Digitális és informatikai

Tárhelynövekedés tervezése: napi új adat és megőrzési idő

Napi adatmennyiségből becsülj telítődést, majd számold ki a megőrzési ablak hatását. Saját példák lineáris és százalékos növekedésre, használható tartalékkal.

Dajka Gábor3 perc olvasás

A tárhelytervezéshez három mennyiséget érdemes külön felírnod: mennyi adatod van most, mennyi új adat érkezik időegységenként, és mennyi törlődik ugyanebben az időszakban. A napi feltöltésből önmagában csak akkor számolható telítődés, ha közben semmi nem távozik. Megőrzési szabállyal a tárolt állomány egy része beállhat egy közel állandó méretre.

Állandó napi növekedés

Ha a nettó növekedés napi d GB, a jelenlegi állomány S₀ GB, akkor t nap múlva:

S(t) = S₀ + d × t.

Ez az állandó változási sebességű lineáris modell. A módszer általános felépítését az OpenStax lineáris függvényekről szóló fejezete mutatja be; az alábbi tárhelypélda saját szemléltető számítás.

Induljunk 240 GB-ról, napi 2,4 GB nettó növekedéssel. Harminc nap új állománya 2,4 × 30 = 72 GB, így a hónap végén 312 GB adatunk lesz. Százhúsz nap múlva 240 + 2,4 × 120 = 528 GB. Háromszázhatvanöt napnál az eredmény 1 116 GB.

Azonos egységeket használj. Ha a rendszer GiB-ban mutatja a foglalást, a napi növekedést is arra váltsd. Az adatmennyiség-átváltó segít ebben; a NIST táblázata szerint a GB és a GiB eltérő bájtszámot jelöl.

Mikor fogy el a kijelölt keret?

Legyen a tervezési keret 1 000 GB. Ez a példában a számodra használható keret, amelyből már levontad az egyéb célokra fenntartott helyet. A szabad rész 1 000 − 240 = 760 GB. A telítődésig számított idő:

760 / 2,4 = 316,67 nap.

Egész napos adagoknál a 316. nap után 998,4 GB-nál jársz, a 317. adaggal 1 000,8 GB-ra érnél. A két tizedesjegy tehát a matematikai köztes időt jelöli, a beavatkozást az adatérkezés tényleges rendjéhez igazítsd.

A tárhelynövekedési kalkulátor havi lineáris és százalékos növekedéssel dolgozik. A napi példához egy választott, harmincnapos tervezési hónapban 72 GB havi növekedést adj meg. Naptári hónapok esetén a napi átlagból számolt pontos havi mennyiség a napok számával változik.

Mi változik gördülő megőrzésnél?

Tegyük fel, hogy a 240 GB induló archívumot tartósan megőrzöd, az új napi 2,4 GB-os állományból viszont mindig csak az utolsó harminc napot tartod meg. Ha az adagok azonos méretűek, és a régi adatok ténylegesen kikerülnek a keretből, a mozgó rész mérete 72 GB körül áll be. Az összes tárolt adat ekkor körülbelül 312 GB.

Kilencvennapos ablakkal a mozgó rész 2,4 × 90 = 216 GB, a teljes méret 456 GB. Ez a cikk kézi megőrzési számítása; a növekedési kalkulátor bemeneteiből önmagában ne feltételezz automatikus törlési működést.

A mentések példányszámát is vedd számba. Két teljes, egymástól külön tárolt 312 GB-os példány összesen 624 GB adatot jelent. Pillanatképek, tömörítés és deduplikáció esetén a tényleges többletet méréssel határozd meg, mert az eltérhet a teljes példánymérettől.

Amikor az érkező adat is egyre több

Havi százalékos növekedésnél másik képlet kell: S(h) = S₀ × (1 + r)ʰ. A 240 GB-os állomány havi 4%-os növekedéssel tizenkét hónap után 384,25 GB. Itt minden hónapban az előző havi állomány a százalék alapja.

A modellt a saját méréseidhez válaszd. Azonos méretű napi exporthoz jó első közelítés lehet a lineáris növekedés. Egyre több felhasználó vagy egyre hosszabb felvételek mellett a növekedés maga is változhat. Ments el néhány egymást követő, azonos időpontban rögzített tárhelyadatot, és frissítsd ezekből a becslést.

Nulla nettó növekedésnél ebből a modellből nem adódik későbbi telítődés. Már túllépett keretnél viszont az első feladat a jelenlegi hiány rendezése. A kijelzett távoli dátumot is kezeld feltételes tervként: a bemeneti adat változásakor újra kell számolni.

További cikkek

Kapcsolódó olvasnivalók

Gyorskereső

Kalkulátorok és útmutatók keresése

↑↓ választásEnter megnyitásEsc bezárás