Tizenkét egyforma gyertya anyagtervezésénél a legjobban használható adat az egy darabra jutó, ténylegesen lemért viasztömeg. A tartó milliliterben megadott térfogata önmagában nem grammban megadott viaszszükséglet. A töltési magasság, az anyag és a készítési eljárás együtt határozza meg, mennyi viasz kerül a kész darabba.
A CandleScience tartóadatai is külön kezelik a névleges edényméretet és a viasztöltet tömegét. Az alábbi példa tiszta viasz anyagmennyiségéről szól, egy adott termékhez már megfelelőnek megállapított edénnyel és töltési szinttel. Az anyagkalkuláció nem választ helyetted edényt, kanócot vagy működő gyertyareceptet.
Mit mérj a próbadarabon?
Mérd meg az üresen előkészített tartó tömegét a benne maradó szerelékekkel együtt. Ezután ugyanennek a tartónak a kész, a választott állapotban visszahűlt próbatöltettel mért tömegéből vond ki az első értéket. Így a tömegkülönbség a belekerült anyagot mutatja.
A példában a kijelölt töltési szintig mért térfogat 180 ml. A saját próbatöltet nettó viasztömege 158 g. A kettő hányadosa 158 ÷ 180 = 0,878 g/ml, kerekítve. Ezt az adott próba fajlagos értékeként használjuk, általános viaszsűrűségként nem vihető át más anyagra vagy más mérési körülményekre.
Ha pontosan ugyanazt a tartót, töltési szintet és anyagot ismétled, a darabonkénti 158 g közvetlenül használható. A térfogat újraszámítása ilyenkor felesleges hibalehetőséget adna.
Sorozatigény és veszteség
Tizenkét darab kész töltethez 12 × 158 = 1896 g viasz kerül a termékekbe. Ez a nettó felhasználás. Tegyük fel, hogy a saját korábbi mérésed szerint a bemért anyag 4%-a ténylegesen elveszik, és 96%-a kerül a kész darabokba. A 4% itt szemléltető feltételezés, mérés nélkül nem tekinthető általános ráhagyásnak.
Szükséges bemért mennyiség = nettó készterméktömeg ÷ kihozatali arány.
Az eredmény 1896 ÷ 0,96 = 1975 g. Ebből a feltételezett veszteség 79 g, a kész darabokba jutó mennyiség pedig 1896 g. Két 1 kg-os csomag fedezi a bemérési igényt, és 25 g marad a csomagokban felhasználás nélkül.
A nettó mennyiség 4%-kal való növelése más eredményt adna: 1896 × 1,04 = 1971,84 g. Ennek 96%-a 1892,97 g lenne, tehát kevesebb a célnál. A százalék viszonyítási alapja számít: itt a veszteség a bemért mennyiség része.
Mi változik másik viasszal?
Második saját próbaként ugyanennek a töltési szintnek a nettó tömege egy másik, önmagában vizsgált anyaggal 165 g. A tizenkét darab nettó igénye így 1980 g. Az összehasonlítás kedvéért azonos, feltételezett 96%-os kihozatallal:
1980 ÷ 0,96 = 2062,5 g.
A 7 grammos darabonkénti eltérés ekkor 87,5 grammal növeli a szükséges bemért mennyiséget. Kizárólag 1 kg-os, egész csomagokból vásárolva már három csomag kellene. A megvásárolt 3000 g-ból 937,5 g felhasználatlan készlet maradna; kisebb kiszerelés esetén a vásárlási terv kedvezőbben illeszkedhet.
| Saját próba | Egy kész töltet | 12 kész töltet | Bemérés 96% kihozatallal |
|---|---|---|---|
| A anyag | 158 g | 1896 g | 1975 g |
| B anyag | 165 g | 1980 g | 2062,5 g |
A maradékot ne számold kétszer veszteségnek
Az eszközben visszamaradó, később ugyanabban a megfelelő felhasználásban hasznosítható anyag készlet lehet. A valóban kidobott vagy fel nem használható rész veszteség. Ha mindkettőt veszteségként hozzáadod a beszerzéshez, túlbecsülheted a tartós anyagigényt.
Összetett receptnél először tisztázd, hogy a próbatöltet tömege a teljes keveréket vagy csak a viaszt jelenti. A hozzáadott összetevők arányának viszonyítási alapját az adott recept szerint kell kezelni. A tiszta viaszos példánk erre nem ad átváltható keverési előírást.
A százalékkalkulátor és a grafikus számológép segíthet a kihozatal és a darabszám ellenőrzésében. Rendelés előtt vond le a ténylegesen használható készletet a szükséges bemérési mennyiségből, majd a megvásárolható kiszerelésre kerekíts felfelé.
Források
- CandleScience: térfogat és viasztöltet megkülönböztetése
- CandleScience: egy tétel viaszszükséglete
- OpenStax: százalékos változás és a viszonyítási alap
Tudáspróba
1. Mennyi nettó viasz kerül tizenkét 158 g-os töltetbe?
- A) 1706 g.
- B) 1896 g.
- C) 1975 g.
2. Mekkora bemérés ad 1896 g nettó eredményt 96%-os kihozatal mellett?
- A) 1896 × 0,96.
- B) 1896 × 1,04.
- C) 1896 ÷ 0,96.
3. Hány egész 1 kg-os csomag fedezi a 2062,5 g-os igényt, meglévő készlet nélkül?
- A) 2.
- B) 3.
- C) 4.
Megoldások és következő lépés
1. B. 12 × 158 = 1896 g kerül a kész darabokba.
2. C. A bemért mennyiség 96%-ának kell 1896 g-nak lennie, ezért osztunk 0,96-tal.
3. B. Két csomag 2000 g, ami 62,5 g-mal kevés; három csomag már fedezi az igényt.
Minden helyes válasz 1 pont. 0–1 pont: Mérd meg egy megfelelően elkészített próbadarab nettó töltettömegét. 2 pont: Válaszd külön a kész darabokba jutó mennyiséget, a tényleges veszteséget és a visszanyerhető készletet. 3 pont: Készíts sorozatlistát a saját darabtömeggel, igazolt kihozatallal és az elérhető csomagméretekkel.
