is tartalmazhat. A tervezéshez rövid tételnevek elegendők; bankszámla-azonosítókat és belépési adatokat ne írj a megjegyzésekbe.

Források és kapcsolódó számítások

A DG fizetésig tervezője a napokra rendezett adatokból számol. A bevételek és kiadások nyilvántartásának hátterét az MNB háztartási költségvetési tájékoztatója ismerteti. Ha a rövid távú terv után az évente jelentkező számlákat is rendszereznéd, folytasd a tizenkét hónapos háztartási terv útmutatójával.

További cikkek

Kapcsolódó olvasnivalók

Gyorskereső

Kalkulátorok és útmutatók keresése

↑↓ választásEnter megnyitásEsc bezárás