Egy 8 000 forintért beszerzett, 12 000 forintért eladott terméken 4 000 forint árkülönbözet keletkezik. Ebből 33,33% árrésszint és 50% haszonkulcs számítható. Mindkét százalék helyes, mert más összeghez viszonyítjuk ugyanazt a különbséget. Az árazási hibák jelentős része éppen abból következik, hogy ez a viszonyítási alap menet közben megváltozik.
Az árrés- és haszonkulcskalkulátorban eladási árból, kívánt árrésszintből vagy haszonkulcsból is dolgozhatsz. A következő példák kitalált üzleti helyzetek, amelyek a számítás menetét mutatják. Az összegeket végig azonos áfaalapon kezeljük; a példákban egymással összehasonlítható nettó értékek szerepelnek.
Mi a különbség az árrés és a haszonkulcs között?
Az árrés összege az eladási ár és a figyelembe vett beszerzési költség különbsége. Az árrésszint ezt az eladási ár százalékában mutatja. A haszonkulcs ugyanezt a különbséget a beszerzési költséghez viszonyítja. A nemzetközi margin és markup megkülönböztetését a Business Victoria hivatalos vállalkozói útmutatója is ezekkel az alapokkal magyarázza.
- Árrés összege = eladási ár − beszerzési költség.
- Árrésszint = árrés összege / eladási ár × 100.
- Haszonkulcs = árrés összege / beszerzési költség × 100.
A bevezető példában 4 000 / 12 000 × 100 adja a 33,33%-ot, míg 4 000 / 8 000 × 100 az 50%-ot. Ha egy beszállítói táblázatban vagy üzleti megbeszélésen csak annyi szerepel, hogy „30% haszon”, érdemes tisztázni a nevezőt. Egyetlen szó pontatlansága minden termék árán végigfuthat.
Hogyan lesz a kívánt árrésből eladási ár?
Tegyük fel, hogy 8 000 forintos beszerzési költség mellett 35%-os árrésszintet szeretnél. Ilyenkor a költség az eladási ár fennmaradó 65%-át teszi ki. Az eladási ár ezért 8 000 / 0,65, vagyis 12 307,69 forint.
Ha egyszerűen 35%-ot tennél a 8 000 forintra, 10 800 forintot kapnál. Az árrés ebben az esetben 2 800 forint, az árrésszint pedig 2 800 / 10 800 × 100 = 25,93%. A 35%-os növelés tehát 35%-os haszonkulcsot hozott létre.
A kalkulátorban válaszd a kívánt árrésből történő számítást, add meg a beszerzési árat és a célértéket. A kerekített fogyasztói ár kiválasztása után számolj vissza: a végleges árrés mindig a tényleges eladási árból derüljön ki. Ha a 12 307,69 forintból 12 300 forint lesz, az árrésszint már 34,96% körül alakul.
Mennyit visz el egy árengedmény?
Maradjunk a 8 000 forintos költségnél és a 12 000 forintos eredeti eladási árnál. Egy 10%-os kedvezmény után a vevő 10 800 forintot fizet az itt használt áralapon. A terméken maradó különbség 2 800 forint. Az eredeti 4 000 forinthoz képest ez 30%-os csökkenés.
A kedvezmény az egész eladási árat csökkenti, miközben a beszerzési költség ebben a példában változatlan. Ezért az árengedmény százaléka és az árréstömeg csökkenésének százaléka eltér. A kedvezménykalkulátor eredményét vidd át az árrésszámítás eladási ár mezőjébe, és ellenőrizd újra a maradó összeget.
Mennyi pluszeladás kellene azonos árréstömeghez? Ha eredetileg 100 darabot adtál el, 400 000 forint keletkezett a beszerzési költség felett. Darabonként 2 800 forint mellett 400 000 / 2 800 = 142,86 darab szükséges. Egész termékekből legalább 143 darab kellene, ami körülbelül 43%-os mennyiségi növekedés. Ez még nem veszi figyelembe a több rendelés feldolgozásának többletköltségét.
Milyen költséget írj a számításba?
Az eredmény attól függ, milyen költségszintig vezeted le a bevételt. Egy tiszta kereskedelmi árrésszámításban a termék beszerzési költsége szerepel. Ha csomagolást, fizetési díjat és rendelésenkénti kiszállítási támogatást is levonsz, már egy tágabb, rendelésenkénti fedezetet vizsgálsz. Ezt a saját táblázatodban nevezd is így, hogy később összehasonlítható maradjon.
Például 12 000 forint bevétel, 8 000 forint termékköltség, 350 forint csomagolás és 450 forint további változó költség után 3 200 forint marad. Ebből kell még fedezni a hirdetést és azokat a működési kiadásokat, amelyeket eddig nem számoltál el. A 4 000 forintos árrés így önmagában nem tekinthető elkölthető nyereségnek.
A költséglistában jelöld az időszakot és az adat eredetét. A régi beszerzési ár, az új szállítási díj és egy becsült visszáruarány keveréke látszólag pontos eredményt adhat. Hasznosabb külön kiszámolni egy alapváltozatot és egy magasabb költségű esetet. Már egy 500 forintos költségnövekedés is érezhető: 12 000 forintos árnál a 4 000 forintos különbség 3 500 forintra csökken.
Miért számít a termékösszetétel?
Két termék árrésszázalékának egyszerű átlaga félrevezető lehet. Tegyük fel, hogy az első termékből 100 000 forint bevétel keletkezik 20%-os árréssel, a másodikból 900 000 forint 40%-os árréssel. Az árrés összege 20 000 + 360 000 = 380 000 forint. Az összesített árrésszint 380 000 / 1 000 000 × 100 = 38%.
A két százalék számtani átlaga 30% lenne, de ez figyelmen kívül hagyná az eltérő bevételi súlyt. Akció vagy kampány tervezésekor ezért az eladási összetételt is nézd meg. Ha a kedvezmény elsősorban az alacsonyabb fedezetű termékeket pörgeti fel, az összbevétel növekedése mellett csökkenhet a teljes árrésszint.
Mire figyelj a kalkulátor eredményénél?
A számításhoz szükséges legfontosabb döntéseket még az adatbevitel előtt hozd meg: melyik időszakot nézed, milyen költséget tartalmaz a beszerzési összeg, és azonos áfaalapon szerepelnek-e az árak. A nettó–bruttó ár kalkulátor a szabadon megadott kulccsal segít az átváltásban; az alkalmazandó adókezelést a saját számláid és könyvelésed alapján kell meghatározni.
Az árazás következő lépése lehet a hirdetés vizsgálata. A ROAS-ról és a hirdetési fedezetről szóló cikkben azt számoljuk végig, hogy a bevételből mennyi reklámköltés fér el. A saját költségeiddel dolgozva a két kalkulátor együtt már használható döntési alapot ad egy kampány vagy kedvezmény megtervezéséhez.
Gyakori kérdések
Lehet 100%-os a haszonkulcs?
Igen. Ha 5 000 forintos költséghez 10 000 forintos eladási ár tartozik, a haszonkulcs 100%, az árrésszint 50%. Pozitív beszerzési költség mellett a 100%-os árrésszint viszont nem érhető el véges eladási árral.
Mi történik, ha beszerzési ár alatt adok el?
A különbség negatív lesz. Például 8 000 forintos költség és 7 200 forintos eladási ár esetén darabonként 800 forint hiányzik már a beszerzés fedezéséhez is. A további költségek ezt tovább növelik.
Mekkora árrés számít jónak?
Ehhez ismerni kell a működési költségeket, a forgalmat, a készletigényt és a kockázatokat. Egy önmagában megadott százalék alapján nem dönthető el. Elsőként azt számold ki, mennyi forint marad egy rendelésből, és hány ilyen rendelésre van szükséged a vizsgált időszakban.