A nyomdai ajánlatban szereplő darabár a könyvkiadás egyik adata. A teljes döntéshez látni kell a kifizetendő összeget, az előkészítés költségét, az eladható példányokat és azt, mekkora keresletre számítasz. Egy nagyobb nyomás alacsonyabb darabára mellett több pénz kerülhet készletbe, amely hosszabb ideig vár eladásra.
A következő példák saját, kitalált ajánlatokat hasonlítanak össze. Nem piaci árjegyzékek. Minden költséget következetesen ugyanazon nettó alapon veszünk figyelembe; a ténylegesen fizetendő és elszámolható összegeket a saját helyzetednek megfelelően kell megadnod.
Az ajánlatok műszaki tartalmát egyeztesd
Az árak összevetése előtt legyen azonos a vágott méret, az oldalszám, a belív színessége, a papír, a kötészet és a borító kivitele. Két különböző papírvastagságú vagy felületkezelésű könyv ugyanabban a példányszámban is eltérő termék lehet.
A szállítás, csomagolás, próbanyomat, fájlellenőrzés és esetleges javítás díját is kérdezd meg. Jegyezd fel a vállalt határidőt és azt, hogy mikor véglegesedik az ár. A sürgősebb munka vagy a későbbi fájlcsere külön költséget hozhat, amely a kezdeti ajánlatban még nem szerepelt.
A nyomdai ajánlatkérő eszközzel rendszerezheted a könyv adatait, így több nyomdának is azonos kiinduló leírás adható. Az eszköz nem helyettesíti a nyomda saját műszaki jóváhagyását vagy a gyártás előtti ellenőrzést.
A KDP hivatalos nyomtatásiköltség-tájékoztatója saját szolgáltatásában szintén műszaki jellemzőkhöz, például oldalszámhoz és nyomtatási kivitelhez kötött számítást mutat. Ez a forrás a költségtényezők szemléltetésére szolgál; a KDP díjszabása nem vihető át automatikusan egy magyar nyomda ajánlatára.
A mennyiségi vállalásnál kérdezz rá az elfogadható túl- és alulteljesítésre, a hibás példányok cseréjére és az átvétel módjára is. Egy darabszámhoz kötött elszámolás eltérhet a rögzített csomagártól. A végleges megrendelésből derüljön ki, mi történik, ha a ténylegesen átadott mennyiség eltér a kértől. Az ajánlat dátumát és érvényességét ugyanúgy őrizd meg, mint a mellékelt műszaki leírást.
Két ajánlat teljes nyomdai költsége
Az A változat 300 példányt tartalmaz. A nyomtatás 330 000 Ft, a szállítás 15 000 Ft, egyéb díj 5000 Ft. A teljes nyomdai kiadás 350 000 Ft, a nyomott példányra jutó ár 350 000 / 300 = 1166,67 Ft.
A B változat 500 példányára 475 000 Ft nyomtatás, 20 000 Ft szállítás és 5000 Ft egyéb díj jut. A teljes összeg 500 000 Ft, ami 1000 Ft nyomott példányonként. Darabár alapján a B kedvezőbb, az induló nyomdai pénzkiadás viszont 150 000 Ft-tal magasabb.
A nyomdai ajánlat-összehasonlító mindkét nézetet megmutatja. Az ajánlatokat teljes összeg és példányra vetített költség szerint is értelmezheted. A rangsort a saját célodhoz olvasd: korlátozott induló keretnél más lehet a döntés, mint igazolt nagy kereslet mellett.
A könyv teljes önköltsége
Tegyük fel, hogy szerkesztésre, korrektúrára, tördelésre és borítóra összesen 250 000 Ft előkészítési költség jut. Ez a példában mindkét nyomási mennyiségnél azonos. Az A teljes induló költsége így 600 000 Ft, a B-é 750 000 Ft.
Mindkét változatban húsz példányt ingyenes felhasználásra tervezünk, további öt darabbal pedig selejtként számolunk. Ezek saját tervezési számok, a példányok jogi vagy szerződéses kötelezettségeit külön kell tisztázni. Az eladható mennyiség A esetben 275, B esetben 475 darab.
Az eladható példányra jutó teljes önköltség 600 000 / 275 = 2181,82 Ft, illetve 750 000 / 475 = 1578,95 Ft. Ezek már jóval magasabbak a puszta nyomdai darabárnál, mert az előkészítést és a bevételt nem hozó példányokat is figyelembe vettük.
A könyv önköltség-kalkulátorában a nyomott, ingyenes és selejt példányokat külön adhatod meg. Az 5000 Ft egyéb díjat a tételes költséglistában külön soron vedd fel, így az előkészítés és ez a díj együtt 255 000 Ft-ot tesz ki. Ha tartalékszázalékot is használsz, nevezd meg, mire szánod. A tervezett tartalék és a ténylegesen felmerült kiadás később külön értékelendő.
A megmaradó készlet megváltoztatja a képet
Tegyük fel, hogy a vizsgált első évben 220 példányt adsz el. Egy eladás után 4000 Ft bevételt kapsz, amelyhez 500 Ft további értékesítési költség társul. Az egy eladásból a kiadási projekt fedezésére maradó összeg 3500 Ft, összesen 770 000 Ft.
Az A változat induló 600 000 Ft-jának levonása után 170 000 Ft marad, tárolási és itt nem szereplő költségek előtt. A B 750 000 Ft-os induló kiadásával ugyanez csupán 20 000 Ft. Az A készletében 55, a B-ben 255 eladható könyv marad.
A nagyobb készlet később hozhat bevételt, de ehhez további értékesítés kell. Az első évi pénzforgalmi összevetésben a megmaradó könyveket nem kezeljük azonnal befolyt pénzként. A készlet könyv szerinti értéke és a projektből ténylegesen rendelkezésre álló készpénz külön fogalom.
A példabeli bevétel a kiadóhoz jutó összeg. Ha a boltban látható fogyasztói árból indulnál, előbb tisztázni kell a kereskedelmi levonásokat és az alkalmazott adóalapot. A saját értékesítési csatorna elszámolását használd, mert a borítón szereplő ár teljes összege nem feltétlenül hozzád érkezik.
Tárolási költség és fogyási ütem
A könyv példányszám-tervezőjében több nyomási mennyiséget vethetsz össze a kereslettel és a készlet tartásának költségével. A következő tárolási példa a selejttel már csökkentett eladható készletből készült külön kiegészítő számítás. A példányszám-tervező önálló selejtmezőt és egyéb díjmezőt nem tartalmaz; változtatás nélkül beírt adatokkal ezért nem ugyanazt az eredményt adja. Az itt mindkét változatban azonos 5000 Ft egyéb díjat az összesített előkészítési költséghez adhatod, egyszer. A selejt hatását továbbra is külön kell kezelned. A tárolás becsléséhez itt egyenletes fogyást feltételezünk, tizenkét hónap alatt összesen 220 eladással.
Az A átlagos eladható készlete (275 + 55) / 2 = 165 példány. A B-é (475 + 255) / 2 = 365 példány. Saját, hipotetikus 4 Ft/példány/hó tárolási költséggel az éves összeg 7920 Ft, illetve 17 520 Ft.
A korábbi pénzegyenlegből ezt levonva az A 162 080 Ft-ot, a B 2480 Ft-ot ad. Az egyenletes fogyás egyszerűsítés. Ha az eladások többsége az év elején történik, kisebb átlagkészlet adódhat; év végi értékesítési csúcs mellett nagyobb. A tényleges tárolási szerződés pedig raklapra, polcra vagy minimumdíjra is épülhet.
Mikor indokolt a nagyobb nyomás?
A nagyobb mennyiség mellett szólhat megbízható előrendelés, igazolt viszonteladói igény vagy a következő gyártás hosszú átfutása. A kisebb nyomás előnye lehet az alacsonyabb induló kiadás és a kisebb készletkockázat. A döntéshez legalább óvatos, középső és erősebb keresleti változatot számolj.
A keresletet ne kizárólag közösségi reakcióból becsüld. Egy megtekintés, kedvelés vagy szóbeli érdeklődés még eltér a kifizetett rendeléstől. Az egyes becslésekhez rögzítsd, milyen adatból indultál, így később mérhető, mennyire volt használható a tervezés.
A költség-, mennyiség- és eredménykapcsolat hátterét az OpenStax fedezetipont-fejezete tárgyalja. A kiadási döntéshez a konkrét nyomdai ajánlat, a saját eladási csatorna és a választott időtáv együtt szükséges. A kisebb darabár hasznát mindig azzal a pénzzel és készlettel együtt értékeld, amelyet érte előre vállalnod kell.