Az önköltség számításánál könnyű az összes közös költséget darabszám szerint szétosztani. Ez akkor működik jól, ha a darabok hasonlóan használják a közös erőforrásokat. Több kis sorozat gyártása viszont több átállást, ellenőrzést és rendelésfeldolgozást igényelhet, mint egyetlen nagy tételé. A tevékenységalapú költségszámítás az ilyen különbségek megértésében segít.
A következő összegek szemléltető feltételezések. Egy vállalkozás valódi ajánlati árához a saját idő- és költségadatait kell összegyűjtenie.
A költség és a tevékenység összerendelése
Elsőként különíts el egy értelmezhető költségcsoportot. Példánkban a havi gyártás-előkészítés költsége 600 000 Ft. Ebbe csak az ide tartozó erőforrásokat vesszük fel. Az alapanyag, a darabonkénti szerelés és a kiszállítás külön soron marad.
Második lépésben válassz olyan mennyiséget, amely érdemben összefügg a költség keletkezésével. Ilyen költségokozó lehet az átállások száma vagy az előkészítésre fordított óra. Az OpenStax tevékenységalapú termékköltség-számításról szóló fejezete a tevékenységcsoportok és a hozzájuk rendelt költségokozók használatát mutatja be.
Tevékenység egységköltsége = költségcsoport összege / összes felhasznált tevékenységegység.
Termékre jutó költség = termék tevékenységigénye × tevékenység egységköltsége.
A számláló Ft/hó, a nevező átállás/hó esetén az eredmény Ft/átállás. Ezután a termék havi átállásszámával szorozva havi forintösszeget kapunk.
Ugyanannyi darab, eltérő sorozatszám
A termékből 1000 darab készül két sorozatban. B termékből szintén 1000 darab, tíz sorozatban. Tegyük fel, hogy minden sorozat azonos erőforrásigényű előkészítést követel. Összesen 12 előkészítés történik, ezért 600 000 / 12 = 50 000 Ft/előkészítés.
| Termék | Darabszám | Előkészítések | Felosztott költség | Előkészítés darabonként |
|---|---|---|---|---|
| A | 1000 | 2 | 100 000 Ft | 100 Ft/db |
| B | 1000 | 10 | 500 000 Ft | 500 Ft/db |
| Összesen | 2000 | 12 | 600 000 Ft | 300 Ft/db átlag |
Egyszerű darabszámos felosztással mindkét termék 300 Ft/db előkészítési költséget kapna. A választott tevékenységi modellben ez A terméket darabonként 200 Ft-tal feljebb, B terméket 200 Ft-tal lejjebb mutatná. A teljes költség mindkét módszernél ugyanannyi; a termékek közötti eloszlás változik.
Ha A közvetlen költsége 900 Ft/db, B közvetlen költsége 1100 Ft/db, az előkészítéssel kiegészített részönköltség 1000 és 1600 Ft/db. Ezek még nem tartalmaznak minden vállalati költséget, így kész eladási árként nem használhatók.
Amikor az óraszám jobb magyarázatot ad
Módosítsuk a feltételezést: A két átállása egyenként öt órát, B tíz átállása egyenként egy órát vesz igénybe. Mindkét termék tíz előkészítési órát használ fel. A 600 000 Ft húsz órára osztva 30 000 Ft/óra, mindkét termékre 300 000 Ft, darabonként 300 Ft jut.
Ebben a modellben az átállások puszta száma gyenge költségokozó lenne. A különbségből látszik, miért kell megmérni a tevékenységet a felosztási szabály kiválasztása előtt. Ha a költség egy része indításonként, más része óránként keletkezik, két költségcsoport is indokolt lehet. Túl sok apró csoport viszont drága adatgyűjtést eredményezhet.
Mire használd az eredményt?
A számítás segíthet minimum sorozatméret, rendelési felár vagy egyszerűbb munkaszervezés vizsgálatában. A projektóradíj-kalkulátor az idő és a pénz összekapcsolásának ellenőrzéséhez adhat általános segítséget, a százalékkalkulátor a termékek költségrészesedéséhez használható.
A felosztott költség és a ténylegesen elkerülhető kiadás között különbség van. Egy sorozat megszüntetése felszabadíthat munkaidőt, miközben a havi bér vagy bérleti díj változatlan marad. Döntéshez azt is írd le, melyik erőforrás csökkenthető, átcsoportosítható vagy használható más munkára.
Végül ellenőrizd a felosztás összegét: a termékekre terhelt összegek összege egyezzen a költségcsoporttal. A kihasználatlan kapacitás kezelését előre rögzítsd. Ha egy gyenge hónap összes állandó költségét néhány darabra osztod, a magas egységköltség a kihasználatlanságot is tartalmazza. Érdemes ezt külön megmutatni a termék szokásos erőforrásigénye mellett.
Tudáspróba
1. Mennyi egy előkészítés költsége 600 000 Ft és tizenkét azonos előkészítés esetén?
- A: 12 000 Ft.
- B: 50 000 Ft.
- C: 600 000 Ft.
2. A tíz előkészítést igénylő, 1000 darabos termék hány Ft/db előkészítési költséget kap az első példában?
- A: 50 Ft/db.
- B: 300 Ft/db.
- C: 500 Ft/db.
3. Melyik adat indokolhatja az óraszám használatát az átállásszám helyett?
- A: Az átállások időigénye jelentősen eltér.
- B: A termékek neve eltér.
- C: Mindkét terméket ugyanazon hónapban gyártják.
Megoldások és következő lépés
1. B. 600 000 / 12 = 50 000 Ft jut egy előkészítésre.
2. C. Tíz alkalom 500 000 Ft, 1000 darabra osztva 500 Ft/db.
3. A. Az eltérő időigény mellett az alkalmak száma eltérő erőforrás-felhasználást takarhat.
0–1 pont: írd fel külön a költségcsoportot, a költségokozót és annak egységét az első rész alapján. 2 pont: készítsd el újra a táblázatot, majd ellenőrizd a 600 000 Ft-os összesent. 3 pont: mérj meg néhány saját előkészítést, és hasonlítsd össze az alkalom- és az óraalapú felosztást.
