A vállalkozói óradíj kiszámításánál először azt kell tisztázni, hány órát tudsz ténylegesen eladni. Egy nyolcórás munkanapba ügyfélszerzés, egyeztetés, számlázás, tanulás és javítás is belefér. Ezek idejére is szükséged van bevételre. Ha a teljes naptári kapacitással osztod el a havi pénzigényt, könnyen olyan ajánlat születik, amely folyamatos munkával is kevés bevételt hoz.
Az alábbi összegek szemléltető tervezési adatok. Saját költségeiddel és időméréseiddel helyettesítsd őket. Az óradíj számítása belső döntést támogat; a ténylegesen elérhető árat az ügyfélnek nyújtott eredmény, a vállalt felelősség és a piaci helyzet is befolyásolja.
Mennyi időd értékesíthető egy évben?
Indulj ki egy saját éves munkanaptárból. A példában 220 rendelkezésre álló munkanap szerepel, napi hét munkaórával. Ez 1540 óra. Ebből előre elkülönítünk 280 órát adminisztrációra, 220 órát értékesítésre és ajánlatadásra, 160 órát szakmai fejlődésre, 80 órát belső fejlesztésre. Az értékesíthető kapacitás így 800 óra évente.
A havi átlag 800 / 12 = 66,67 óra. A 220 nap és a hét óra szabad feltételezés: szabadságot, ünnepnapot és kiesést a saját naptárad szerint rendezz. Az éves osztás azért hasznos, mert a gyengébb hónapokat is ugyanannak a működésnek a részeként látod.
Különbséget kell tenni a felhasznált és a számlázható idő között. Egy projektre fordított, szerződésen kívüli javítás tényleges munka. Ha a megrendelőnek már nem számlázható, attól még csökkenti a szabad kapacitásodat. A kapacitáskihasználtság-kalkulátorban ezt külön értékekként vizsgálhatod.
Miből álljon a havi pénzigény?
Írd össze a személyes megélhetésre szükséges összeget, a vállalkozás rendszeres kiadásait és a ritkábban jelentkező működési tételeket. Egy évente fizetett szoftver vagy biztosítás havi átlaga az éves összeg tizenketted része. A tényleges fizetés időpontját a pénzforgalmi tervben továbbra is külön kell követni.
A szemléltető vállalkozás havi személyes jövedelemigénye 600 000 Ft, működési költsége 240 000 Ft. Az induló összeg 840 000 Ft. A kalkulátorban 20% adó- és járuléktartalékot, majd 10% profit- és fejlesztési ráhagyást használunk. Ezek saját becslések, semmilyen adózási forma hivatalos kulcsát nem jelentik.
A vállalkozói óradíj-kalkulátor modelljében a havi bevételi szükséglet:
840 000 / (1 − 0,20) × (1 + 0,10) = 1 155 000 Ft.
A százalékok alapja számít. A 20%-os tartalék miatt itt 0,80-nal osztunk; a 10%-os fejlesztési ráhagyás az így kapott összegre kerül. Ez tervezési egyszerűsítés. A tényleges adók, levonható költségek, tulajdonosi jövedelem és pénzkivét szabályait a saját könyvelési adataiddal egyeztesd.
Három kihasználtság, három óradíj
Azonos, havi 1 155 000 Ft-os bevételi igénnyel három helyzetet számolunk végig. Ötven számlázható óra esetén a szükséges óradíj 23 100 Ft. Hetven óránál 16 500 Ft, kilencven óránál 12 833,33 Ft. Mindhárom érték ugyanabból a havi pénzigényből következik.
A kilencvenórás terv csak akkor használható, ha a munkát valóban meg tudod szerezni, teljesíteni és számlázni. A naptárban szabadon maradó idő önmagában még nem megrendelés. A kapacitásnak és a keresletnek egyszerre kell rendelkezésre állnia.
Ha 16 500 Ft-os óradíjjal végül ötven órát számlázol, a bevétel 825 000 Ft lesz. Ez 330 000 Ft-tal marad el a tervezett 1 155 000 Ft-tól. Innen pontosan látható, mekkora eltérést okozott a kihasználtság. A megoldás lehet más ügyfélösszetétel, pontosabb terjedelem, több értékesítés vagy az ár módosítása; ezek hatását külön számold újra.
Az éves naptárból kapott 66,67 órás átlag mellett a példabeli minimum 17 325 Ft óránként. Az összeget ajánlati használat előtt értelmes árszintre kerekítheted, az eredeti számítást pedig őrizd meg összehasonlításnak.
Hogyan lesz óradíjból projektár?
Tegyük fel, hogy egy feladat becslése 24 óra, a választott óradíj 16 500 Ft. A munkadíj 396 000 Ft. Ehhez 40 000 Ft közvetlen beszerzés és 10% kockázati ráhagyás társul. A nettó projektár (396 000 + 40 000) × 1,10 = 479 600 Ft.
A projektár-kalkulátor ugyanilyen logikával kezeli a munkaórát, a közvetlen költséget és a ráhagyást. A ráhagyás alapját mindig ellenőrizd: ebben a példában a munkadíj és a beszerzés együttes összege növekszik tíz százalékkal. A számlázáshoz szükséges áfabeállítást a saját helyzeted alapján add meg.
Az ajánlatban rögzítsd a kézzelfogható teljesítést, az átadott anyagokat, a javítási köröket és az ügyfél közreműködésének határidejét. Egy óraszám pontossága a feladat leírásától függ. Ha a követelmények később bővülnek, az új munkát külön becsüld meg.
A belső óradíjszámítás fix projektár mellett is használható. Utólag a tényleges ráfordítással összevetve megmutatja, mely munkáknál volt megfelelő a becslés, és melyeknél maradt ki rendszeresen egy feladat.
Mely költséget számolod kétszer?
Gyakori hiba, hogy a havi rezsiben szereplő szoftver költsége minden projektben teljes összeggel újra megjelenik. Hasonló gondot okoz, ha az óradíj már tartalmaz géphasználatot, majd ugyanazt ismét gépóradíjként terheled az ajánlatra. A tételes költséglista mellé ezért írd oda, hol térül meg az adott összeg.
A személyes jövedelemigényt is egyetlen helyen kezeld. Ha alkalmazotti bérek részeként már beépítetted a saját munkád teljes költségét, a jövedelem mező újabb kitöltése duplázást okozhat. A modell választását dokumentáld, és a következő felülvizsgálatnál ugyanazon a logikán maradj.
A fejlesztési ráhagyás tervezett keret. A bankszámlán maradó összeg ettől eltérhet, például késedelmes fizetés vagy előre kifizetett eszköz miatt. Az óradíj mellett ezért a számlák pénzügyi teljesülését is figyeld.
Mit mérj a következő hónapban?
Egy hónapon át külön rögzítsd a szerződés szerint számlázható munkát, az ügyfélszerzést, az adminisztrációt és a saját hibából eredő javítást. Nem szükséges percenként bonyolult rendszert vezetni; a következetes kategóriák többet érnek a ritkán kitöltött részletes naplónál.
A hónap végén ellenőrizd, hány óra vált számlává, és a számlákból mennyi folyt be. A három szám külön kérdésre válaszol. A ledolgozott idő a kapacitást, a számlázás az értékesített teljesítést, a beérkezett összeg a pénzhelyzetet mutatja.
Érdemes feljegyezni a becsült és a tényleges projektidő arányát is. Ha három hasonló munka rendre 25%-kal hosszabb, a következő ajánlat becslését már ezzel a tapasztalattal készítsd. Egy kiugró nehéz projektet viszont ne tegyél automatikusan minden későbbi munka alapjává.
Források és módszertani háttér
A költségek működési volumenhez való viszonyát az OpenStax költségviselkedési fejezete tárgyalja. Az egyszeri és ismétlődő vállalkozási kiadások elkülönítéséhez az SBA vállalkozástervezési útmutatója ad háttéranyagot. Az óraszámok, árak és tartalékszázalékok e cikk saját, szemléltető feltételezései.