Változó vastagságú vakolásnál a falat célszerű olyan részekre osztani, amelyekhez külön átlagvastagság rendelhető. Minden rész anyagigényét a saját felületével és vastagságával számold ki, majd add össze a tömegeket. A falon mért néhány mélység egyszerű átlaga csak akkor jó közelítés, ha a mérési pontok azonos nagyságú felületrészeket képviselnek.
A számítás a beszerzendő szárazanyag mennyiségét becsüli. A választott vakolat megengedett rétegvastagságát, az alapfelület előkészítését és a bedolgozás módját a termék saját adatlapja határozza meg. A képletben szereplő vastagság helyes mennyiséget adhat, miközben az adott termékhez mégsem megengedett.
Az adatlap egységét először ellenőrizd
Szárazanyag kg = felület m² × vastagság mm × fajlagos szükséglet kg/m²/mm.
Ha a gyártó centiméterre adja meg az értéket, az átváltás kötelező. A Baumit MPI 25 termékoldalán például körülbelül 13 kg/m²/cm anyagszükséglet szerepel. Ez 13 ÷ 10 = 1,3 kg/m²/mm. A centiméteres 13-as számot milliméteres vastagság mellé írva tízszeres tömeget kapnál.
Az alábbi saját példában ezt a fajlagos értéket és 40 kg-os zsákot használunk. A megadott falterületek és vastagságok szemléltető helyszíni adatok. A rendeléshez a ténylegesen választott kiszerelést és termékváltozatot is ellenőrizd.
Három felületrész összesítése
Legyen 22 m² falrész 10 mm, további 9 m² 15 mm, végül 5 m² 22 mm átlagvastagságú. Az összfelület 22 + 9 + 5 = 36 m².
| Felületrész | Vastagság | Számított anyag |
|---|---|---|
| 22 m² | 10 mm | 286,00 kg |
| 9 m² | 15 mm | 175,50 kg |
| 5 m² | 22 mm | 143,00 kg |
Az első sor számítása például 22 × 10 × 1,3 = 286 kg. Az alapmennyiség összesen 604,50 kg. Feltételezett 8% munkaveszteségi ráhagyással 604,50 × 1,08 = 652,86 kg adódik. Ez 652,86 ÷ 40 = 16,3215 zsák, így 17 egész zsák, azaz 680 kg a beszerzési mennyiség. A felkerekített készlet és a ráhagyásos becslés különbsége 27,14 kg.
A maradékot itt a rendelési kerekítésből számítottuk. A ténylegesen megmaradó bontatlan zsákok száma a bedolgozott mennyiségtől függ, ezért a 27,14 kg-ot ne tekintsd előre biztosan visszavihető készletnek.
Milyen átlag kerüljön a kalkulátorba?
Ha az eszköz egyetlen területet és egyetlen vastagságot kér, használd a felülettel súlyozott átlagot:
Átlagvastagság = (22 × 10 + 9 × 15 + 5 × 22) ÷ 36 = 12,9167 mm.
A 36 m² × 12,9167 mm × 1,3 számítás ugyanazt a 604,50 kg körüli tömeget adja. A három vastagság egyszerű átlaga viszont (10 + 15 + 22) ÷ 3 = 15,6667 mm lenne. Ez az 5 m²-es vastag résznek ugyanakkora súlyt adna, mint a 22 m²-es vékonyabb résznek, így túlbecsülné az anyagigényt.
A számlálás közben őrizd meg a súlyozott összeg pontosságát; a megjelenített négy tizedesnél pontosabb átlagot is használhatsz. Egész zsákra a végén kerekíts. Az egyes falrészek külön zsákra kerekítése akkor indokolt, ha eltérő anyag, külön munkaszakasz vagy valóban elkülönített beszerzés tartozik hozzájuk.
A mélyebb hibát külön jelöld
Egy kicsi, mélyebb üreg könnyen elveszik a teljes fal átlagában. Mennyiségben kevés anyagot jelenthet, mégis más javítási eljárást igényelhet. A teljes felület átlaga mellett ezért tartsd meg a helyi minimumot és maximumot is. A kivitelezési megfelelőséget ezek és a gyártói rétegvastagsági határok alapján kell megvizsgálni.
A vakolatszükséglet-kalkulátorban a példához 36 m² területet, 12,9167 mm átlagot, 1,3 kg/m²/mm fajlagos igényt, 40 kg-os zsákot és 8% ráhagyást adj meg. A helyszíni feljegyzésben a három részt külön őrizd meg. Így egy új mérés után pontosan azt a sort javíthatod, amelyik megváltozott.