A meghajtók dobozán feltüntetett kapacitás összege csak a tervezés kezdete. A RAID-szint, a fenntartott szabad hely és a mentési példányok határozzák meg, mennyi adatot tudsz ténylegesen és visszaállíthatóan tárolni. Érdemes ezért három kérdést külön végigszámolni: mekkora a lemeztömb hasznos kapacitása, meddig elég a növekvő állománynak, és hogyan állítod vissza az adatokat egy hibás törlés vagy teljes eszközkiesés után.
Mit jelent a nyers és a használható kapacitás?
A példában négy darab, egyenként 8 TB névleges kapacitású meghajtó szerepel. A nyers összeg 4 × 8 = 32 TB. A RAID az adat és a redundancia elhelyezésének szabályaival ebből különböző mennyiséget hagy a tárolt állománynak.
Azonos méretű lemezek egyszerűsített számítása szerint RAID 5-nél egy lemeznyi kapacitás megy paritásra, így 24 TB marad. RAID 6-nál két lemeznyi, tehát 16 TB. Négy lemezes RAID 10-nél két tükrözött párból 16 TB hasznos kapacitás adódik. Ezek a számok még nem tartalmaznak minden rendszer- és fájlrendszerfoglalást.
A Synology RAID-összehasonlítása a szintek működését és korlátait gyártói környezetben mutatja be. A konkrét NAS vagy vezérlő dokumentációjában ellenőrizd a támogatott meghajtószámot, a bővíthetőséget és a kapacitáskorlátokat.
Végigszámolt példa saját szabadhelytartalékkal
Tegyük fel, hogy a RAID 5 utáni 24 TB-ból 15%-ot szabadon szeretnél hagyni. Ez saját tervezési döntés a példában, nem általános gyártói előírás. A felhasználható célkeret 24 × 0,85 = 20,4 TB.
A RAID-kapacitás kalkulátorban válaszd az 5-ös szintet, adj meg négy meghajtót, 8 TB-os méretet és 15% tartalékot. Az eredményben külön látszik a nyers kapacitás és a RAID utáni érték. A végső 20,4 TB a beállított tartalékot is figyelembe vevő tervezési keret.
Ugyanezzel a tartalékkal a RAID 6 és a négy lemezes RAID 10 célkerete 16 × 0,85 = 13,6 TB. A két rendszer azonos kapacitása mellett a hibatűrés és a működési tulajdonságok eltérhetnek. A választáshoz a munkaterhelésedet és a helyreállítási elvárásaidat is meg kell határoznod.
A TB és a TiB eltérése valódi számolási különbség
A tízes alapú 20,4 TB körülbelül 18,55 TiB. Ugyanannak a bájtmennyiségnek két külön egységben megadott értékéről van szó. Ha a rendszered binárisan jeleníti meg a kapacitást, ez a különbség már a fájlrendszer további foglalása előtt is látható lehet.
Az adatmennyiség-átváltóban ellenőrizheted az egységeket. A tervezési lapodon következetesen használd a TB-t vagy a TiB-t. Ha az induló adatállományt GiB-ban méred, de a havi növekedést GB-ban becsülöd, előbb váltsd át valamelyiket.
Vegyes lemezméretnél a kapacitás kihasználása a RAID megvalósításától is függ. A DG egyszerű kalkulátora egy közös meghajtómérettel dolgozik. Eltérő méretű lemezeket, gyártóspecifikus hibrid megoldást és összetett tárolókészleteket a konkrét rendszer saját kapacitástervezőjében is ellenőrizz.
Mit jelent a meghajtóhibák száma?
A RAID 5 hagyományos modellben egy, a RAID 6 két meghajtó kiesését tolerálja. A RAID 10-nél a hibák elhelyezkedése számít: két külön tükörpár egy-egy tagjának hibája eltérő helyzet, mint egy pár mindkét tagjának elvesztése. A kalkulátor egy garantáltan elviselhető meghajtóhibát ír ki ennél a szintnél.
Ez a szám nem az adatvesztés valószínűsége. A meghajtók állapota, a vezérlő, a tápellátás, a helyreépítés közbeni terhelés és egy további hiba együtt alakítja a tényleges helyzetet. Az egyszerű kapacitásképletből nem számítható ki, hogy mekkora eséllyel maradnak meg a fájljaid.
Ha egy lemez kiesett, a megmaradt kapacitás és az aktuális védettség két külön adat. Kövesd a gyártó hibaelhárítási folyamatát, ellenőrizd a mentés állapotát, és dokumentáld a helyreépítés eredményét. A sikeres helyreépítés után is szükség van működő mentésre.
Milyen hibákra kell külön mentés?
Egy véletlenül törölt mappa törlése a RAID működésének megfelelően jelenhet meg a teljes logikai tárolón. Ugyanezért a lemezredundancia nem ad önmagában külön történeti példányt egy felülírt fájlról. A teljes eszköz elvesztése vagy egy hozzáférhető állományokat módosító támadás szintén külön helyreállítási tervet kíván.
A CISA zsarolóvírusokkal foglalkozó útmutatója elkülönített, offline mentési példányokat és rendszeres helyreállítási próbát javasol. A saját tervben azt rögzítsd, mely adatokról készül mentés, milyen gyakran, hány változatot őrzöl, és ki tudja elindítani a visszaállítást.
Gyakorlati próbaként válassz egy kisebb projektmappát, állítsd vissza elkülönített helyre, majd nyiss meg belőle több fájlt. Jegyezd fel, melyik mentési időpontot használtad, mennyi ideig tartott és volt-e hiányzó összetevő. A mentési feladat sikeres státusza mellé így tényleges visszaállítási tapasztalat kerül.
Mikor fogy el a hely?
Tegyük fel, hogy most 9 TB adatod van, a nettó növekedés havi 0,3 TB, a célkeret pedig 20,4 TB. A különbség 11,4 TB, ami 11,4 / 0,3 = 38 hónapnyi növekedésnek felel meg. A 38. hónap végén a modell eléri a keretet; a következő hónapban már túllépi.
A tárhelynövekedési kalkulátorban ehhez 9000 GB induló állomány, 300 GB havi növekedés és 20 400 GB kapacitás tartozik. Lineáris számításhoz a százalékos növekedési rátát hagyd nullán. Ha a havi növekmény évről évre változik, külön forgatókönyvekkel vagy saját időszakos méréssel frissítsd a tervet.
A mentési tárhelyet külön méretezd
Ha a 9 TB-os aktuális adatállományról két további teljes példányt tartasz, ezekhez egyszerű másolási modellben 18 TB külön mentési kapacitás kell. Az eredeti és a két másolat együtt 27 TB tárolt adat. Ebben még nincs korábbi verzió, tömörítés vagy az ismétlődő adatok összevonása.
A mentőprogram ennél kevesebbet vagy többet is felhasználhat a megőrzési szabály és az adatok változása miatt. A sok új, nagy videófájl más mintázatot ad, mint a ritkán változó dokumentumarchívum. Az első teljes mentés után mérd meg egy jellemző hét változásait, majd ezek alapján tervezd a megőrzési időt.
Az azonos eszközön lévő második mappa fizikailag ugyanannak az eszköznek a kiesésétől függ. A tárolási terven ezért a kapacitás mellé a példány helyét és hozzáférési módját is írd oda. Egy külön helyen lévő mentéshez legyen működő hozzáférés, szükséges kulcs és dokumentált visszaállítási folyamat. Ezek hiányában a megvásárolt szabad terület még nem ad használható helyreállítási lehetőséget.
A visszaállítás idejét is számold ki
Kilenc TB adat 100 MB/s tényleges átlaggal 9 000 000 / 100 = 90 000 másodperc, vagyis 25 óra alatt másolható át. Ebben a példában a sebesség már mért adatátviteli átlag. A letöltési idő kalkulátorban 9 TB, 100 MB/s és 100% értékkel ellenőrizheted.
A teljes helyreállítás idejéhez hozzáadódhat az új eszköz előkészítése, a mentés elérése és a programok ellenőrzése. Ha a munkád csak néhány órás kiesést visel el, a 25 órás adatmásolás már önmagában jelzi, hogy másik tervre van szükség. A meghajtók megvásárlása előtt ezért a kapacitást és a visszaállíthatóságot együtt érdemes végigszámolni.