Csillagászat és optika

Miért nem vonul át minden exobolygó a csillaga előtt?

A bolygó csillaga előtti átvonulásához kedvező pályasík szükséges. Körpályára kiszámoljuk a geometriai esélyt, és megkülönböztetjük azt a fényességcsökkenéstől és a felfedezés esélyétől.

Dajka Gábor5 perc olvasás
Dajka Gábor portréja sárga háttérrel
Dajka Gábor

Egy exobolygó létezése önmagában még nem jelenti, hogy a Föld felől nézve időnként átvonul a csillaga előtt. A pályasíknak ehhez megfelelően kell állnia a látóirányunkhoz képest. Véletlenszerűen tájolt, azonos körpályás rendszerek sokaságában ennek geometriai aránya kiszámolható.

Csillagvizsgáló kupolája a szabadban
Illusztráció: Pixabay · Felhasználási feltételek

A számítás azt a kérdést válaszolja meg, hány rendszer helyzete tesz lehetővé tranzitot. Egy konkrét műszeres keresés sikeréhez a jel erőssége, a zaj, a megfigyelési idő és más feltételek is hozzátartoznak.

A körpályás geometriai valószínűség

Legyen Rcs a csillag, Rb a bolygó sugara, a a körpálya középpontok között mért sugara. A súroló átvonulásokat is megengedő geometriai valószínűség:

ptranzit = (Rcs + Rb) / a.

Az adatokat azonos hosszegységben kell megadni, így az eredmény dimenzió nélküli. Százalékhoz 100-zal szorozzuk. Fizikailag elkülönülő csillagot és bolygót feltételezünk, ezért a pályasugár nagyobb a sugarak összegénél.

A képlet véletlenszerű térbeli tájolást feltételez. Ha i a pályára merőleges irány és a látóirány közötti szög, akkor az éléről látott pálya i = 90°. Véletlen tájolásnál a cos(i) megfelelő tartománya egyenletes eloszlású. Az i szög egyszerű, egyenletes sorsolása más tájoláseloszlást adna.

A két korong legalább részleges átfedéséhez a vetített középtávolság legfeljebb Rcs + Rb lehet. Ha a teljes bolygókorongnak a csillagkorong belsejébe kell jutnia, és Rb kisebb Rcs-nél, a nem súroló tranzit feltétele szigorúbb:

pteljes = (Rcs − Rb) / a.

Első hipotetikus példa: 70 millió kilométeres pálya

Legyen Rcs = 700 000 km, Rb = 7000 km és a = 70 000 000 km. Ekkor:

ptranzit = 707 000 / 70 000 000 = 0,0101 = 1,01%.

A teljes bolygókorongot beengedő geometriák aránya:

pteljes = 693 000 / 70 000 000 = 0,0099 = 0,99%.

Tízezer ilyen, véletlenszerűen tájolt rendszerben a tranzitot mutatók várható száma 10 000 × 0,0101 = 101. Ez sokasági várható érték. Egy konkrét tízezres minta tényleges darabszáma eltérhet tőle, és a műszer sem feltétlenül észlel minden geometriailag lehetséges eseményt.

Az 1,01% és 0,99% különbsége a súroló helyzeteket tartalmazó keskeny tájolási tartományt fejezi ki. A „teljes” jelző itt a bolygókorong csillagkorongon belüli elhelyezkedésére vonatkozik; a csillag teljes eltakarását ez a kis bolygó természetesen nem okozza.

Második hipotetikus példa: tízszer közelebbi körpálya

Tartsuk változatlanul a két sugarat, és legyen a = 7 000 000 km. A geometriai esély 707 000 / 7 000 000 = 0,101 = 10,1%.

A tízszer kisebb pályasugár tízszer nagyobb geometriai tranzitvalószínűséget ad. A képletben ez közvetlen fordított arányosság. A példa a geometriai hatást vizsgálja; a bolygó hőmérsékletére, légkörére vagy pályájának hosszú távú fejlődésére ebből önmagában nem következtetünk.

Ugyanilyen módon kétszer nagyobb a esetén az esély feleződik. A sugarak módosításánál viszont mindig a teljes Rcs + Rb összeget kell újraszámolni: csak az egyik sugár felezése általában nem felezi a számlálót.

Az esély és a tranzit mélysége más mennyiség

Az első példában a bolygó és csillag sugarának aránya 0,01. Egyenletes felületi fényességű csillagot és teljesen belső, kis bolygókorongot feltételezve a relatív fényességcsökkenés közelítőleg (Rb/Rcs)² = 0,0001, azaz 0,01%.

Ez a 0,01% az esemény alatti fluxuscsökkenés. Az 1,01% a megfelelő térbeli tájolások aránya. A két szám eltérő kérdésre válaszol, ezért nem cserélhető fel. A valós tranzitgörbét többek között a csillag peremsötétedése és az átvonulás pályája is alakítja.

Mikor módosul az egyszerű esély?

Elliptikus pályán az excentricitás és a pálya térbeli iránya is szerepet kap. Ha már van információ a rendszer hajlásáról vagy más tranzitáló bolygójáról, a teljesen véletlen tájolás feltételezését is felül kell vizsgálni.

Az exobolygó-tranzit kalkulátor a témához kapcsolódó számításokat segítheti. A geometriai becsléshez külön rögzítsd a két sugarat és a pályasugarat, majd nevezd meg, súroló vagy teljesen belső tranzitot számolsz. A detektálhatóságot ezután a megfigyelés külön feltételeivel vizsgáld.

Háromkérdéses tudáspróba

Válassz kérdésenként egy választ. Minden helyes válasz 1 pontot ér.

1. Mennyi az első példa súroló tranzitokat is tartalmazó esélye?

  • A) 0,01%.
  • B) 1,01%.
  • C) 10,1%.

2. Mit változtat a pályasugár tízszeres csökkentése azonos csillag- és bolygósugár mellett?

  • A) Tizedeli a geometriai esélyt.
  • B) Változatlanul hagyja.
  • C) Tízszerezi a geometriai esélyt.

3. Mit fejez ki a példabeli 0,01%-os tranzitmélység?

  • A) Az esemény alatti közelítő fluxuscsökkenést.
  • B) A megfelelő pályasíkok arányát.
  • C) A bolygó létezésének valószínűségét.

Megoldások és indoklás

  • 1. B: A 707 000 / 70 000 000 hányados 0,0101, százalékban 1,01%.
  • 2. C: A valószínűség a pályasugár reciprokával arányos.
  • 3. A: A mélység a sugarak négyzetes arányából becsült jelamplitúdó, különbözik a geometriai tranzitvalószínűségtől.

Mit jelent a pontszámod?

  • 0–1 pont: Írd fel külön a (Rcs + Rb)/a és az (Rb/Rcs)² képlet jelentését. Az első példát mindkettővel számold végig, százalékos átváltással.
  • 2 pont: Az esély fő összefüggését érted. Nézd át még a súroló és teljesen belső tranzit, valamint a detektálhatóság különbségét.
  • 3 pont: A három kérdésben jól kezelted a geometriát, az arányosságot és a jelmélységet. Következőként vizsgáld meg, hogyan módosul az esély a csillagsugár változtatásakor.

Források

További cikkek

Kapcsolódó olvasnivalók

Gyorskereső

Kalkulátorok és útmutatók keresése

↑↓ választásEnter megnyitásEsc bezárás