A tízmilliós havi forgalom önmagában keveset mond arról, mennyit keres a vállalkozás. Számít, hogy miből jött össze, mennyibe került az eladott áru, és milyen további kiadást hozott minden rendelés. Két azonos bevételű hónap eredménye között jelentős különbség lehet akkor is, ha közben változatlan maradt a bérleti díj és a létszám.
A termékmix azt mutatja meg, milyen arányban áll össze az értékesítés a különböző termékekből vagy termékcsoportokból. Ebben a cikkben a forgalmon belüli arányokat használjuk. A példák szemléltető számítások, minden ár áfa nélküli összeg. A le nem vonható áfa és az eltérő számviteli kezelés külön költségadatot igényelne.
Előbb nevezd meg, milyen maradványt számolsz
Az árréstömeg az értékesítés árbevétele és az eladott áruk beszerzési értéke közötti különbség. Ebből még többféle kiadást kell fedezned. Ha levonod az adott eladásokkal együtt változó további költségeket, megkapod az itt használt fedezeti összeget. A két számot érdemes külön oszlopban tartani.
Ilyen további tétel lehet a csomagolás, a rendeléshez kapcsolódó jutalék vagy az átvállalt szállítás. Ugyanazt a költséget egyszer vond le. Ha a beszerzési értékben már szerepel egy szállítási tétel, a következő sorban újra elszámolva túl alacsony eredményt kapsz.
A százalékos árrés és a haszonkulcs különbségét az eladási ár és kedvezmény számításáról szóló útmutató részletezi. Most a termékenként kiszámolt összegeket visszük tovább a teljes választékra. A cél annak ellenőrzése, hogy a hónap végén maradó összeg hogyan változik az értékesítési összetétellel.
Első példa: ugyanaz a tízmillió, eltérő összetétel
Tegyük fel, hogy két termékcsoportod van. Az A csoport árrésszintje 20%, a B csoporté 50%. Ezek már az eladási árhoz viszonyított arányok. Az első változatban hatmillió forint bevétel érkezik az A, négymillió a B csoportból. A másodikban ez négy-, illetve hatmillióra módosul.
| Tétel | Első összetétel | Második összetétel |
|---|---|---|
| A csoport bevétele | 6 000 000 Ft | 4 000 000 Ft |
| A csoport árréstömege, 20% | 1 200 000 Ft | 800 000 Ft |
| B csoport bevétele | 4 000 000 Ft | 6 000 000 Ft |
| B csoport árréstömege, 50% | 2 000 000 Ft | 3 000 000 Ft |
| Összes bevétel | 10 000 000 Ft | 10 000 000 Ft |
| Összes árréstömeg | 3 200 000 Ft | 3 800 000 Ft |
Az első változat számítása: 6 000 000 × 0,20 + 4 000 000 × 0,50 = 3 200 000 Ft. A másodiké: 4 000 000 × 0,20 + 6 000 000 × 0,50 = 3 800 000 Ft.
Ugyanakkora forgalomnál 600 000 forinttal több az árréstömeg. Az összesített árrésszint 32%-ról 38%-ra emelkedik. A két termékcsoport százalékának egyszerű átlaga mindkét esetben 35% lenne; ez egyik tényleges összetételt sem írja le. Az összesített arányt a teljes árréstömeg és a teljes bevétel hányadosából számold.
A jobb árrés mellé nézd oda a kiszolgálást is
Folytassuk ugyanazt a példát. Az A csoport további változó költsége legyen a bevétel 5%-a, a B csoporté 12%-a. Ezek kizárólag az előző táblázatban még le nem vont kiadások. Az első összetételnél 6 000 000 × 0,05 + 4 000 000 × 0,12 = 780 000 Ft adódik.
A másodiknál ugyanez 4 000 000 × 0,05 + 6 000 000 × 0,12 = 920 000 Ft. A fedezet így az első esetben 2 420 000, a másodikban 2 880 000 forint. Az előny tehát 460 000 forintra csökken, amint a kiszolgálás többletköltségét is figyelembe vesszük.
Ha az adott hónap ide sorolt fix működési költsége mindkét változatban 1 800 000 forint, a modell szerinti maradvány 620 000 és 1 080 000 forint. Ez a felsorolt költségek utáni eredmény; a tulajdonos elkölthető jövedelméhez további tételek és adók tartozhatnak.
A jobb összetétel megvalósíthatóságát külön vizsgáld. Van elég kereslet a B termékekre? Ugyanannyi raktári időt igényelnek? Változatlan marad a beszerzési ár? Ha a nagyobb mennyiséghez új munkatárs vagy több raktárhely szükséges, módosul a fix költség feltételezése. Ekkor az új tervet ezekkel az adatokkal kell összevetned a régivel.
Második példa: hány plusz darabot kér egy akció?
Most egy önálló termékből indulunk ki, az előző termékcsoportoktól független feltételekkel. A nettó eladási ár 20 000 forint, a beszerzés 10 000 forint, az egyéb változó költség darabonként 2 000 forint. Egy értékesítés fedezete így 8 000 forint. Száz eladás összesen 800 000 forintot hagy a további kiadásokra.
Tízszázalékos árengedménynél az eladási ár 18 000 forintra csökken. Feltételezzük, hogy a beszerzési és a darabonkénti további költség változatlan. Az új fedezet 18 000 − 10 000 − 2 000 = 6 000 Ft darabonként.
A korábbi 800 000 forinthoz 800 000 / 6 000 = 133,333… eladás kellene. Egész terméket értékesítve legalább 134 darabbal számolj. Ez 34%-kal több eladás, és 134 × 6 000 = 804 000 Ft fedezet. A 10%-os árcsökkentés tehát ebben a modellben legalább 34%-os darabszám-emelkedést kíván a korábbi fedezet eléréséhez.
Ha az akcióhoz további 80 000 forint egyszeri reklámkiadás társul, ezt is be kell hozni. Az új számítás (800 000 + 80 000) / 6 000 = 146,666…, vagyis legalább 147 darab. Ekkor a reklám levonása után 147 × 6 000 − 80 000 = 802 000 Ft marad. Ez csak számszerű követelmény: a számításból nem következik, hogy a kereslet valóban eléri ezt a mennyiséget.
Így értékeld a saját termékmixedet
Válassz azonos hosszúságú időszakokat, és termékcsoportonként rögzítsd a tényleges eladási árat, a darabszámot, a beszerzési értéket és a további változó költséget. A visszárut és a később jóváírt kedvezményt következetesen ugyanahhoz az időszakhoz rendeld. Egy listaárakkal készített kimutatás könnyen szebb lesz a tényleges értékesítésnél.
Az árrés- és haszonkulcskalkulátor az egyes termékek ár- és költségviszonyának ellenőrzésére használható. A teljes termékmixet és az akció többletdarabszámát a fenti módon, saját összesítőben számold tovább. Az eszköz nem olvassa be automatikusan a bolt eladásait.
Akciónál előbb írd le, mihez hasonlítasz. A korábbi száz eladás akkor jó viszonyítás, ha valóban ennyi várható kedvezmény nélkül. Szezonális keresletnél vagy készlethiánynál más alapforgatókönyv kell. A kedvezményes időszakban megvett termékek egy része ráadásul a következő hónap rendeléseit is előrehozhatja.
A következő választékrendezésnél ezért három kérdésre keress számszerű választ: mennyi fedezetet hoz az adott termék, mennyi kapacitást köt le, és mennyire megalapozott a tervezett eladási mennyiség. Ezekből már eldönthető, melyik változatot érdemes kisebb léptékben kipróbálni és tényleges adatokkal visszamérni.
Források és kapcsolódó számítások
Az alapfogalmakhoz az OpenStax Rice University fedezeti pontot bemutató fejezete és többtermékes érzékenységvizsgálata ad egyetemi hátteret. A cikk összegei önálló szemléltető példák. Saját terméked részadatait az árréskalkulátorban ellenőrizheted.