A 10, 15 és 20 centiméteres hőszigetelés összehasonlításához érdemes ugyanabból a falból kiindulni. A vastagság mellett az anyag hővezetési tényezője, a meglévő szerkezet és a tényleges falfelület is számít. Két ajánlat között ezért a csomagár alapján még nehéz dönteni: előbb azonos számítási feltételeket kell teremteni.
A házszigetelés-kalkulátor anyaglistát, saját árakkal költségösszesítést és opcionális hőtechnikai összehasonlítást készít. Az alábbi példában egy elképzelt, 120 m²-es tömör falfelületet vizsgálunk. Minden ár, foknap és kiinduló U-érték szemléltető feltételezés. Az eredmények a módszert mutatják, konkrét házra helyszíni adatok szükségesek.
Mit jelent a lambda, az R és az U?
A lambda, vagyis λ az anyag hővezetési tényezője. Egysége W/(m·K). Kisebb érték mellett ugyanakkora vastagság nagyobb hőellenállást ad. A csomagolásról vagy adatlapon talált számnál ellenőrizd, milyen termékre és feltételekre vonatkozik, illetve a tervezésben melyik értéket kell használni.
Az R egy réteg hőellenállása: a méterben megadott vastagság osztva a lambdával. Az U a teljes szerkezet hőátbocsátási tényezője, amely a teljes hőellenállás reciproka. A rétegek és a felületi ellenállások szerepét az Open University U-értékről szóló anyaga is bemutatja.
Ha már ismered a meglévő fal teljes U-értékét, abból indulhatsz: új U = 1 / (1 / régi U + vastagság / λ). Ebben a változatban a régi U már tartalmazza a belső és külső felületi ellenállásokat. Ezeket még egyszer hozzáadva túl kedvező eredményt kapnál.
Első példa: mit változtat további öt centiméter?
Legyen a meglévő fal U-értéke 1,30 W/(m²·K), a hozzáadott szigetelés lambdája 0,038 W/(m·K). A vizsgált tömör falfelület 120 m², a belső és külső levegő hőmérséklet-különbsége 20 K. Ez például 20 °C és 0 °C különbsége; a hőmérséklet-különbség számszerűen Celsius-fokban is ugyanennyi.
Tíz centiméter szigetelés esetén a hozzáadott ellenállás 0,10 / 0,038 = 2,632 m²·K/W. A meglévő fal ellenállása 1 / 1,30 = 0,769 m²·K/W. Az összeg reciprokából 0,294 W/(m²·K) adódik.
A homogén falszakasz hőveszteségi teljesítménye U × felület × hőmérséklet-különbség. Azonos körülmények között a következő összehasonlítást kapjuk:
| Hozzáadott vastagság | Új U, W/(m²·K) | Hőveszteség 20 K különbségnél | Csökkenés az előző sorhoz képest |
|---|---|---|---|
| 0 cm | 1,300 | 3120 W | Kiinduló állapot |
| 5 cm | 0,480 | 1151 W | 1969 W |
| 10 cm | 0,294 | 706 W | 445 W |
| 15 cm | 0,212 | 509 W | 197 W |
| 20 cm | 0,166 | 398 W | 111 W |
A számítás teljes pontosságú köztes értékekkel készült, a táblázat kerekítve mutatja őket. Az első öt centiméter nagy változást okoz, a következő azonos vastagságok egyre kisebb további csökkenést adnak. Ettől a vastagabb változat még lehet indokolt: a döntéshez a többletköltséget, a kivitelezési lehetőséget és az egész épület tervét is látni kell.
Az 5 és 10 centiméter közötti különbséget ne vetítsd automatikusan a 15 és 20 centiméter közötti lépésre. A reciprok miatt a kapcsolat görbült. A táblázat egyik sora sem általános vastagsági ajánlás.
Azonos vastagság vagy azonos ellenállás?
Különböző anyagoknál megfordíthatod a kérdést. A fenti 15 centiméter, 0,038-as anyag ellenállása 3,947 m²·K/W. Ugyanezt az elméleti rétegellenállást 0,032-es lambdával 3,947 × 0,032 = 0,1263 méter, azaz körülbelül 12,63 centiméter adná.
Ez számítási összevetés. A kereskedelmi vastagságot, az adott felülethez használható rendszert és az alkalmazhatóságot külön kell kiválasztani. A két termék költségét csak a ténylegesen megvásárolható változatokkal hasonlítsd össze. Azonos hőellenállásból további anyagtulajdonságok azonossága nem következik.
Második példa: éves különbség két változat között
Tegyük fel, hogy az összehasonlításhoz választott éves fűtési foknap 2800 K·nap. A foknap egy megadott bázishőmérséklethez kötött időjárási mutató; két különböző bázissal készült adatot ne keverj. A foknapos számítás intézményi leírása alapján a hőveszteségtényezőt foknappal és 24 órával szorozzuk, majd ezres osztással kapunk kWh-t.
A 10 és 15 centiméteres változat különbsége itt:
120 × (0,2940476 − 0,2120172) × 2800 × 24 / 1000 ≈ 661,5 kWh/év.
Ez a megadott fal egyszerűsített modelljének különbsége. A tető, ablak, padló, szellőzés, hőhidak és a használat változása nincs benne. A teljes éves fűtésszámla ugyanekkora arányú csökkenését ebből nem lehet kiszámítani.
Ha a hasznos hő feltételezett költsége 30 Ft/kWh, a modell évi körülbelül 19 845 Ft különbséget mutat. Ha a 15 centiméteres változat teljes többletköltsége 180 000 Ft, az egyszerű többletköltség-megtérülés 180 000 / 19 845 ≈ 9,1 év. A 30 Ft saját példaszám, nem aktuális szolgáltatói tarifa.
Érdemes ugyanazt a 661,5 kWh-t 20 és 40 Ft/kWh feltételezéssel is végigszámolni. Ekkor az éves összeg körülbelül 13 230 és 26 460 Ft, az egyszerű megtérülés 13,6 és 6,8 év. Így látszik, mennyire függ a döntés az ár feltételezésétől. Kamatot, árváltozást és karbantartást ez a hányados nem kezel.
Melyik négyzetméterrel számolj?
A beszerzés és a hőtechnika eltérő felületeket használhat. Ha a teljes homlokzat 150 m², az ablakok és ajtók összesen 30 m²-t foglalnak el, a tömör fal 120 m². Tíz százalék anyagráhagyással a lapigény 132 m², háromnégyzetméteres csomagokból 44 csomag.
A fal hőveszteségénél továbbra is 120 m² szerepel. A levágott vagy megmaradó lap nem növeli a szigetelt homlokzatot. A kalkulátor ugyanezt a különbséget követi, ezért a ráhagyás növelése a beszerzési mennyiséget módosítja.
Ajánlatkérés előtt külön jegyezd fel a kávákat, a lábazatot, az eltérő magasságú falakat és a külön szerkezeteket. Az anyaglistában a ragasztás és a hálóágyazás két munkafázis. Ha azonos anyag kell hozzájuk, az összesítésnél mindkét mennyiségnek szerepelnie kell.
A számoló a megadott anyagráhagyást minden anyagtételre alkalmazza, a hálónál ehhez külön átfedési többlet is járul. Az egyes tételeket saját kiszerelésük szerint egész csomagra kerekíti felfelé. A munkadíjat a nettó falfelületre számolja, így a példában ehhez 120 m² tartozik. Az állványozást, szállítást és egyéb külön tételeket az összesítésben külön add hozzá.
Így töltsd ki a kalkulátort
- Válaszd a bruttó felületből levont nyílásokat, vagy add meg a már kiszámolt nettó felületet. A levonást egyszer végezd el.
- Másold be a kiválasztott termékek fajlagos igényét és kiszerelését. Az alapértékek szemléltető adatok.
- Egységesen nettó vagy bruttó árakkal dolgozz. Az üres ármező kimarad a költségből, ezért a hiányos összeg még nem teljes ajánlat.
- Kapcsold be az „U-érték, vastagság és falhőveszteség” összehasonlítást. A szigetelésvastagság mező itt millimétert kér: 15 cm helyett 150-et írj.
- Ugyanazzal a régi U-val, felülettel és lambdával vizsgáld végig a vastagságokat. Külön körben változtasd az anyagot vagy az árakat.
- Az éves részhez ellenőrzött foknapot és a hasznos hőre jutó költséget adj meg. A nyers energiahordozó ára eltérhet ettől.
Amire a síkfal eredménye még nem válaszol
A hőhidaknál a hő útja eltér a homogén fal egyszerű modelljétől. Az amerikai energiaügyi minisztérium épületfizikai oktatóanyaga a szigetelőréteget áthidaló szerkezeti elemek szerepét is szemlélteti. Csatlakozásokat és rögzítéseket pusztán az itt kapott U-érték alapján nem lehet ellenőrizni.
A síkfal-hővezetési kalkulátor egyetlen homogén réteg fizikájának vizsgálatára jó. Ott a réteg két felületének hőmérsékletét adod meg, a vastagság egysége pedig centiméter. Ha ebbe egyszerűen a kinti és benti levegő hőmérsékletét írod, más feltételezést használsz, mint a teljes falszerkezet U-értékénél.
A saját összehasonlításod végén legyen egy rövid adatlap: meglévő fal, nettó felület, régi U forrása, választott lambda, vastagság, termék és teljes ajánlati összeg. Ezzel már pontosabb kérdéseket tudsz feltenni a tervezőnek és a kivitelezőnek. A kalkuláció előzetes becslés; páratechnikai, tűzvédelmi vagy rögzítési megfelelőséget nem igazol.