A tételsor háromnegyedének ismerete önmagában kevés információ a vizsgahelyzet megítéléséhez. Egy tételt húzol, vagy kettő közül választhatsz? Mindegyiket ki kell fejtened? Visszakerülnek a már kihúzott tételek? Ezek a szabályok jelentősen módosítják a számolást. Ugyanilyen fontos, hogy a még hátralévő tanuláshoz valóban rendelkezésedre áll-e a szükséges idő.
A vizsgatétel-húzás kalkulátorával a bent maradt tételekből történő húzást vizsgálhatod. A tanulási és olvasási időtervező a saját mért tempódból számol. Együtt használva számszerűsíthető a kiinduló helyzeted és a következő napok munkája. A két eredményt külön kezeld: a húzás esélye nem minősíti a feleletedet, a beosztás pedig nem ellenőrzi a tudásodat.
Először a vizsgaszabályt írd le
Négy adatot tisztázz: hány tétel maradt bent, ebből mennyit tudsz, hányat húzol egyszerre, és legalább hány ismert tételre van szükséged. Az utolsó adat könnyen félreérthető. Ha két húzott tétel közül egyet választhatsz, akkor egy ismert is elég. Ha mindkettőt elő kell adnod, két ismert kell. Ugyanaz a felkészültség két eltérő eseményhez két eltérő esélyt ad.
Az eszköz egyenlő esélyű, visszatevés nélküli húzást feltételez. Ezt a helyzetet a hipergeometrikus eloszlás írja le. Az első húzás után eggyel kevesebb tétel marad, ezért a második húzás feltételes esélye változhat. A két húzásra nem használható automatikusan ugyanaz a százalék.
A tudott tételeket saját, következetes ellenőrzési szabály alapján számold össze. Például legyen hozzájuk önállóan elmondható vázlatod és megoldható mintafeladatod. A részben ismert tételeket a kalkulátor nem súlyozza. Ha bizonytalan a besorolás, készíts óvatosabb és megengedőbb változatot, majd mindkettőt tartsd meg a saját tervezésedhez.
Első példa: húsz tételből tizenötöt tudsz
Ez egy szemléltető vizsgahelyzet: összesen 20 tétel van, 15 ismert, kettőt húzol, és legalább egy ismert szükséges. Öt tétel számít ismeretlennek. A kedvező kimenetel kiszámításához előbb azt nézzük meg, mekkora eséllyel lesz mindkét húzott tétel ismeretlen.
Az első ismeretlen esélye 5 / 20. Ha ez megtörtént, négy ismeretlen marad a bent lévő 19 tételben, ezért a második ilyen húzás feltételes esélye 4 / 19. A két feltétel együtt: 5 / 20 × 4 / 19 = 20 / 380 = 0,05263158. Ez körülbelül 5,26%.
Legalább egy ismert esélye tehát 100% − 5,26% = 94,74%. A kerekítés csak a bemutatott eredményt rövidíti. A számítás során érdemes megtartani a teljes pontosságot. A 94,74% a megadott húzási szabály eredménye; a vizsga összes további követelményéről nem mond semmit.
Ellenőrizheted párok számlálásával is. Húsz tételből 20 × 19 / 2 = 190 különböző pár választható, az öt ismeretlenből 5 × 4 / 2 = 10 pár. A kedvező párok száma 190 − 10 = 180, így 180 / 190 ugyanazt az eredményt adja. A sorrend nélküli választásokhoz a kombináció fogalma tartozik.
Mire figyelj az esély értelmezésénél?
A legalább egy ismert eseménybe az is beletartozik, amikor mindkét tételt tudod. Ha csak a pontosan egy ismert esélyét számolod, kimarad egy számodra kedvező kimenetel. Ez gyakori oka annak, hogy két kézi számítás eltér egymástól. Az eredmény mellett mindig szerepeljen a vizsgált esemény teljes mondata.
A korábbi vizsgázók húzásait csak akkor számold bele, ha a kihúzott tételek ténylegesen kikerülnek, és ismered, melyek voltak azok. Ekkor az összes bent maradt és a bent maradt ismert tétel darabszámát egyaránt frissíteni kell. Ha visszateszik a tételeket, ez a módosítás indokolatlan lenne.
Érdemes a kalkulátor teljes kimenetellistáját is megnézni. A várható ismert tételszám egy átlag, és akár tört szám lehet. Egy konkrét húzásban egész darabszámot kapsz. Az átlag és a küszöb elérésének esélye két külön kérdésre válaszol, ezért egyik sem helyettesíti a másikat.
Második példa: 120 oldal hat nap alatt
A következő, szintén szemléltető tervben 120 oldal van hátra. Ugyanolyan nehézségű anyagból 10 oldalt 30 perc alatt dolgoztál fel. A mért tempó 30 / 10 = 3 perc oldalanként. Az első feldolgozás becsült ideje 120 × 3 = 360 perc.
Az ismétlésre saját döntésként további 25%-ot tervezel. Ez 360 × 0,25 = 90 perc, így összesen 450 perc koncentrált munka szükséges. Hat napra elosztva 450 / 6 = 75 perc jut naponta. Az oldalszám napi 120 / 6 = 20 oldal.
A kalkulátorban 25 perces blokkokat és a blokkok között öt perc szünetet adsz meg. A napi 75 perc három blokk, amelyek között két szünet van. A teljes napi idő ezért 75 + 2 × 5 = 85 perc. A harmadik blokk után már nincs újabb munkablokkhoz tartozó szünet a számításban.
Ha naponta 90 perced van, ez az egyenletes terv belefér. A program a napi keretből 75 perc koncentrált kapacitással számol, a teljes napigény 450 / 75 = 6 nap. Az ötperces fennmaradó idő kis tartalék. Az órára és percre bontást az időösszeadó segítségével is ellenőrizheted, ha több tanulási időszakot adsz össze.
A tempómérés legyen összehasonlítható
A próba ugyanazt a munkát tartalmazza, amit később elvársz magadtól. Ha csak átolvasol tíz oldalt, abból nem következik, mennyi ideig tart ugyanennyi oldalt kidolgozni és önállóan felidézni. A számítás az általad megadott tempót viszi tovább; a munka tartalmát nem tudja ellenőrizni.
Válassz olyan próbarészt, amely a hátralévő anyagot érdemben képviseli. Egy rövid összefoglaló sebességét ne vetítsd automatikusan sűrű bizonyításokra vagy hosszú feladatokra. Eltérő jellegű fejezeteknél készíts külön számítást, majd add össze az időigényt. Így látszik, melyik rész adja a terhelés nagyobb hányadát.
Az ismétlési többlet százaléka tervezési döntés. A példában szereplő 25% nem általános tanulásmódszertani előírás. Ha a próba már tartalmazott teljes ismétlést, ugyanennek az időnek az újbóli hozzáadása kétszeres elszámolást okozhat. Írd mellé, pontosan mire tartalékolod a plusz időt.
Gyakori hibák, amelyek elrontják a tervet
A naptári nap és a tényleges tanulónap könnyen összekeverhető. Ha a következő héten két nap egyáltalán nem használható, a rendelkezésre álló napoknál ezt vedd figyelembe. A napi teljes időkeret a szüneteket is tartalmazza. A 90 perces keretbe 90 perc tiszta munka és további szünetek már nem férnek bele.
Az oldalkiosztás egész oldalakat használ, ezért más bemeneteknél a napi adagok eltérhetnek az átlagtól. Nézd meg a részletes napi sorokat is. A sűrűbb oldalak és nehezebb feladatok miatt a tényleges munka ettől még változhat. A program 60 napnál hosszabb időtáv esetén az összesítésben a teljes időszakot számolja, a részletes lista az első 60 napot mutatja.
A húzási esély javításának számolásánál csak valóban megtanult tétellel emeld az ismert darabszámot. Egy tervbe beírt feladat még elvégzendő munka. Ez a különbség legyen látható a saját jegyzeteidben is: jelenlegi állapot, tervezett munka, majd ellenőrzött új állapot.
Így indulj el a saját adataiddal
Írd le a húzás szabályát egy mondatban, számold össze az ismert tételeket, és futtasd le az esélyszámítást. Ezután mérj egy reprezentatív tanulási részfeladatot, majd készíts időtervet. Ha túl szoros a napi keret, a kezdés időpontján, a vállalt anyagmennyiségen vagy a ténylegesen felszabadítható időn kell változtatnod.
A következő tanulónap után hasonlítsd össze a tervezett és a tényleges időt. A friss mérésből pontosabb saját becslés készíthető. A cél egy teljesíthető feladatsor, amelyben világosan látod, mit kell még elvégezned.
Források
- Wolfram MathWorld: hipergeometrikus eloszlás – visszatevés nélküli húzás és az ismert elemek száma.
- Wolfram MathWorld: binomiális együttható – a sorrend nélküli választások száma. A tanulási időpélda saját, a kalkulátor működéséből levezetett tervezési számítás.