A béremelés százaléka és a vásárlóerő növekedése eltérő mutató. Ha a jövedelem 8%-kal, az összehasonlítható kiadások árszintje 5%-kal nő, a pontos reálváltozás 1,08/1,05 − 1 ≈ 2,86%. A két százalék kivonása három százalékot adna, ami ebben az esetben közelítés.
Ugyanazt a pénzt hasonlítsd össze
A saját elkölthető pénzed vizsgálatához nettó jövedelmet érdemes nettó jövedelemmel összevetni. Ha az egyik adat bruttó, a másik nettó, a változásból más tényezők is bekerülnek a számításba. Ugyanezért az egyszeri jutalmat és a rendszeres havi bért kezeld külön.
A példában egy választott, 400 000 Ft-os havi nettó jövedelem 8%-kal emelkedik. Az új összeg 400 000 × 1,08 = 432 000 Ft. A választott árszintváltozás 5%; ez számítási feltételezés, egyetlen év vagy ország tényleges inflációjáról sem állít adatot.
A 432 000 Ft korábbi árszinten 432 000/1,05 ≈ 411 428,57 Ft vásárlóerőnek felel meg. Ez a korábbi 400 000 Ft-nál körülbelül 11 428,57 Ft-tal több. A különbség 400 000-rel elosztva ugyanazt a 2,8571%-os reálváltozást adja.
Miért osztani kell?
A jövedelem és az árszint arányát vizsgáljuk. Ha a korábbi fogyasztási mennyiség ára 1,05-szörösére nőtt, akkor az új pénzösszeget ezzel a szorzóval kell visszaosztani. Általánosan reálváltozás = (1 + jövedelemnövekedés) / (1 + árszintnövekedés) − 1. A százalékokat a képletben tizedes arányként használjuk, tehát 8% helyett 0,08-at írunk.
A kivonás kis értékeknél közel lehet a pontos eredményhez, nagyobb változásnál látványosabb az eltérés. Például 20%-os jövedelemnövekedés és 10%-os drágulás esetén 1,20/1,10 − 1 ≈ 9,09% a reálváltozás. Az egyszerű kivonás itt 10%-ot mutatna.
A saját szabad kereted másként változhat
Tegyük fel, hogy a 400 000 Ft jövedelemből korábban 300 000 Ft ment az itt vizsgált rendszeres kiadásokra. A szabad keret 100 000 Ft volt. Ha pontosan ugyanez a kiadási kosár 5%-kal drágul, az új költség 315 000 Ft. A 432 000 Ft-os jövedelemből így 117 000 Ft marad.
A szabad keret ebben a modellben 17%-kal nőtt. Ez összhangban van a 2,86%-os teljes reáljövedelem-változással, mert más a nevező és más mennyiséget mérünk. A 17%-ot a korábbi 100 000 Ft maradványhoz viszonyítottuk. A két eredményt külön névvel tüntesd fel.
Több évnél a szorzók egymásra épülnek
Két egymást követő 7%-os emelkedés szorzója 1,07 × 1,07 = 1,1449, vagyis az összes növekedés 14,49%. Évről évre eltérő béremelésnél és árszintnél külön szorzókat használj. Egyetlen átlagos inflációs adat a saját kiadásaid tényleges összetételét sem helyettesíti: azonos mennyiségek és minőség mellett vizsgáld az árakat.
Az infláció- és vásárlóerő-kalkulátor egy megadott éves árszintváltozással segít jövőbeli összeget tervezni. A tényleges jövedelmi változást a százalékos változás eszközével is ellenőrizheted. A feltételezett inflációt minden esetben külön jelöld az ismert jövedelmi adatok mellett.
Forrás
A nominális és reálbér, valamint a vásárlóerő kapcsolatát az Európai Központi Bank bérekről szóló elemzése tárgyalja. A cikk összes forintösszege és százalékos példája saját szemléltetés.