Száz kiültethető palántához gyakran száznál több magot kell elvetni. A tervezésben a csírázási arány, a kikelt növények későbbi megmaradása és a kívánt tartalék külön tényező. A kalkulációból várható darabszámot kapsz, amely segít a beszerzésben és a helyigény felmérésében. A tényleges eredményt a vetőmag és a nevelés körülményei együtt alakítják, ezért a saját próba és a követhető feljegyzés sokat javít a terven.
Csírázási arány saját próbából
A csírázási arány képlete: kicsírázott magok / próbába tett magok × 100. Ha 50 magból 42 csírázik ki az adott feltételek mellett, az eredmény 84 százalék. Egyetlen további kicsírázott mag ebben a próbában 2 százalékpontot változtatna az eredményen. A szám ezért a minta nagyságával együtt értelmezhető.
A University of Maryland Extension csírázási problémákról szóló útmutatója nedves papíros próbát is bemutat bizonytalan vetőmaghoz. A vizsgálat idejét és körülményeit a faj igényeihez kell igazítani. A próbában tapasztalt csírázás és a kertben látható kelés eltérhet, mert a talajban további feltételek hatnak a növényre.
A mintát a ténylegesen felhasználni tervezett tételből vedd. A különböző fajtákat, csomagokat és tárolási előzményeket külön kezeld. Ha az egyik zacskóban 95, a másikban 60 százalékos eredményt mértél, a két tétel összeöntése előtt ismerned kell az arányukat a közös tervhez.
A csírázás utáni megmaradás másik arány
A nevelési megmaradás azt fejezi ki, hogy a már kicsírázott vagy a saját nyilvántartásod szerint kikelt növények mekkora része jut el a kívánt állapotig. Ha 90 kikelt növényből 81 megfelelő palánta marad, ez 81 / 90 = 90 százalék. Ez az arány a csírázási arány után következik.
A példában 80 százalékos csírázással és 90 százalékos nevelési megmaradással számolsz. Egy elvetett maghoz átlagosan 0,8 × 0,9 = 0,72 megfelelő palánta tartozik a modellben. A teljes kiesés így 28 százalék. A 20 és 10 százalék egyszerű összeadása 30 százalékot adna, de a két veszteség alapja eltér.
A University of Minnesota palántanevelési útmutatója külön tárgyalja a vetést, a kelés feltételeit és a palánták további gondozását. A számításban is hasznos megtartani ezt a tagolást. Ha a saját teljes, magtól kiültethető növényig mért arányodat használod, akkor mellé további nevelési veszteséget már ne számolj el ugyanarra a szakaszra.
A cél növényszámból visszafelé osztunk
Száz megfelelő palántához 0,72 összesített megmaradási aránnyal 100 / 0,72 = körülbelül 138,89 mag szükséges várható érték alapján. Egész magokkal 139-et tervezel. Ha a célhoz 10 százalék növénytartalékot is szeretnél, előbb 100 × 1,1 = 110 várható palántára emeled a tervet.
A szükséges mag ekkor 110 / 0,72 = körülbelül 152,78, tehát 153 darab. A vetőmagmennyiség-kalkulátor ezt a sorrendet használja: a tartalék a cél növényszámra rakódik, ezután oszt a csírázási és megmaradási aránnyal, végül egész magra kerekít.
Egy 70 százalékos csírázási aránynál a száz növényhez szükséges mennyiség pusztán a csírázással számolva 100 / 0,7 = körülbelül 142,86 mag. A százhoz hozzáadott 30 százalék csak 130 magot adna, amelynek várható csíraszáma 91. A kiesés pótlását tehát a megtartási aránnyal történő osztás adja meg pontosan.
A várható érték nem biztosított darabszám
A 153 elvetett mag és a feltételezett 0,72 összesített arány szorzata 110,16. Ez matematikai várható darabszám. A tényleges eredmény egész szám lesz, és lehet kevesebb vagy több. A 10 százalékos tartalékból nem következik 90 vagy 95 százalékos teljesítési valószínűség.
Különösen figyelj a közös károkra. Ha egy egész tálca kiszárad vagy más azonos körülmény az összes növényt érinti, az esemény nem sok egymástól független apró kiesésként viselkedik. A pusztán százalékokkal számoló tervező nem modellezi ezt. A több mag rendelése a nevelési feltételek ellenőrzését nem váltja ki.
A csírázási arány kalkulátorában a saját próba eredményét külön kiszámolhatod. Az ott kapott arányt azonos tételhez és hasonló körülményekhez használd tovább. A próbában mért 100 százalék sem bizonyítja, hogy a teljes csomag minden magja kikel majd.
Az egész csomag és a tálca kapacitása újabb kerekítés
Ha egy csomag 40 magot tartalmaz, a 153 magos tervhez 153 / 40 = 3,825 csomag tartozik. Négy csomagot vásárolsz, összesen 160 maggal. A beszerzési maradék 7 mag. A megvásárolt mennyiség és az elvetni tervezett mennyiség tehát itt is külön adat.
Ha tálcánként 60 helyet használsz, és a választott nevelési módban minden tervezett mag külön helyre kerül, 153 maghoz három ilyen tálca kapacitása kell. A harmadik részben marad üres. Több mag egy helyre vetése esetén a helyigényt és a későbbi ritkítást külön tervben kezeld; az egy helyen kikelő növények száma nem azonos a végül kiültetett helyek számával.
Tömegre árult vetőmagnál a csomag darabszáma nem mindig ismert. A grammot saját mérés vagy megbízható, az adott tételre érvényes magtömeg alapján lehet darabra váltani. Egy másik faj vagy eltérő tétel általános mag/gramm értéke téves csomagszámot eredményezhet.
Vizsgáld meg, mi történik gyengébb csírázásnál
A száz növényes célhoz és 10 százalék tartalékhoz, 90 százalék nevelési megmaradással 80 százalékos csírázásnál 153 mag kellett. Ha a csírázás csak 70 százalék, az új igény 110 / (0,7 × 0,9) = körülbelül 174,60 mag, tehát 175 darab. Negyvenes csomagból ez már öt csomag.
Ez a két változat megmutatja, hogy a csírázási bizonytalanság a rendelést is megváltoztatja. Ha mindkét eset ugyanannyi csomagot adna, a beszerzés kevésbé lenne érzékeny erre az eltérésre. A magasabb vásárolt darabszám mellett azonban a nevelési helyet és az időt is ellenőrizni kell.
Több próba összesítésekor a magdarabszámokat add össze. Egy 20 magos próbában 16, egy 80 magosban 72 csírázott ki: együtt 88 / 100 = 88 százalék az eredmény. A két százalék egyszerű átlaga 85 lenne, ami az eltérő mintanagyság miatt más súlyozást jelent.
A mennyiséghez időzítési terv is tartozik
A csírázási idő kalkulátorába a saját vetőmaghoz megadott kelési időtartományt írhatod be. A program ebből naptári ablakot készít. A megadott tartomány a vetés valós körülményei mellett értelmezhető; egy korábbi eredmény kedvezőtlenebb hőmérsékleten eltolódhat.
A palántanevelés időzítője a saját tervezett kiültetési dátumodból és nevelési idődből segít visszaszámolni. A teljes tervhez rögzítsd a növényt, a tételt, a csírázási próbát, az elvetendő darabszámot és a helyigényt. Amikor elérkezik a kiültetés, írd mellé a ténylegesen megfelelő palánták számát. A következő vetéshez így már a saját teljes nevelési eredményedből indulhatsz.