Két termék között gyakran a darabonkénti fedezet alapján próbálunk sorrendet felállítani. Amikor egyetlen gép ideje korlátozza a termelést, érdemes azt is megvizsgálni, mennyi idő alatt keletkezik ez a fedezet. A gyártási terv célja az adott időablakból elérhető összes hozzájárulás növelése, a ténylegesen eladható mennyiségek figyelembevételével.
A kapacitáskihasználtsági számítás mellé készíts termékenként egy idő- és fedezetlistát. A példa minden összege szemléltető, áfa nélküli adat. A fix költséget egyelőre változatlannak tekintjük, túlórát és új gépet nem veszünk igénybe.
Ugyanarra az erőforrásra vetíts
Az A termék darabonként 6000 Ft fedezetet ad, és 30 percet foglal a szűk keresztmetszetet jelentő gépen. A B terméknél 4500 Ft a fedezet és 15 perc az időigény. A rendelkezésre álló gépidő 240 perc.
A mutató: darabfedezet / szűk keresztmetszeti idő. A terméknél 6000/30 = 200 Ft/perc, B terméknél 4500/15 = 300 Ft/perc az eredmény. A B termék kevesebb fedezetet hoz darabonként, ugyanakkor gyorsabban használja fel a korlátozott gépidőt.
Az OpenStax korlátozott erőforrásokról szóló fejezete ezt a szűk keresztmetszetre vetített hozzájárulást használja a rövid távú terméksorrend értelmezésére. A mi számításunk saját termékadataival dolgozik.
A keresleti korlát után a sorrend folytatódik
A B termékből az adott időszakban legfeljebb tíz darab adható el. Ezekhez 10 × 15 = 150 perc szükséges, a fedezetük 10 × 4500 = 45 000 Ft. A megmaradó 90 percben három A termék készülhet, további 18 000 Ft fedezettel.
Az összesített terv tíz B és három A, 63 000 Ft fedezettel. A teljes 240 percet felhasználja. Ha kizárólag A-t gyártanánk, nyolc darab készülne, összesen 48 000 Ft fedezettel. A két terv különbsége 15 000 Ft, változatlan gépidő mellett.
A számítás azonnal megváltozik, ha a B iránti kereslet csak négy darab. Ekkor 60 perc után a másik termékre térünk át, és a fennmaradó 180 percben hat A készül. A fedezet 18 000 + 36 000 = 54 000 Ft. Az eladhatatlan készlet felhalmozása nem azonos a realizálható fedezet növelésével.
Mennyit érhet még harminc perc?
Térjünk vissza a tízdarabos B-kereslethez. Ha a gépidő 270 percre nő, B-ből továbbra is tíz darab adható el. Az új 30 percben egy további A fér el, így a fedezet 69 000 Ft-ra emelkedik. A többletidő határértéke ebben a helyzetben 6000 Ft.
Ez az érték a vizsgált tervben rendelkezésre álló többletfedezet. A túlóra elfogadható díjáról csak az összes további költség, az emberi kapacitás és a többi gyártási lépés ellenőrzése után lehet dönteni. A gépen felszabadított idő értéke termékmixenként is változik.
Hol szűnik meg az egyszerű sorrend megbízhatósága?
A percenkénti rangsor itt egyetlen korlát, osztható időkeret és meghatározott keresleti plafon mellett működik. Minimum gyártási sorozat, jelentős átállás, több szűk keresztmetszet vagy együtt gyártandó termékek esetén külön kombinációvizsgálat kellhet. Az egész darabokra kerekítés miatt az utolsó maradék percek sem mindig használhatók fel.
A gyártási sorrend tervezőben a gépek és műveletek ütközéseit vizsgálhatod. A mostani fedezetalapú termékmixet külön döntési munkalapként kezeld; a műveleti ütemezés önmagában nem számolja ki a nyereségszerinti optimális eladási mennyiséget.
Gyakori kérdések
A nagyobb árrésszázalék mindig előnyt jelent?
Azonos korlátozott gépidő mellett a forintban mért, percre jutó fedezetet is ismerni kell. Az árrésszázalék önmagában kevés a rangsorhoz.
Mi legyen a fix költségekkel?
A két terv összevetésében a változatlan fix költség kiesik. A teljes üzemi eredményhez később azt is le kell vonni.
Miért fontos a keresleti plafon?
Mert a legjobb percenkénti mutatójú termékből sem biztos, hogy korlátlan mennyiséget el lehet adni.