Egy feladat kézi végrehajtása hat percet vesz igénybe, az automatizált folyamat pedig néhány másodperc alatt lefut. A két idő különbsége látványos, de a megtérüléshez az emberi ellenőrzést, az esetleges javítást és a rendszer fenntartását is fel kell venni. A futásidő és a felszabaduló munkaidő eltérő mennyiség.
Az alábbi számok hipotetikus munkaszervezési példát írnak le. A cél egy olyan számítás, amelyet saját mérésekkel később pontosítani lehet.
Az összehasonlítás alapja azonos feladatmennyiség
Havonta 600 azonos típusú tételt dolgoznak fel. Egy tétel kézzel átlagosan 6 perc, ezért a havi ráfordítás 600 × 6 = 3600 perc, vagyis 60 óra.
Automatizálás után minden tétel ellenőrzése átlagosan 1 perc. A tételek 5%-ánál további 8 perc hibajavítás szükséges. A karbantartás havi 4 óra. Az ellenőrzés és a javítás külön tevékenység: a javítandó tételek az első perc ellenőrzésben is benne vannak.
Új havi munkaidő = tételszám × ellenőrzési idő + tételszám × hibaarány × többletjavítási idő + havi karbantartás.
Az összes bemenetet percre váltva: 600 × 1 + 600 × 0,05 × 8 + 240 = 1080 perc, vagyis 18 óra. A nettó kapacitásnyereség 60 − 18 = 42 óra/hó. A kézi idő 70%-a szabadul fel.
A bevezetési munka megtérülése
A folyamat elkészítése, tesztelése és az érintettek betanítása összesen 80 munkaóra. Változatlan havi mennyiség mellett az időalapú megtérülés:
Bevezetési idő / havi nettó időnyereség = 80 / 42 = körülbelül 1,90 hónap.
Ez időegyenleget jelent. A 80 bevezetési óra körülbelül ennyi működés alatt termelődik vissza felszabaduló kapacitásként. A tényleges naptári megtérüléshez a bevezetés utáni felfutást és a havon belüli munkamegoszlást is figyelembe kell venni.
A megtérülési idő kalkulátor a befektetett és visszanyert mennyiségek kapcsolatának ellenőrzéséhez adhat általános segítséget. A példában használt emberi időt az eszköz mezőinek jelentéséhez igazodva kezeld; az időalapú modellt külön is írd le.
Kisebb forgalomnál a fenntartás súlya megnő
Ugyanaz a rendszer havi 100 tételnél kézzel 600 percet, azaz 10 órát igénylő munkát váltana ki. Automatizálva 100 perc ellenőrzés, 40 perc várható javítás és 240 perc karbantartás keletkezik. Az összesen 380 perc 6 óra 20 perc.
A havi nyereség 220 perc, azaz 3 óra 40 perc. A 80 órás bevezetés időalapú megtérülése 4800 / 220, körülbelül 21,82 hónap. Az alacsonyabb darabszám mellett a fix karbantartási idő sokkal nagyobb részt visz el az előnyből.
Az egy tételre jutó várható időnyereség a karbantartás előtt 6 − 1 − 0,05 × 8 = 4,6 perc. A havi 240 perc karbantartás fedezéséhez 240 / 4,6, körülbelül 52,17 tétel szükséges. Egész darabokkal legalább 53 tételnél lesz pozitív a havi várható időegyenleg. Ez a küszöb még nem tartalmazza a bevezetési munka visszanyerését.
Az idő és a pénz külön ellenőrzést igényel
Tegyük fel, hogy a tervezéshez 6000 Ft/óra belső értéket rendelsz a felszabaduló időhöz. A 42 óra havi értéke 252 000 Ft. Ha a rendszer havi díja 30 000 Ft, a számított nettó kapacitásérték 222 000 Ft. Ez a becslés akkor válik tényleges pénzügyi eredménnyé, ha a felszabaduló kapacitás elkerülhető kiadást vagy további teljesítményt eredményez.
A releváns döntési információkat tárgyaló OpenStax-fejezet alapján az alternatívák között változó jövőbeli tételeket érdemes elkülöníteni. A változatlan havi bér nem lesz automatikusan pénzmegtakarítás. A projektóradíj-kalkulátor az idő pénzbeli értékének következetes kezeléséhez adhat segítséget.
Mérd a kivételeket is
A hibaarány becslés, amely változhat az adatok minőségével és az új feladattípusokkal. Ha egy ritka hiba több órás javítást okoz, az egyszerű átlag mellett a szélső eseteket is érdemes feljegyezni. A karbantartásba a rendszerfrissítés, a hozzáférések kezelése és a folyamat módosítása is bekerülhet.
A bevezetés előtt mérj kézi alapállapotot, utána pedig azonos feladattípuson gyűjts ellenőrzési és javítási időt. A minőségromlásból eredő újramunka csökkenti a nyereséget. Ha a feladatmennyiség szezonális, havi bontásban számolj, és a tényleges havi időnyereségeket add össze a megtérülés eléréséig.
Tudáspróba
1. Mennyi a havi nettó időnyereség a 600 tételes példában?
- A: 60 óra.
- B: 42 óra.
- C: 18 óra.
2. Hová tartozik a minden hónapban felmerülő négyórás karbantartás?
- A: Az új folyamat havi időigényéhez.
- B: Kizárólag a kezdeti bevezetéshez.
- C: Egyik számításba sem.
3. Mit jelent az 53 tételes havi küszöb a megadott feltételezésekkel?
- A: A 80 órás bevezetés már megtérült.
- B: Az összes bérkiadás megszűnik.
- C: A várható havi időnyereség először meghaladja a karbantartási időt.
Megoldások és következő lépés
1. B. Az eredeti 60 órából 18 óra megmarad, így 42 óra szabadul fel.
2. A. Ismétlődő ráfordításként minden vizsgált hónapban csökkenti a nyereséget.
3. C. 53 × 4,6 = 243,8 perc, ami több a 240 perces havi karbantartásnál; a bevezetés külön kezdeti tétel.
0–1 pont: bontsd négy sorra a kézi időt, ellenőrzést, javítást és karbantartást. 2 pont: számold újra a kisebb forgalmú forgatókönyvet. 3 pont: készíts saját havi adatlapot, és külön jelöld rajta a kapacitásnyereséget, az elkerülhető kiadást és a rendszer díját.
