A fedezeti pont megmutatja, mekkora értékesítés mellett fedezi az árbevétel a modellbe bevont költségeket. A használható eredményhez három adatnak kell összeillenie: az időszak fix költségének, az egy eladásból származó bevételnek és az eladással együtt változó költségnek. Ha ezek eltérő időszakból vagy eltérő adóalapról érkeznek, a darabszám félrevezető lesz.
Egyetlen nullszaldós szám mellett érdemes több helyzetet is megvizsgálni. Megmarad-e a vállalkozás mozgástere egy kedvezmény után? Belefér-e a szükséges mennyiség a gyártási kapacitásba? Mennyivel emeli a küszöböt egy új alkalmazott vagy nagyobb helyiség? Ezekre saját feltételezésekkel lehet választ adni.
Mit nevezünk egységfedezetnek?
Az egységfedezet az eladási ár és az egy darabhoz tartozó változó költség különbsége. Az OpenStax fedezeti hozzájárulásról szóló fejezete ezt a fix költségek fedezésére rendelkezésre álló összegként vezeti le.
A példában egy termék nettó eladási ára 12 000 Ft, változó költsége 7200 Ft. Az egységfedezet 4800 Ft. Ide tartozhat az anyag, az eladott áru beszerzési értéke, a darabonkénti csomagolás és a forgalommal változó fizetési díj is. A felsorolás a saját működésedtől függ.
A havi 480 000 Ft fix költség lehet például bérleti díj, alapelőfizetés és olyan munkabér, amely a vizsgált mennyiségi tartományban nem változik. A besorolást az adott döntéshez igazítsd: ami egy hónapra fix, egy éves átszervezés során módosítható lehet.
Az alaphelyzet végigszámolva
A nullszaldós mennyiség képlete: fix költség / egységfedezet. A példában 480 000 / 4800 = 100 darab. A száz darab árbevétele 1 200 000 Ft, változó költsége 720 000 Ft. A különbség pontosan fedezi a 480 000 Ft havi fix költséget.
Ha 150 darabot adsz el változatlan feltételekkel, az eredmény 150 × 4800 − 480 000 = 240 000 Ft. Ez a modell szerinti működési eredmény. A számításban nem szereplő finanszírozási, adózási és egyéb tételek még módosíthatják a végső eredményt.
A fedezetipont-kalkulátorban külön célprofitot is megadhatsz. Havi 240 000 Ft-os cél mellett a számláló 720 000 Ft lesz, így 150 eladás szükséges. Ezzel különválasztható a költségek puszta fedezése és az a mennyiség, amely a megadott eredménycélt is teljesíti.
Mi történik nyolc százalék árengedménynél?
Az eredeti 12 000 Ft-os ár 8%-os kedvezménnyel 11 040 Ft. Ha a változó költség továbbra is 7200 Ft, az egységfedezet 3840 Ft-ra csökken. Ez az eredeti 4800 Ft-hoz képest 20%-os visszaesés.
A nullszaldó ekkor 480 000 / 3840 = 125 darab. A 240 000 Ft-os eredményhez 720 000 / 3840 = 187,5 darab kellene. Egész termékeknél felfelé kerekítünk, tehát 188 darab szükséges. Az árengedmény mellett 38-cal több terméket kell eladni ugyanahhoz a célhoz, mint az alaphelyzetben.
A számolás változatlan termékköltséget feltételez. Ha az értékesítési jutalék százalékos, az alacsonyabb ár annak összegét is csökkentheti. Ezt a módosult változó költségben kell átvezetni. A kedvezményt és az árrést az árrés- és haszonkulcs-kalkulátorral külön is ellenőrizheted.
A többletértékesítés lehetőségét a képlet nem bizonyítja. A 188 darabhoz szükséges érdeklődő, kiszolgálási idő és készlet külön tervezési feladat. Az árengedmény hasznát az új mennyiséggel és az új fedezettel együtt mérd.
Dráguló beszerzés és magasabb fix költség
A harmadik helyzetben az ár marad 12 000 Ft, a változó költség 7900 Ft-ra emelkedik, a fix költség pedig havi 540 000 Ft lesz. Az egységfedezet 4100 Ft. Nullszaldóhoz 540 000 / 4100 = 131,71, tehát legalább 132 darab kell.
Ugyanaz a 240 000 Ft-os célprofit már (540 000 + 240 000) / 4100 = 190,24 darabot kíván, felfelé kerekítve 191-et. A 150 darabos korábbi értékesítés ebben a helyzetben 150 × 4100 − 540 000 = 75 000 Ft eredményt adna.
A három forgatókönyv tehát eltérő feladatot jelent. Az alaphelyzetben 150 darab teljesítette a célt, a kedvezményes változatban 188, a költségnövekedés mellett 191 darab. Az eredmény értelmezésénél mondd ki, melyik változó módosult, és melyik maradt rögzítve.
A kapacitás határt szab a tervnek
Tegyük fel, hogy egy termék előállítása átlagosan két gépórát igényel, havonta pedig 320 ilyen óra áll rendelkezésre. A kapacitás 160 darab. Az alaphelyzet 150 darabos célja elméletileg belefér, a másik kettő már meghaladja a rendelkezésre álló időt.
A kapacitáskihasználtság-kalkulátor segít az elérhető és a felhasznált kapacitás arányának ellenőrzésében. A beállításnak azonban a tényleges szűk keresztmetszetet kell tükröznie. Lehet ez gépidő, szakemberóra, sütőkapacitás vagy átadóhely, és több korlát egyszerre is jelen lehet.
Ha a 161. darabtól második műszak vagy új eszköz kell, új fix költség keletkezik. A magasabb mennyiséget már ezzel kell újraszámolni. A régi képlet egyenes folytatása ebben a tartományban túl kedvező képet adhat.
Több termék esetén mire figyelj?
Különböző fedezetű termékekből nem készül megbízható terv egy egyszerű, súlyozatlan átlaggal. Ha az egyik termék 2000 Ft, a másik 8000 Ft fedezetet ad, az átlaguk 5000 Ft, de csak egyenlő darabszám mellett érvényes.
Egy tízes értékesítési csomagban nyolc alacsonyabb és két magasabb fedezetű termék esetén a teljes fedezet 8 × 2000 + 2 × 8000 = 32 000 Ft. Ez darabonként 3200 Ft súlyozott átlag. A 480 000 Ft fix költség ilyen összetétel mellett 150 darabbal fedezhető.
A termékarány változásakor új átlag kell. A kalkulátor egyetlen egységárból és változó költségből dolgozik, ezért vegyes kosárnál előbb tudatosan állítsd össze a reprezentatív egységet. A kapott eredmény csak a megadott értékesítési arányra vonatkozik.
Ellenőrzések döntés előtt
Minden összeg ugyanarra a hónapra és következetes nettó vagy tényleges költségalapra vonatkozzon. Az eladott mennyiséget használd bevételi alapként: a legyártott, raktáron maradó termék még nem hozott eladási bevételt. Számolj a csomagolással, jutalékkal és a saját adatokból becsült selejttel is.
Ha az eladási ár legfeljebb akkora, mint a változó költség, e modellben nincs olyan pozitív mennyiség, amely fedezi a pozitív fix költséget. Az értékesítés növelése ilyenkor a hiányt is növelheti. Előbb az egységfedezetet kell újragondolni.
A készletbeszerzés és a vevői fizetés időpontja külön pénzforgalmi kérdés. Egy nullszaldós hónapban is lehet átmeneti pénzhiány, ha a beszállítónak előbb fizetsz, mint ahogy a vevő utal. A fedezeti elemzést ezért fizetési naptárral együtt használd.
Források és további olvasás
A nullszaldó képletét és feltételeit az OpenStax fedezetipont-fejezete részletezi. A cikk számpéldái saját, hipotetikus forgatókönyvek; piaci árakat, általános nyereségelvárást és értékesítési ígéretet nem tartalmaznak.