A lezárt csomag mérete ugyanúgy befolyásolhatja a szállítás díjazási alapját, mint a mérlegen látható tömege. Egy könnyű, nagy doboz több helyet foglalhat el a szállító járműben, mint egy ugyanakkora tömegű, tömör áru. A térfogatsúly ezt a helyigényt fejezi ki a szolgáltató által meghatározott számítás szerint.
A térfogatsúly-kalkulátorban a csomag három külső méretét, tényleges tömegét, a szolgáltatói osztót és az azonos csomagok számát adhatod meg. Az eredményből megértheted, melyik adat határozza meg a számítás szerinti számlázási súlyt. A szállítás forintban fizetendő díjához ezután az adott szolgáltatás tarifája szükséges.
Három külön adatot tarts nyilván
A tényleges tömeg az összecsomagolt küldemény mérlegen mért tömege. Ebben a termék mellett a doboz, a térkitöltő, a ragasztás és minden együtt feladott tartozék is szerepel. A térfogatsúlyt ezzel szemben a külső méretekből számolod. A számlázás alapjához a szolgáltatás előírása szerint hasonlítod össze a kettőt.
A DHL Express méret- és tömegútmutatója centiméteres méreteknél 5000-es osztóval mutatja be a térfogatsúlyt, és a tényleges, illetve térfogati érték közül a nagyobbat használja. Az útmutató szolgáltatói példa; saját küldeményednél az adott feladási módhoz és szerződéshez tartozó feltételeket ellenőrizd.
Az osztó mellé mindig írd fel a mértékegységeket. A kalkulátor centiméterből és kilogrammból indul. Egy hüvelykre és fontra megadott osztót ugyanabba a mezőbe bemásolva értelmetlen eredményt kapnál. A méreteket szükség esetén előbb a mértékegység-átváltóval rendezd.
Első példa: a doboz nagyobb hatású, mint a tömeg
A saját szemléltető példánkban a lezárt doboz 55 × 35 × 30 cm, a tényleges tömege 7,4 kg. A feltételezett osztó 5000 cm³/kg. A térfogat 55 × 35 × 30 = 57 750 cm³, vagyis 0,05775 m³. Ezt 5000-rel osztva 11,55 kg térfogatsúlyt kapunk.
A 11,55 nagyobb a mérlegen látott 7,4-nél, ezért a kalkulátor kerekítési szabályok nélküli számlázási alapja 11,55 kg. Az 5000-es osztó itt kifejezett példafeltétel. Ha a saját szolgáltatásod más osztóval dolgozik, a példában is azt kell használni.
Tegyük fel, hogy ugyanazt az árut megfelelő védelem mellett 45 × 35 × 25 cm-es csomagban is fel tudod adni, és az új csomag mért tömege szintén 7,4 kg. A térfogat ekkor 39 375 cm³, a térfogatsúly 7,875 kg. A csomagváltás következménye így külön látható.
| Vizsgált adat | Eredeti csomag | Kisebb csomag |
|---|---|---|
| Külső méret | 55 × 35 × 30 cm | 45 × 35 × 25 cm |
| Mért tömeg | 7,4 kg | 7,4 kg |
| Térfogatsúly 5000-es osztóval | 11,55 kg | 7,875 kg |
| Kerekítés előtti számlázási alap | 11,55 kg | 7,875 kg |
A térfogat és a kerekítés előtti számlázási alap egyaránt körülbelül 31,82%-kal csökkent. Ebből ugyanekkora szállításidíj-csökkenés még nem következik. A tarifa lehet sávos, tartalmazhat alapdíjat, és további szolgáltatási feltételek is alakíthatják a végösszeget. A két csomagra külön díjajánlatot kérj ugyanazzal a címmel és szolgáltatással.
A csomagolás utáni külső méret számít
A termék katalógusmérete és a kész küldemény mérete két külön adat. Egy 30 cm hosszú termék köré tett védelem mindkét végén növelheti a csomag hosszát. A karton falvastagsága, a belső rögzítés és a lezárás után kialakuló kidudorodás is számít a tényleges befoglaló méretnél.
Mérj a csomag legszélső pontjai között, a feladásra kész állapotban. A UPS csomagméret-útmutatója a szabálytalan alakú küldeményeket is a befoglaló téglatest szélső méretei alapján kezeli. A saját szolgáltatás mérési előírását a feladási feltételekkel együtt ellenőrizd.
A kisebb doboz kiválasztásakor a termék védelme is feltétel. A számításból az derül ki, hogy egy valóban használható csomagolás milyen díjazási alapot adna. A termék sérülékenységét, a belső rögzítés alkalmasságát és a szolgáltató csomagolási követelményeit a térfogatsúly önmagában nem vizsgálja.
Második példa: sűrű csomagnál a mérleg dönt
Egy 40 × 30 × 20 cm-es doboz térfogata 24 000 cm³. Az 5000-es osztóval térfogatsúlya 4,8 kg. Ha a teljes, lezárt csomag tényleges tömege 9,2 kg, akkor a kerekítés előtti számlázási alap 9,2 kg.
Ugyanekkora térfogatot 6000-es osztóval számolva 4 kg adódna. A számlázási alap ebben a példában továbbra is 9,2 kg maradna, mivel a mért tömeg mindkét számított értéknél nagyobb. A nagyobb osztó tehát önmagában nem biztosít alacsonyabb számlázási súlyt.
Az osztó kiválasztása a fuvarozási megállapodásból következik. A DHL Global Forwarding magyarországi oldalának módszertani útmutatója különböző fuvarozási módokhoz eltérő arányokat mutat be, a közúti szállításnál pedig szolgáltatói egyeztetést kér. Az 5000 és 6000 ezért itt összehasonlító feltevés; ezek közül nem választhatsz szabadon az alacsonyabb eredmény alapján.
A kijelzett tizedesek és a szolgáltatói kerekítés
A kalkulátor két tizedessel jeleníti meg a számlázási súlyt. Ez megjelenítési kerekítés. Az eszköz nem alkalmaz külön, szolgáltatónként beállított félkilós vagy egész kilós díjazási lépcsőt, és a csomag méreteit sem igazítja automatikusan valamely futár mérési szabályához.
Ha egy szemléltető szolgáltatás a már meghatározott tömeget fél kilogrammonként felfelé kerekíti, az első példa 11,55 kg-ja 12 kg-ra, a kisebb csomag 7,875 kg-ja 8 kg-ra kerül. A második példa 9,2 kg-ja ilyen feltétellel 9,5 kg lenne. Egész kilogrammos felfelé kerekítésnél rendre 12, 8 és 10 kg adódna.
A UPS idézett brit útmutatója például félkilós felfelé kerekítést ír a tömegekre. Ez jól mutatja, miért kell a szabályt külön ellenőrizni. A csomagméret kerekítésének sorrendje szintén módosíthatja az eredményt: ha a szolgáltató előbb egész centiméterre igazítja a méreteket, a térfogatot már az így kapott értékekből számolja.
Több csomagot egyenként hasonlíts össze
A darabszám mező azonos méretű és azonos tényleges tömegű csomagokra való. Az első példából három teljesen azonos doboz kerekítés előtti számlázási alapja 3 × 11,55 = 34,65 kg. A feltételezett, csomagonkénti félkilós felfelé kerekítés után ez 3 × 12 = 36 kg lenne.
Vegyes csomagoknál külön végezd el az összehasonlítást. Legyen az A csomag tényleges tömege 12 kg, térfogatsúlya 6 kg. A B csomagé legyen 2 kg és 10 kg. A csomagonként vett nagyobb érték összege 12 + 10 = 22 kg.
Ha előbb összeadnád a tényleges tömegeket és a térfogatsúlyokat, 14 és 16 kg-ot kapnál, és tévesen 16 kg-ot választanál. Ez 6 kg eltérés. A külön számítás őrzi meg, hogy az A csomagnál a tömeg, a B csomagnál a térfogat határozza meg az alapot. A szolgáltatás többcsomagos elszámolási feltételeit ezután is alkalmazni kell.
Mit küldj el egy összehasonlítható ajánlatkéréshez?
Készíts rövid csomaglistát a darabszámmal, külső méretekkel és lezárt tömegekkel. Írd mellé a feladási és kézbesítési címet, az elvárt szolgáltatást és a szükséges kiegészítéseket. Rögzítsd, mely osztóval és kerekítési feltevéssel készült a saját előszámításod.
Ismétlődő feladásnál őrizd meg a csomagolási változat adatait és az elfogadott díjat. Ha később új dobozra váltasz, így ugyanazt a terméket és szolgáltatást tudod összevetni. A kalkulátor segítségével már az ajánlatkérés előtt észreveheted, hogy a csomagméret, a mért tömeg vagy a kerekítési lépcső változása számít igazán az adott küldeménynél.