A villanyszámla növekedéséből önmagában nem látszik, hogy több áram fogyott-e, vagy az elszámolt egységár és a díjszerkezet változott. A két kérdés eltérő teendőt kíván. A fogyasztás csökkentésének hatását csak akkor látod tisztán, ha az árváltozást külön soron tartod.
Az alábbi összegek saját, szemléltető feltételezések. Nem magyar szolgáltatói tarifák és nem számlázási tanácsok. A saját elszámolásból ugyanahhoz az időszakhoz tartozó fogyasztást, egységárat, adótartalmat és fix díjat kell kiolvasni.
Két teljes költséget hasonlíts össze
A havi terv legyen 250 kWh, egységára 50 Ft/kWh, a külön fix díj pedig 500 Ft. A tervezett fogyasztási költség 12 500 Ft, a teljes terv 13 000 Ft.
A tényleges időszakban 300 kWh fogyott, 60 Ft/kWh egységárral és 700 Ft fix díjjal. A fogyasztási rész 18 000 Ft, a teljes költség 18 700 Ft. Az eltérés 5700 Ft, ami a 13 000 Ft-os tervhez képest körülbelül 43,85% növekedés.
Ez még összesítés. Ahhoz, hogy eldöntsd, mit érdemes vizsgálni, fel kell bontani az 5700 Ft-ot egymással átfedésmentes részekre.
Először csak a fogyasztást változtasd meg
Tartsd meg az 50 Ft/kWh tervezett árat, és számold ki rajta a tényleges 300 kWh-t. Az eredmény 15 000 Ft. A terv fogyasztási részéhez képest 15 000 − 12 500 = 2500 Ft a mennyiségi eltérés.
Ugyanez közvetlenül: (300 − 250) × 50 = 2500 Ft. Ezzel azt kérdeztük, mennyibe került volna az 50 kWh többlet a tervben használt áron. Ez a választott bontási sorrend egyik feltétele.
Ezután a 300 kWh tényleges fogyasztáson változtasd meg az árat 50-ről 60 Ft-ra. A különbség 300 × 10 = 3000 Ft. Végül a fix díj 700 − 500 = 200 Ft-tal nőtt.
A három rész összege 2500 + 3000 + 200 = 5700 Ft, pontosan a teljes eltérés. Az OpenStax rugalmas költségtervezési fejezete is elkülöníti az aktivitási szinthez igazított összehasonlítást; a fenti háztartási adatsor saját példa.
Más sorrendben más részeredmény születik
Ha először a terv szerinti 250 kWh-n változtatod meg az árat, az árhatás 250 × 10 = 2500 Ft. Ezután a többlet 50 kWh-t már 60 Ft-tal értékeled, ezért a mennyiségi rész 3000 Ft.
A végösszeg mindkét sorrendben azonos. Az ár és a mennyiség együttes változásából adódó 500 Ft másik részbe kerül. Ezért a havi jelentésben következetesen ugyanazt a sorrendet használd, és a címben nevezd meg az alapárat.
Az időszak és a számlatípus legyen összevethető
Egy 28 napos terv és egy 35 napos tényleges elszámolás közvetlen összehasonlítása további magyarázatot igényel. Az előző példában az időszak azonos volt. Hosszabb időszaknál a napi átlagot is érdemes megmutatni, de a fix díjat a szerződés szerinti szabállyal kezeld.
A háztartási terv–tény követőben külön soron őrizheted a költséget. Az áramfogyasztás-kalkulátor az egyes készülékek becsült használatát segít ellenőrizni. A számlán mért összfogyasztás eltérését ettől még nem rendeli automatikusan egy konkrét készülékhez.
Gyakori kérdések
Többsávos díjnál használhatok egyetlen átlagárat?
Összesítő ellenőrzéshez igen, ha megnevezed az átlagár képzését. A sávok közötti átrendeződést külön bontás nélkül nem látod belőle.
A részszámla összege ugyanaz, mint a tényleges fogyasztási költség?
Ezt a saját számlán kell tisztázni. Egy becslésen vagy átalányon alapuló részszámla nem feltétlenül az adott hónap megmért fogyasztását mutatja.
A 43,85%-os növekedést a fogyasztás okozta?
Csak részben. A példában a fogyasztás 20%-kal nőtt, az egységár szintén 20%-kal, és a fix díj is megváltozott.