Három süteményhez külön bevásárlólistát írva ugyanaz a vaj, liszt vagy cukor több sorban is megjelenhet. Ha minden recept sorát önállóan kerekíted egész csomagra, a közös készletet és a csomagok megoszthatóságát figyelmen kívül hagyod. Jobban követhető lista készül, ha előbb azonos alapanyagonként összeadod az igényt.
Az összevonás előtt a recepteket a ténylegesen készítendő adagra kell átméretezni. Ehhez használható segítség a receptadag-átméretező. A további példában a táblázat már a megtervezett adagok mennyiségeit tartalmazza.
Egy sor egy valóban azonos alapanyag
A példában három recept ugyanazt a fajta lisztet, vajat és cukrot használja. Minden értéket grammban adunk meg. A King Arthur Baking tömegmérési tájékoztatója is a mérleggel követhető összetevőadatokat használja; ez az összesítésnél különösen hasznos, mert megszünteti a különböző térfogati jelölések keverését.
| Hozzávaló | A recept | B recept | C recept | Összesen |
|---|---|---|---|---|
| Azonos liszt | 350 g | 400 g | 250 g | 1000 g |
| Azonos vaj | 180 g | 250 g | 100 g | 530 g |
| Azonos cukor | 120 g | 200 g | 80 g | 400 g |
Két különböző liszttípust akkor is külön sorban hagyj, ha mindkettőt lisztnek nevezed. A receptben meghatározott alapanyagok cseréje külön döntés. Ugyanígy a porcukor és a kristálycukor automatikus összevonása eltakarhat egy tényleges beszerzési igényt.
A készletet csak egyszer vond le
A felhasználható otthoni készlet legyen 150 g liszt, 80 g vaj és 50 g cukor. Ezeket a teljes igényből vonjuk le:
Vásárolandó nettó mennyiség = összesített receptigény − használható készlet, legalább nulla értékkel.
Az eredmény 850 g liszt, 450 g vaj és 350 g cukor. Ha a készlet nagyobb az igénynél, az adott alapanyagból a bevásárlási mennyiség nulla; a negatív eredmény a megmaradó készletet jelzi, vásárlási tételként nem értelmezhető.
A készletet több receptből külön-külön levonva ugyanazt az otthoni 80 g vajat többször használnád fel a számításban. Az egyetlen összesített sor ezt az elszámolási hibát is megelőzi.
Most következhet a csomagok száma
A szemléltető beszerzési lehetőség 1000 g-os lisztet, 250 g-os vajat és 500 g-os cukrot kínál. Kisebb vagy kimérhető mennyiséget ebben a példában nem feltételezünk.
Csomagszám = nettó vásárlási igény ÷ csomagméret, felfelé egészre kerekítve.
| Hozzávaló | Nettó igény | Csomagméret | Csomagszám | Vásárolt mennyiség |
|---|---|---|---|---|
| Liszt | 850 g | 1000 g | 1 | 1000 g |
| Vaj | 450 g | 250 g | 2 | 500 g |
| Cukor | 350 g | 500 g | 1 | 500 g |
Az összes recept után 150 g liszt, 50 g vaj és 150 g cukor marad. A maradék képlete: korábbi készlet + vásárlás − teljes receptigény. Ezek az értékek következő listád kiinduló készletadatai lehetnek, ha addig valóban rendelkezésre állnak.
Mi történne recepten belüli kerekítéssel?
Az A recept 180 g vaját önállóan egy 250 g-os csomagra kerekítenéd. A B recept 250 g-ja további egy csomagot, a C recept 100 g-ja újabb egyet kérne. Így három csomag, 750 g vaj kerülne a listára az összesített módszer két csomagja helyett.
A különbség egy 250 g-os csomag. A receptenként félretett maradékok közös használata és a már otthon levő mennyiség együttesen teszi láthatóvá, hogy két csomag elegendő. A grafikus számológéppel az összegek és a várható maradékok könnyen ellenőrizhetők.
Második terv: a C receptből dupla adag készül
Az új teljes igény 1250 g liszt, 630 g vaj és 480 g cukor. A változatlan otthoni készlet levonása után 1100 g lisztet, 550 g vajat és 430 g cukrot kell beszerezni.
A megadott csomagméretekkel két liszt, három vaj és egy cukor szükséges. Az elkészítés után 900 g liszt, 200 g vaj és 70 g cukor maradna. Az extra adag több csomaghatárt is átlépett, ezért a vásárlás ugrásszerűen nőtt, bár az összetevőigény csak a C recept egyszeri mennyiségével emelkedett.
A listát a valós felhasználásra készítsd
Csak azt a készletet számítsd be, amely ténylegesen elérhető ehhez a főzéshez. A másik étkezéshez már félretett alapanyag külön foglalás. A mérhető maradék megbízhatóbb kiindulás, mint a csomagolás eredeti címkéje.
Végül az azonos alapanyagokhoz tartozó összes sort ellenőrizd még egyszer. A díszítés, töltelék és bevonat saját receptje külön is kérhet ugyanabból az összetevőből. Az összesítés csak akkor teljes, ha ezek mennyisége is szerepel benne.
Források
Tudáspróba
1. Mikor érdemes egész csomagra kerekíteni?
- A) Minden recept minden során külön.
- B) Az azonos alapanyagok összesítése és a készlet levonása után.
- C) Még a receptek átméretezése előtt.
2. Hány 250 g-os vajcsomag kell 450 g nettó vásárlási igényhez?
- A) 1.
- B) 2.
- C) 3.
3. Mennyi vaj marad 80 g kezdeti készlet, 500 g vásárlás és 530 g felhasználás után?
- A) 50 g.
- B) 30 g.
- C) 130 g.
Megoldások és következő lépés
1. B. A közös készlet és a csomagok megoszthatósága az összesített nettó igénynél kezelhető.
2. B. Két csomag 500 g, ami fedezi a 450 g-os hiányt.
3. A. 80 + 500 − 530 = 50 g a várható maradék.
Minden helyes válasz 1 pont. 0–1 pont: Írd egységes mértékegységben külön sorba a valóban azonos hozzávalókat. 2 pont: A nettó igény és csomagszám mellett számold ki a felhasználás utáni maradékot is. 3 pont: A tényleges adagokra és szabad készletre építve véglegesíts egyetlen közös bevásárlólistát.
