A magasabb árbevétel mögött több eladott darab, más termékösszetétel vagy eltérő ár is állhat. A három tényezőből eltérő következő lépés adódik. Az áremelésből származó növekedés például más kapacitásigénnyel járhat, mint ugyanakkora bevételi többlet sok új darab eladásából. A változás bontása ezért hasznos vezetői ellenőrzés.
A százalékos változás megadja a teljes eltérést. Az alábbi saját levezetés ezt termékszintű mennyiségekre és árakra bontja. Minden összeg azonos pénznemű, áfa nélküli bevétel; visszárut és külön szállítási díjat most nem szerepeltetünk.
Először ellenőrizd a két összes bevételt
Az alapidőszakban A termékből száz darabot adtunk el 1000 Ft-ért, B-ből ötvenet 2000 Ft-ért. A bevétel 200 000 Ft, az összes mennyiség 150 darab.
A következő időszakban A-ból nyolcvan darab fogyott 1100 Ft-os áron, B-ből nyolcvan darab 1800 Ft-ért. A bevétel 80 × 1100 + 80 × 1800 = 232 000 Ft, a mennyiség 160 darab. A növekedés 32 000 Ft, vagyis 16%.
Változtasd meg először csak a mennyiségeket
Tartsd meg a régi árakat, de alkalmazd az új darabszámokat. Így 80 × 1000 + 80 × 2000 = 240 000 Ft adódik. A kiinduló 200 000 Ft-hoz képest a mennyiségek és a termékösszetétel együtt 40 000 Ft-tal növelték volna az árbevételt.
Ezután állítsd át az árakat is az új értékekre. A termék árváltozásának hatása 80 × 100 = 8000 Ft, B terméké 80 × (−200) = −16 000 Ft. A közös árhatás −8000 Ft. A két lépés összege 40 000 − 8000 = 32 000 Ft, pontosan a tényleges változás.
Válaszd külön a volument és az összetételt
A régi termékmixben az átlagár 200 000/150 = 1333,33 Ft/darab, a számolásban a kerekítetlen értékkel. Ha a 160 darabot ugyanilyen arányban értékesítettük volna, régi árakon 213 333,33 Ft bevételt kapnánk.
A tiszta volumennövekedés hatása ezért 13 333,33 Ft. Az új összetétel régi árakon már 240 000 Ft-ot ad, így a mixhatás 26 666,67 Ft. Összeadva a volumen, a mix és az ár hatását: 13 333,33 + 26 666,67 − 8000 = 32 000 Ft.
A B termék aránya egyharmadról egykettedre nőtt. Mivel annak régi egységára magasabb volt, az összetételváltás bevételnövelő hatású. Ez a megállapítás a bevételre vonatkozik; a két termék költségének ismerete nélkül a profithatást még nem ismerjük.
A bontás sorrendjét is dokumentáld
Ha először az árakat változtatod meg, és csak utána a mennyiségeket, a két köztes hatás más szám lehet. A végső összeg ugyanaz marad, de az együttes ár–mennyiség változás hozzárendelése eltér. Emiatt különböző időszakoknál azonos sorrendet használj.
A rugalmas költségvetési szemlélet is segít elkülöníteni az aktivitási szint és a fajlagos értékek változását. A most bemutatott, háromlépcsős bevételbontás saját képlet- és adatpélda.
A munkalaphoz termékenként régi és új darabszám, valamint tényleges átlagár kell. Egyszeri akciókat, devizahatást és újonnan megjelenő termékeket külön jelölj. A már nem értékesített és az új termékeknél a hiányzó bázisárat ne töltsd ki kitalált számmal; ezeket külön változási sorban lehet átláthatóan bemutatni.
Gyakori kérdések
Az átlagár emelkedése bizonyítja az áremelést?
Nem feltétlenül. A drágább termékek arányának növekedése változatlan egyedi árak mellett is emelheti az átlagárat.
Miért használunk kerekítetlen átlagot közben?
Azért, hogy a részhatások összege pontosan visszaadja a teljes változást. Kerekíteni a megjelenítés végén érdemes.
Ugyanez profitra is kiszámolható?
Kiegészíthető termékfedezetekkel és költségváltozásokkal. A bevételbontásból önmagában nem következik a nyereség változása.