Visszáru és át nem vett csomag: a teljes költség

Egy visszaérkező csomagnál többféle gazdasági esemény történik: megszűnhet az árbevétel, megmaradhatnak a szállítási és fizetési díjak, az áru pedig részben vagy egészben visszakerülhet a készletbe. Ha mindezt egyetlen „visszáru-százalékba” sűríted, nehéz megmondani, mennyi fedezet marad a rendeléseken.

A visszáru és át nem vett csomag költségkalkulátora három kimenettel dolgozik: végleg megmaradó, át nem vett és átvétel után visszaküldött rendelésekkel. Az alábbi saját példa azt mutatja meg, melyik költség melyik csoportot terheli. Az összegek szemléltető feltevések, egységes költségelszámolási alapon.

A két arány nevezője eltér

Tegyük fel, hogy 100 rendelést feladtál. Az át nem vett arány 10%, tehát 10 csomag nem jut el sikeres átvételig. A fennmaradó 90 átvett rendelés 10%-át küldik vissza: ez 9 csomag. Végleg 81 rendelés marad meg.

Visszaküldött = feladott × (1 − át nem vett arány) × átvettből visszaküldött arány.

A két 10%-ot egyszerűen összeadva 20 sikertelen rendelést kapnál, pedig ebben a modellben 19 van. Az arányok megadásánál ezért mindig írd melléjük, melyik rendeléscsoportra vonatkoznak. A becslés tört darabszámot is eredményezhet: ez várható érték, nem szó szerint felbontható csomag.

Az arányokat olyan rendelési időszakból vedd, amelyben a kézbesítés és a későbbi visszáru már megfelelően megfigyelhető. Ehhez kapcsolódik a visszáruarány azonos megfigyelési idejéről szóló útmutató.

Első példa: három kimenet egy százrendeléses csoportban

A termék eladási ára legyen 15 000 Ft, beszerzése 7 000 Ft. A vevőnek felszámított szállítás 1 500 Ft, a vállalkozás kiszállítási költsége 1 600 Ft, a csomagolás 300 Ft. A sikeres rendelés fizetési díja 250 Ft.

Egy végleg megmaradó rendelés hirdetés előtti fedezete:

15 000 + 1 500 − 7 000 − 1 600 − 300 − 250 = 7 350 Ft.

Visszaérkező csomagnál a vállalkozást terhelő visszaút 1 300 Ft. Az áru beszerzési értékének 90%-a visszanyerhető. A kezelési idő 15 perc, a munka óraköltsége 3 200 Ft, ezért a kezelés 15 / 60 × 3 200 = 800 Ft.

A visszaérkezés alapvesztesége így 700 Ft elvesző készletérték + 1 600 Ft kiszállítás + 1 300 Ft visszaút + 300 Ft csomagolás + 800 Ft kezelés = 4 700 Ft.

Az át nem vett csomag megmaradó fizetési díja legyen nulla. Az átvétel után visszaküldött rendelés összes megmaradó fizetési díja legyen 300 Ft. Ekkor:

A teljes csoport hirdetés előtti fedezete 503 350 Ft. Ha minden feladott rendelésre 2 000 Ft hirdetési költség jutott, az összes hirdetés 200 000 Ft. Utána 303 350 Ft, azaz feladott rendelésenként 3 033,50 Ft marad. A fix működési költségek és nyereségadó még ebből fedezendők.

A visszatérítés és a készlet kettős levonását kerüld el

A modell sikertelen rendelésnél nulla árbevételt feltételez, teljes termékár- és felszámított szállításidíj-visszatérítéssel. Mivel a megmaradó árbevételbe ezeket a rendeléseket már nem számítottuk bele, a visszatérített termékár újabb levonása kétszer rontaná ugyanazt az eredményt.

A 7 000 Ft beszerzési értékből a 90%-ban visszanyerhető rész 6 300 Ft. Csak 700 Ft veszteséget számoltunk. A visszanyert áru ettől még készlet marad: az érték visszanyerhetősége nem jelent azonnali pénzbevételt. A pénzforgalmi tervhez a visszatérítés időpontját és a készlet újraértékesítését külön kell követni.

Második példa: az áru már nem értékesíthető újra

Tartsuk változatlanul az előbbi költségeket és rendelési arányokat, de a visszanyerhető készletértéket állítsuk nullára. Minden sikertelen csomagnál további 6 300 Ft veszik el. A 19 visszaérkező csomagnál ez 119 700 Ft többletveszteség.

A hirdetés utáni fedezet 303 350 − 119 700 = 183 650 Ft lesz. Ugyanannyi rendelés, azonos visszáruarány és azonos hirdetési költség mellett is jelentősen eltér az eredmény. Ezért a visszanyerhető értéket termékállapot és tényleges újraértékesíthetőség alapján becsüld, a beszerzési érték arányában.

Mennyi hirdetési költség fér bele?

Az első példában, feladott rendelésenként 1 500 Ft elvárt fedezettel, a számított CPA-határ 503 350 / 100 − 1 500 = 3 533,50 Ft. Ez a megadott változó költségek és cél mellett adódó keret. Azonos elszámolási alapon hasonlítsd a tényleges hirdetési költséghez; a kampánykezelőben látható vásárlásszám eltérhet a feladott rendelésekétől.

A kapcsolódó visszáru utáni kampányfedezet-cikk a ROAS értelmezését bontja ki. Itt a csomagok kimenetenkénti költségére helyeztük a hangsúlyt.

A fizetési díjakat saját szolgáltatói elszámolásból vedd: a visszatérítés után megmaradó összeg eltérhet a sikeres rendelés díjától. A Stripe dokumentációja is külön tárgyalja az eredeti tranzakció díját és a visszatérítést. Az egyes mezők gazdasági feltevések; fogyasztóvédelmi kötelezettségeket a számítás nem minősít. Részleges visszárut, cserét és többtermékes kosarat külön bontásban elemezz.

Források

• OpenStax: fedezet és változó költségek
• Stripe: visszatérítés és megmaradó fizetési díjak
• Your Europe: távértékesítés és visszatérítési kötelezettségek

Tudáspróba

1. Száz feladás, 10% át nem vett és az átvetteken belül 10% visszáru mellett hány rendelés marad meg?

• A) 80.
• B) 90.
• C) 81.

2. Mennyi készletveszteség jut 7 000 Ft beszerzésre 90%-os visszanyerhetőségnél?

• A) 700 Ft.
• B) 6 300 Ft.
• C) 7 000 Ft.

3. Mely rendelésekre számoljuk a feladásonként megadott hirdetési költséget?

• A) Csak a 81 megmaradóra.
• B) Mind a 100 feladottra.
• C) Csak a visszaküldöttekre.

4. Mit jelent a visszanyerhető készletérték?

• A) Azonnal jóváírt bankszámlapénzt.
• B) Automatikusan megtérült hirdetést.
• C) A visszajött áru gazdaságilag megőrzött értékét.

Megoldások: 1. C, mert 90 átvettből 9 visszajön. 2. A, mert a beszerzés 10%-a veszik el. 3. B, mert a sikertelen feladások megszerzése is költséget okozott. 4. C, mert a készlet további értékesítést igényelhet.

Minden helyes válasz 1 pont. 0–1 pont: bontsd három csoportra a rendeléseket és a hozzájuk tartozó díjakat. 2–3 pont: ellenőrizd a fizetési szolgáltatónál maradó díjakat és a készlet értékét. 4 pont: készíts alacsonyabb visszanyerhetőségű forgatókönyvet, majd hasonlítsd a számolt keretet a tényleges CPA-hoz.